Orosz ügynök lehetett Trump volt tanácsadója
További Külföld cikkek
-
Tovább gyűrűzik a válság Dél-Koreában, lemondott a kormánypárt elnöke - Olaf Scholz megbuktatja magát, hogy így adjon magának esélyt a kormányzásra
- Helyzetbe hozná a Teslát Donald Trump, Elon Musk igényeire szabnák a szabályozását
- Kulcsszerepet szánnak az ukrajnai békében Orbán Viktornak az Egyesült Államokban
- Őrizetbe vették a férfit, aki két óra leforgása alatt öt embert agyonlőtt Franciaországban
Az amerikai kormány nyilvánosságra hozott szombaton olyan, korábban szigorúan titkosnak minősített dokumentumokat, amelyek Donald Trump elnök egyik volt kampánytanácsadójának, Carter Page-nek a lehallgatásával és megfigyelésével kapcsolatosak – írja az MTI. Átnézve a lehallgatásról szóló dokumentumokat, (a ki nem takart részekben) az Index nem talált Carter Page magyarországi útjával kapcsolatos szövegrészeket.
Először a New York Times jelentette, hogy a rendelkezésére – és más médiumok rendelkezésére – bocsátották a dokumentumokat, mert az információszabadságra hivatkozva pert indítottak a kormány ellen ezek kiadására. Később a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is kitette ezeket a honlapjára.
A dokumentumok között van az FBI 2016. októberi kérelme, amelyben engedélyt kért a külföldi hírszerzést felügyelő bíróságtól Page lehallgatására, valamint további kérelmei ennek az engedélynek a meghosszabbítására. Az AP hírügynökség szerint nagyon szokatlan, hogy a kormány nyilvánosságra hoz olyan dokumentumot, amely az ehhez a bírósághoz benyújtott kérelemmel kapcsolatos.
Bár a nyilvánosságra hozott dokumentumokon sok a kitakarás, a The New York Times szerint kitakaratlanul hagytak olyan részeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az FBI a következő indokokkal kért engedélyt a lehallgatásra és a megfigyelésre: Page „együttműködik az orosz kormánnyal”, valamint „az orosz kormány kifejezetten Page-et szemelte ki a vele való együttműködésre”.
Carter Page mindig tagadta, hogy orosz ügynök lett volna.
A lap szerint szerepel az FBI kérelmében egy olyan félmondat, miszerint „a büntető törvénykönyvbe ütközően befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét”.
Page lehallgatása miatt hónapokkal ezelőtt éles vita alakult ki a Republikánus és a Demokrata Párt között. A republikánusok azt állították, hogy az FBI visszaélt megfigyelési jogával, és tisztességtelenül szerezte meg a bírósági engedélyt. A demokraták viszont igazolva látják, hogy az FBI gyanúja helytálló volt Carter Page-dzsel szemben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
