Sargentini: Szoros szavazás várható a magyarországi jelentésről
További Külföld cikkek
- Megöltek egy magyar nőt Angliában
- Stratégiai fontosságú várost veszíthet Ukrajna, az oroszok túlerőben támadnak
- III. Károly karácsonyi beszédében elmondta, miért érez mély büszkeséget
- Amikor az ünnep is a politikáról szólt: ezek voltak a történelem legfontosabb karácsonyai
- Ma már a karácsonyi filmek is a hatalomról szólnak
Igen szoros szavazás várható a magyarországi különjelentés ügyében az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén - jelentette ki csütörtökön a dokumentumot összeállító Judith Sargentini, aki szerint képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért jelentése megállapításaival, de a pártpolitika még bezavarhat.
A holland zöldpárti jelentéstevő brüsszeli sajtóreggelijén az MTI beszámolója szerint rámutatott, hogy az EP illetékes bizottságában nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein, bíróságok ítéletein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét.
Szerinte nyáron számos újabb aggasztó fejlemény történt Magyarországon, nem látszik semmilyen jele a visszatérésnek a normális demokratikus működéshez, amihez mindenekelőtt meg kellene érteni, a demokrácia nem arról szól, hogy a győztes mindent visz.
Nagyon szomorú, ami folyik, a magyarok jobbat érdemelnének
- mondta Sargentini, aki szerint szoros szavazás várható, mert az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ehhez elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása, azonban a pártpolitika közbeszólhat. A képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mégis hány néppárti politikus voksolhat majd igennel, de aláhúzta, hogy ezúttal a tartózkodás is nem szavazatnak számít.
Csütörtökön Manfred Webber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője azt mondta, ki fognak állni az európai uniós alapjogokért, és ebben a tekintetben semmilyen engedményt nem fognak tenni Orbán Viktor magyar kormányfő pártjának, a Fidesznek.
Kérdésre válaszolva Sargentini elmondta, hogy a különbség Magyarország és Lengyelország között az, hogy előbbi két lépést tesz előre, egyet hátra, utóbbi viszont teljes sebességgel halad előre az uniós bírálatok és eljárások dacára. Emellett az is magyarázza, hogy az Európai Bizottság miért kizárólag Varsóval szemben indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, hogy a magyar kormánypárt tagja az EPP-nek, márpedig a brüsszeli testületnek sok néppárti tagja van.
A Magyar Idők szerdai cikke szerint a Fidesz arra számít, hogy az EP elfogadja a Magyarországot elítélő jelentést várhatóan jövő szerdán. Orbán Viktor jövő kedden személyesen is részt vesz Strasbourgban a vitán. Eközben neves nemzetközi civil szervezetek azt kérték az EP-képviselőktől, hogy indítsák el az eljárást Magyaroszág ellen.
Az atombombának is nevezett jogállamisági eljárás esetleges megindításának ugyanakkor inkább politikai, mint jogi van. Ugyanis ha az EP megszavazza, akkor a tagországok kormányait tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei - ez azonban a tanácsban részt vevő, a Fidesz-kormánnyal egyetértő országok miatt kevésbé valószínű, hogy megtörténik.