Bizalmatlansági indítvánnyal buktatnák meg a spanyol kormányt

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel szemben a parlamentnek a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE). Az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt előrehozott parlamenti választásokat követel a kormányfőtől, aki viszont nem akarja ezt kiírni.

A törvényhozás legnagyobb ellenzéki erejének számító PSOE kezdeményezését az indokolja, hogy a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön ítéletet hirdetett az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrányban, a 2009-ben kirobbant úgynevezett Gürtel-ügyben, és megállapította, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) is.

A pártra 245 ezer euró (77,9 millió forint) pénzbüntetést szabott ki a bíróság. A PP fellebbez a nem jogerős ítélet ellen, és hangsúlyozta, hogy sem a jelenlegi, sem a korábbi pártvezetés nem volt gyanúsított az ügyben.

„Ennek a helyzetnek egyetlen felelőse van, a kormányfő, aki nem vállalt semmiféle politikai felelősséget" – fogalmazott Pedro Sánchez, a szocialista párt vezetője, aki szerint a kormánypárt súlyos válságba sodorta az országot.

Azt mondta, hogy pártja a demokrácia méltóságának helyreállítása és az alkotmány védelme érdekében nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelynek parlamenti megszavazása esetén ő maga alakítana szocialista kormányt Spanyolországban. „Mind a 350 képviselőhöz fordulok" – mondta arra kérdésre, hogy elfogadná-e a katalán függetlenségi pártok támogatását is az indítványról szóló szavazásnál.

„A bizalmatlansági indítványnak nincs más célja, mint hogy Pedro Sánchez miniszterelnök legyen, bármilyen áron" – reagált Mariano Rajoy sajtótájékoztatón a szocialista kezdeményezésre. Szerinte ez egyedül a PSOE elnökének érdekét szolgálja, és felidézte, hogy a baloldali párt a legutóbbi, 2016-os parlamenti választásokon története legrosszabb eredményét érte el.

Mariano Rajoy szerint a bizalmatlansági indítvány sok bizonytalanságot okoz, rossz Spanyolországnak, rossz a spanyoloknak, árt a stabilitásnak és a gazdasági javulásnak. Szerinte Spanyolországnak az a jó, hogy a kormányzati ciklus a törvényben előírt négy évig tart. A miniszterelnök a korrupciós Gürtel-ügyben hozott ítéletről elmondta: az nem jogerős, pártja pedig fellebbez ellene, ráadásul „a kormány egyik tagját sem ítélték el."

A kormányfő nyilatkozatát megelőzően José Manuel Villegas, az Állampolgárok párt főtitkára sajtótájékoztatóján felszólította a miniszterelnököt, hogy írjon ki előrehozott parlamenti választásokat Spanyolországban. Ellenkező esetben ők maguk is bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormánnyal szemben, tette hozzá, és kiemelte: új miniszterelnök megnevezése helyett ők azt szorgalmazzák, hogy a parlament oszlassa fel magát. Villegas azt mondta, nem támogatják a szocialisták kezdeményezte bizalmatlansági indítványt, sem azt, hogy Pedro Sánchez szocialista vezető miniszterelnök legyen. 

A spanyol kormányfő ellen tavaly a baloldali Unidos Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) pártszövetség kezdeményezett bizalmi szavazást a parlamentben a kormánypárt korrupciós ügyei miatt. A képviselők többsége akkor elutasította Mariano Rajoy leváltását.

A spanyol parlamentben ezt megelőzően még két alkalommal tartottak bizalmi szavazást a miniszterelnökről. Az elsőt 1980-ban, amikor a centrista Adolfo Suárez volt a kormányfő. A másodikat 1987-ben, akkor a szocialista Felipe González állt a kormány élén. A parlament egyik esetben sem vonta meg a bizalmat a miniszterelnöktől.