Ugyanattól a szervdonortól lett rákos négy transzplantált beteg

Négy transzplantált beteg rákos lett, miután ugyanattól a donortól kaptak szerveket. Az esetet vizsgáló kutatók szerint az ilyesmi rendkívül ritka, mivel csak nagyon alapos vizsgálat után ültetik át egy donor szerveit, írja a Live Science tudományos-ismeretterjesztő portál alapján az MTI.

Az esetet feldolgozó német és holland kutatók tanulmánya szerint a szervdonor egy 53 éves nő volt, aki 2007-ben hunyt el stroke (agyi érkatasztrófa) következtében. A nőnél nem találtak olyan betegséget, amely akadálya lett volna szervei átültetésének, és rákot sem mutattak ki nála a többször is elvégzett tesztek.  Az orvosok a nő veséit, tüdejét, máját és szívét ültették át. A szívátültetésen átesett páciens röviddel a műtét után az esettel összefüggésben nem álló okok miatt elhunyt. 

Az átültetés után 16 hónappal a tüdőtranszplantált megbetegedett és a mellkasában lévő nyirokcsomókban rákot találtak. A rákos sejtek vizsgálatából kiderült, hogy mellráksejtek, valamint a DNS-teszt kimutatta, hogy a donor testéből származnak. A páciens daganatos betegsége tovább terjedt, és egy évvel a rákdiagnózis után elhunyt. 2011-ben a májtranszplantált májában mellrákos sejteket találtak. A beteg az esetleges komplikációk miatt nem vállalt újabb májátültetést, s bár eleinte a sugárkezelés segített állapotán, a rák később visszatért és a beteg 2014-ben elhunyt. Annál a betegnél, aki a donor bal veséjét kapta, 2013-ban, hat évvel az átültetés után diagnosztizáltak mellrákot, de addigra már áttétei is voltak, és két hónappal később meghalt. 

A donor jobb veséjét megkapó páciens, egy 32 éves férfi transzplantált veséjében 2011-ben fedeztek fel mellrákos sejteket. A vesét kivették, a beteg abbahagyta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését és kemoterápiát kapott. A kezelés sikeresnek bizonyult, tíz évvel a transzplantáció után a férfi továbbra is daganatmentes.

Egy transzplantációs szakértő szerint  "nagyon-nagyon szokatlan eset", hogy egy donor szervének átültetésével rákot adjon át a transzplantált páciensnek. Annak a valószínűsége, hogy ez bekövetkezzék, egy a tízezerhez és öt a tízezerhez között van. Szerinte ugyanakkor még a donor alapos kivizsgálásával is "lehetetlen mindent kiszűrni", és van egy nagyon csekély esélye annak, hogy egy donor észre nem vett betegségben szenved, amit átadhat. Ráadásul a transzplantált páciensben könnyebben fejlődhet ki a rák, ugyanis a kilökődés megakadályozására eleve olyan gyógyszereket szednek, amelyek legyengítik az immunrendszerüket, amiatt azonban az idegen rákos sejtek ellen sem tud védekezni a szervezetük.

A kutatók szerint elképzelhető, hogy egy CT-vizsgálattal kimutathatták volna a rákot a donornál, de a gyakorlatban az a helyzet, hogy a rutin CT-k téves pozitív eredményt is kihoznak, és egészséges donorok kizárása ilyen téves diagnózis alapján tovább csökkentené az amúgy is szűkös donorszámot.  Megállapították, hogy a transzplantáltakra átvitt rákos megbetegedések száma nagyon alacsony, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi ellenőrzés megfelelő. A szakemberek azt javasolták, hogy amennyiben a rák átterjed a donorról egy transzplantált betegre, az orvosok vegyék fontolóra a donor szerveinek eltávolítását minden transzplantáltból.