A macedón államfő keresztbe tesz az ország névváltoztatásának

A döntésem végleges, és semmilyen törvénnyel vagy zsarolással nem lehet azt megváltoztatni

– mondta szerdán Gjorge Ivanov macedón köztársasági elnök. Az államfő elfogadhatatlannak és kártékonynak tartja, ezért nem támogatja és nem fogja aláírni a Macedónia nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatásáról szóló egyezményt – írja az MTI.

Három évtized után jutottak dűlőre

A macedón és görög miniszterelnök kedden jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, alkotmányában azonban nem szerepel a Jugoszláviára történő utalás.

Nem elég hazafias

Ivanov szerdai rendkívüli sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja a megállapodást, ezért nem fogja azt törvényesíteni. A jobboldali elnök szerint a szociáldemokrata kormány nem törekedett arra, hogy minden párttal tárgyaljon a probléma megoldásáról, és hogy konszenzusra jusson a kérdésben.

A megállapodás szövege megalázó. Nem igazságos és nem hazafias lépés, hogy Görögország mindent megkap, amit a megegyezésért cserébe kért, Macedóniának viszont semmi sem jut. Ezzel a megállapodással az őseink egységes Macedóniára vonatkozó ígéretét tapossák sárba, és eltörlik az állam 27 éves történetét

– mondta Ivanov, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy meg akarják változtatni az alkotmányt és minden olyan jogszabályt, amely az ország nevére vonatkozik. Szerinte az európai uniós és NATO-tagság nem lehet igazolás egy "kártékony megállapodás" aláírására. Az államfő ehelyett olyan megoldás mellett kardoskodik, amely minden macedón állampolgár érdekeit szolgálja.

A görögök is háborognak

Zoran Zaev macedón kormányfő történelmi megoldásnak nevezte az egyezményt, és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök is jelentős diplomáciai győzelemről beszélt, amelynek köszönhetően szerinte hatalmas történelmi lehetőség nyílik a barátságra, az együttműködésre és a kölcsönös fejlődésre a térségben. 

Nem mindenki nyilatkozott azonban ilyen kedvezően Görögországban az új név elfogadásáról. Az Új Demokrácia ellenzéki párt szerdán jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani Ciprasszal szemben a megállapodás miatt – mondta a Reuters hírügynökségnek a párt egyik forrása. Az indítványt a segélycsomagok reformjáról csütörtökön folytatandó parlamenti vitát követően terjesztik elő.

A görög ellenzéket vezető Kiriákosz Micotákisz konzervatív politikus határozottan bírálta a megállapodást, szerinte "a macedón nyelv és nép elismerése elfogadhatatlan nemzeti kapituláció". Micotákisz azt kérte szerdán a parlamenttől, hogy bocsássa szavazásra az új elnevezést még azelőtt, hogy az erről szóló megállapodást aláírja a két ország külügyminisztere.

A csekély parlamenti többséggel rendelkező Ciprasznak kritikusai szerint nem áll hatalmában, hogy érvényt szerezzen a megállapodásnak, amelyet még koalíciós partnere, Panosz Kammenosz nacionalista politikus is elutasít.

A bolgár külügyminisztérium szerdai közleményében üdvözölte a megállapodást, ugyanakkor figyelmeztetett: az egyezmény nem használható fel jövőbeni területi követelések érvényesítéséhez a térségben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a görög hivatali partnerével, Nikosz Kociasszal közösen Moszkvában tartott szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország támogatni fogja a megállapodást, ha az az összes érintett fél érdekeinek megfelel.

Indul a huzavona

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere várhatóan még a héten aláírja. Hivatalosan meg nem erősített görög sajtóértesülések szerint erre a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál kerülhet sor. Ezt követően a macedón és a görög törvényhozás elé kerül a megállapodás.

Miután a macedón parlament egyszerű többséggel ratifikálta azt, az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe lépjen. Ha a macedón elnök nem írja alá, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak újra szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége aláírni a dokumentumot.

Ezzel a huzavonával viszont értékes időt veszít Szkopje, és emiatt késhet az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás is, illetve az Európai Unió és a NATO is úgy dönthet, hogy amíg nem tisztázott a helyzet, nem folytatja a csatlakozási tárgyalásokat a nyugat-balkáni országgal.