Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miután 255 emberrel végzett, 36 nőt és gyereket rabolt el az Iszlám Állam

2018.07.31. 14:49

A szíriai hadsereg még mindig keresi azt a 36, a drúz kisebbséghez tartozó nőt és gyereket, akit az Iszlám Állam a múlt héten rabolt el az eddig békés Szuejda régióból.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű londoni székhelyű, de kiterjedt helyi informátor-hálózattal rendelkező szervezet legfrissebb jelentése szerint a dzsihadisták összesen 255 emberrel végeztek, amikor rátámadtak a sajátos vallási közösséget alkotó drúz régió több településére. Mivel Szuejda régiót jórészt elkerülték a 2011 óta dúló szíriai polgárháború pusztításai, ezért a drúz közösség nem tudott érdemi ellenállást kifejteni. Így is 113 fegyvert fogó férfi esett el, de a késeknek, lőfegyvereknek és öngyilkos merényleteknek 142 civil – köztük 38 nő és gyerek - áldozata volt. 

Gyászoló tömeg egy robbantásos merénylet után temetésen 2018 július 26-án
Gyászoló tömeg egy robbantásos merénylet után temetésen 2018 július 26-án
Fotó: Str / AFP

Jóval a támadásról szóló első híreket követően derült ki, hogy a gyilkosságok mellett a dzsihadisták több tucat drúz nőt és gyereket is elraboltak, és velük akarnak politikai alkut kikényszeríteni. Az Iszlám Államhoz hű dzsihadista milíciák egyik utolsó területét, a Jordánia és Izrael közé ékelt Jarmúkot ugyanis két hete szorongatják az orosz támogatással harcoló kormánycsapatok, és a Khalid ibn al-Valid Hadserege nevű, eredetileg 1000-1500 dzsihadistát számláló koalíciót már csak napok választják el a megsemmisüléstől.

Ezért is szervezhették meg a mészárlással egybekötött túszejtést a sivatagos Szuejda régióban, ahol szintén maradt még egy bevethető IS-kontingens. Damaszkusz és – a legtöbb szíriai vallási/etnikai kisebbséghez hasonlóan - Aszadhoz húzó drúz közösség vezetői fel is vették a kapcsolatot a dzsihadistákkal, de a tárgyalások keddre csődöt mondtak.

Az IS ugyanis a 36 túsz szabadon eresztése fejében a jarmúki hadműveletek teljes leállítását és több fogva tartott dzsihadista elengedését követeli, ebbe azonban a kormány nem ment bele. Ráadásul Damaszkusz több légitámadást intézett a sivatagban rejtőzködő túszejtők ellen, ami valószínűleg nem segített az álláspontok közeledéséhez. Egyes híradások szerint a sajátos vallásukon kívül genetikai örökségüket is féltékenyen őrző drúzok amúgy is neheztelnek Aszadra, mivel miközben a közösség számos katonával képviselteti magát a hadseregben, illetve az Aszad-párti milíciákban, addig a hadsereg elhanyagolta Szuejda megfelelő védelmét.

A Kalifátus megsemmisülése óta az Iszlám Állam Irakban és Szíriában is visszatért a gyökereihez. Mivel terroruralmuknak köszönhetően mindenhol elveszítették az urbánus szunnita lakosság támogatását, ezért kisebb sejtekre tagozódva a hegyes-sivatagos vidékeken húzzák meg magukat, és onnan beszivárogva hajtanak végre merényleteket és – hogy működésüket finanszírozni tudják – emberrablásokat.

A Szíriában és Irakban élő vallási-etnikai kisebbségek; a „sátánimádó” jezidiek, drúzok, alaviták vagy keresztények mindig is a dzsihadisták kedvelt célpontjainak számítottak. 2015-ben például az Iszlám Állam harcosai 220 asszírt, illetve 270 keresztényt raboltak el, majd engedtek szabadon váltságdíj fejében.