Miért nem tud úszni a barlangban rekedt több thai gyerek?

2018-07-04T015230Z 1187886035 RC1408B57060 RTRMADP 3 THAILAND-AC
2018.07.08. 17:54

Jól haladt a mentőakció vasárnap, magyar idő szerint délután négyre hivatalosan négy fiatalt sikerült kimenteni a barlangban rekedt 12 tagú thai gyerekfocicsapatból. Nyolc gyerek és az edzőjük még bent van, az ő mentésüket hétfőn, magyar idő szerint hajnalban folytatják. Jelenleg 50 külföldi és 40 thai búvár dolgozik a mentésen, ugyanakkor a bent rekedtekkel közvetlenül érintkező, szuperképzett profik száma csak tizennyolc.

A barlang kijáratát az esőzések miatt megemelkedett vízszint zárta el, és a mentésben is a víz alá került részek okozzák a legnagyobb problémát.  A focicsapat 4 kilométerre van a kijárattól, és legalább egy 2 kilométeres szakaszon víz alatt lehet csak kijutni. A mentőakcióban nehézségeket okozhat a thai gyerekek tapasztalatlansága. Egy sima könnyűbúvárképzés többnapos procedúra, az elméleti vizsga után több uszodai és sekélyvízi merüléssel, szimulált veszélyhelyzetekkel – most nyilván csak egy gyorstalpalóra volt idő,

ráadásul a gyerekek egy része nem is tudott úszni.

A mentőbúvárok a korábbi merüléseik során átvezettek egy kötelet a víz alá került járatban, ennek mentén viszik ki a focicsapat tagjait. A vasárnapi mentés jól haladt, a gyakorlatoknál is gyorsabban tudták kihozni a gyerekeket. Egy gyereket két búvár fog közre, az első viszi a gyerek levegőkészletét tartalmazó palackot. Mindkét búvár figyeli a mentett gyerek reakcióját, akinek a búvárok és a vezetőkötél követése mellett leginkább arra kell ügyelnie, hogy helyén maradjon a maszkja és az első búvár által vitt palackhoz csatlakozó légzőkészülék.

De miért nem tudnak úszni a barlangban rekedt gyerekek?

A New York Times szerint Délkelet-Ázsiában egyáltalán nem számít furcsaságnak, ha a fiatalok soha nem tanulnak meg úszni. A fejlődő országokban többnyire bőven 20 százalék alatt van az úszni tudók aránya, és gyakran  még a tengerészek és halászok sem tanulják azt meg, hiába mennek ki naponta a nyílt vízre.

Ennek egyik oka Michael Linnan, az Alliance for Safe Children nonprofit szervezet igazgatója szerint az, hogy a helyi anyák pont attól félnek, hogy nagyobb eséllyel fullad meg a gyerek, ha vízbe engedik és megpróbálják őket megtanítani úszni.

Így viszont a gyerekkori fulladásos halálozások 95 százaléka Ázsiában történik. Egy 2014-es jelentés szerint Thaiföldön a vízbefúlás volt a gyerekhalálozási lista első helyén, sokszor a gyerekekre csak nagyobb testvéreik vigyáznak, ami újabb kockázati tényezőt jelent.

Naponta átlagosan négy gyerek hal meg fulladásos balesetben Thaiföldön.

A thaiföldi vezetés az utóbbi évtizedben lépéseket is tett azért, hogy megelőzze az extrém gyerekhalálozást, bölcsödei és óvodai programokat indított. Linnan úgy vélte, hogy a barlangi mentés után is nagy hangsúly helyeződhet arra, hogy még többet tegyenek a fulladásos halálozások ellen, vagyis megtanítsák úszni a gyerekeket.