Szilvia
5 °C
16 °C

Putyin személyesen vezette át a teherautó-konvojt az új krími hídon

2018.05.15. 14:36

Kedden adták át hivatalosan azt a 19 km-es hidat, ami Oroszországot köti össze az annektált Krím félszigettel. Az átadó ünnepségen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett, aki egy teherautó volánjához ült, és úgy vezetett át egy konvojt a hídon.

Az autóforgalom előtt majd szerdától nyitják meg a hidat. Habár Putyin vezetésével teherautók haladtak át a hídon a megnyitóhoz, a teherforgalmat még hónapokig nem engedik rá hivatalosan.

A vasúti szakasz majd csak 2019-re készül el, akkortól járhatnak majd vonatok is a hídon.

Méterenként 56 millió forint

Az országon át autót, darvak előtt motoros sárkányrepülőt, máskor vadászgépet, stratégiai bombázót előszeretettel vezető elnök a világ legdrágább hídját tudhatja a magáénak keddtől.

A Kercsi-szoroson átívelő híd, amely már a Szovjetunió idején tervben volt, összesen 3,7 milliárd dollárnak megfelelő összegért épült meg. Méterenként 200 ezer dollárért (kb. 55 millió forint) hozták össze.

A Kercsi-szoros hídja – amely végül hivatalosan Krími híd nevet kapta – először nem is a szovjetek, sőt, nem is az oroszok terve volt: A Brit Birodalom már az 1870-es években akart Európától Indiáig tartó vasútvonalat építeni a Krím félszigeten keresztül. A technikai nehézségek miatt drágának tűnő projektről végül erről letettek.

Később a cári Oroszország is dolgozott ki terveket a 20. század elején, ám ezek sem valósultak meg. Száraz lábbal először a németek tudtak átkelni a Kercsi-szoroson, miután 1941 nyarán megtámadták a Szovjetuniót és elfoglalták a Szovjetunió nyugati területeit, a Krímmel együtt. Igaz, nem állandó, csak ponton hidat építettek, amelyet az ellentámadásba lendült Vörös Hadsereg miatt nem is tudtak sokáig használni.

Ezután a szovjetek fogtak gyors ütemű hídépítésbe, először a németek ponton hídját helyreállítva, majd vasúti összeköttetést teremtve. A fából készült cölöphíd folytatása is tervben volt azonban egy jeges ár annyira megrongálta, hogy 1945-ben teljes elbontásáról döntöttek. Azután újabb tervek készültek ugyan egy állandó híd építésére, végül azonban csak kompokkal tartották fenn az összeköttetést az 1954-től a Szovjetunión belül Ukrajnához tartozó félsziget és az orosz tagköztársaság között.

2008 után egyre komolyabban tárgyalt Moszkva Kijevvel a híd felépítéséről, 2013-ban megállapodás is született az együttműködésről. Ezt azonban elsodorta a politikai feszültség, annyira, hogy 2014-ben puskalövés nélkül Oroszország elfoglalta a félszigetet, majd egy Ukrajna által el nem ismert helyi népszavazás után magához is csatolta, így a tervezett híd végül Moszkva szerint belföldi területre került. Az építkezések 2016-ban kezdődtek el – írta a Ria Novosztyi –, bő két év után készült el az európai kontinens leghosszabb hídja, amely majdnem hat kilométerrel előzi meg az eddigi csúcstartót, a portugáliai Vasco da Gama hidat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?