Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egy deszkás punk lehet Texas következő szenátora

GettyImages-643643328
2018.09.21. 14:03
A teljes amerikai sajtó extázisban követi a texasi politikai fejleményeket, miután kiderült, hogy a tradicionálisan jobboldali államban Ted Cruz demokrata kihívója egy bizonyos Beto O'Rourke nevű fickó lesz. Normál esetben ebben viszonylag kevés érdekesség lenne, azonban hosszú évtizedek után O'Rourke az első olyan demokrata szenátorjelölt Texasban, akinek a felmérések alapján egyáltalán esélye van nyerni a republikánusokkal szemben. A még Donald Trump által is körberöhögött Cruz ezt megérezve látványos kampányba kezdett O'Rourke ellen, akiről ennek köszönhetően kiderült, hogy nemcsak a politikában van otthon, hanem a punkzenében és a gördeszkázásban is.

Legutóbb harminc éve fordult elő, hogy az abszolút red state-nek (=tradicionálisan jobboldali) számító Texasban a szenátori választáson ne egy republikánus, hanem egy demokrata jelölt nyerjen. 1988-ban a hivatalban lévő Lloyd Bentsen verte meg Beau Boultert, ezzel máig az utolsó olyan demokrata volt (a helyére rövid időre beugró Bob Kruegert nem számítva), aki Texasban nyerni tudott szenátori választáson. Bentsennek annyi volt az előnye, hogy sokkal, de sokkal több pénze volt a kampányra, majd később a támogatóktól is nagyobb összeget szedett be, mint ellenfele. Ez persze nagyban annak is volt köszönhető, hogy az 1988-as elnökválasztáson Bentsen alelnökjelöltként indult Michael Dukakis mellett, az ellenfelük pedig az a George H. W. Bush volt, akit Bentsen már egyszer megvert a texasi szenátori választáson 1970-ben. A '88-as elnökválasztást mégis Bush nyerte, és azóta nem terem babér a baloldalnak Texasban. Harminc évnek kellett eltelnie, hogy felbukkanjon egy olyan figura, akinek egyáltalán esélye lehet megszorongatni a jobboldalt.

Roberto Francis O'Rourke negyedik generációs ír bevándorló, a texasi El Pasóban született, édesapja pedig megyei bíró, illetve Mark White texasi demokrata kormányzó egyik segítője volt. A nagyszámú latino lakossal bíró El Pasóban megkapta a Beto becenevet, megtanult folyékonyan spanyolul, majd angol irodalom szakon végzett a Columbia Egyetemen. Pár évig New Yorkban dolgozott, hogy aztán 1998-ban visszaköltözzön El Pasóba, és egy honlapokkal és szoftverekkel foglalkozó céget alapítson.

2005-ben, mindössze 33 évesen az egyik legfiatalabb politikus lett, akit beválasztottak El Paso városi tanácsába, és ezt két évvel később megismételte. 2009-ben kezdték el országosan is megismerni a nevét, miután óriási vitát kavart az a beadványa, hogy vonják vissza a marihuánával kapcsolatos, teljesen hatástalan törvényeket, mivel az Egyesült Államok évtizedek óta tartó drogháborújából már kiderült, hogy nemcsak eredménytelen, de emberek ezreinek az életét követeli olyan mexikói városokban, mint például Juárez, ahol a helyi kartellek bevételének túlnyomó részét a kábítószer Amerikába csempészése és értékesítése teszi ki. Hiába támogatta névtelenül az egész városháza a beadványt, végül John Cook, El Paso akkori demokrata polgármestere megvétózta, ezzel országos vitát kirobbantva a témáról. 2011-ben megjelent egy könyv is a témában Dealing Death and Drugs: The Big Business of Dope in the U.S. and Mexico (Halállal és drogokkal kereskedni: A nagy drogbiznisz Amerikában és Mexikóban) címmel, amelyet társszerzőként készített, és az amerikai drogháború hatástalanságára hívja fel a figyelmet benne.

Három évvel később elindult a demokrata előválasztáson Texas 16. körzetében,  Silvestre Reyes ellen. O'Rourke szinte a teljes ellentéte volt körzetet az amerikai alsóháznak megfelelő képviselőházban képviselő Reyesnek. Reyes egy tízgyerekes, latino családban nőtt fel El Paso külvárosában, harcolt a vietnami háborúban, ahol elvesztette egyik fülére a hallását, és 26 évig határőrként dolgozott az amerikai–mexikói határnál. Az akkor 67 éves férfival szemben indult az akkor 39 éves, a droglibelarizáció és az LGBT-jogok védelme miatt elhíresült ír zsúrfiú O'Rourke, aki csodák csodájára alig pár száz szavazattal, de legyőzte Reyest.

O'Rourke-ot két évvel később már 67 százalékos támogatottsággal szavazták meg, majd a győzelmét megismételte 2016-ban is, hogy 2018-ban egy sokkal nagyobb célt tűzzön ki magának, elverni Ted Cruzt Texasban a szenátori pozícióért.

Bár tavaly márciusban jelentette be, hogy indul Texas szenátori helyéért, a mainstream amerikai sajtóban csak 2018-ban kezdtek el igazán foglalkozni vele. A Google Trends szerint egy rövid márciusi időszakot leszámítva most augusztusban lett igazán slágertéma O'Rourke Amerikában, leginkább annak köszönhetően, hogy a média felfigyelt rá, amint ellenfele, Ted Cruz elkezdte ellene a lejárató hadjáratot, ami látszólag visszafelé sült el.

A FiveThirtyEight 2017. április 8. óta gyűjti, hogy a kutatások szerint mekkora a két politikus támogatottsága, és ahhoz képest, hogy tavaly december közepén O'Rourke 34, Cruz pedig 52 százalékon állt, a legutolsó négy közvélemény-kutatásban már csak 1-4 százalék különbséget mutattak az adatok. Erre már tényleg mindenki felkapta a fejét, hiszen 1-4 százalék már bőven nem akkora előny, hogy egyértelműen ki lehessen zárni a demokraták győzelmét. Pláne azóta, hogy a legutolsó felmérés már O'Rourke vezetését mutatja Cruzzal szemben.

Sőt, a megbízhatónak számító Ipsos a Reutersszel és a University of Virginia Centerrel együtt mérte meg a két esélyest, és a szerdán nyilvánosságra hozott eredmény 47 százalékot mutat a demokrata jelölt felé, miközben Cruz támogatottsága 45 százalék.

Hogyan működik a szenátori választás?

Az amerikai szenátorok mandátuma hat évre szól; a kétévente tartott kongresszusi választásokon a felsőház stabilitása érdekében csupán a 100 képviselői hely harmadáról döntenek a szavazók. Minden tagállamnak két szenátora van, de mindkettőjük mandátuma az egész államra érvényes. Ez azt jelenti, hogy mindkettőjüket egy általános szavazáson választják meg, éppen ezért viszont a választási törvény arról is gondoskodik, hogy egyazon államon belül soha ne kerüljön szavazásra mindkét szenátusi mandátum. Texas másik szenátora a republikánus John Cornyn, aki 2002 óta tölti be mandátumát, és ő a szenátusban a republikánus képviselőcsoport második embere, a frakciófegyelemért felelős whip. Cornyn legutóbb 2014-ben védte meg mandátumát, szóval ő a mostani kampányt kihagyja, csak 2020-ben kell újra megméretnie magát. (Tóth Gergő)

O'Rourke váratlan népszerűségét egyébként több dologgal is magyarázzák:

  • Már az elején kijelentette, hogy nem hajlandó pénzt elfogadni PAC-ektől és szuper PAC-ektől, vagyis nem él azzal a lehetőséggel, hogy a demokratákat legtöbb pénzzel támogató elit körtől pénzt fogadjon el a saját kampányára. Ezzel azt üzente a választóknak, hogy nem az 1 százalékot, a gazdasági elitet kívánja képviselni, hanem a mindennapi embereket.
  • O'Rourke elképesztő tempót diktálva mindegyik texasi települést személyesen keresi fel, beszélget az emberekkel, és gyűjtögeti a pénztámogatást. Az első három hónapban kétmillió dollárt szedett össze kizárólag kis adakozóktól, akik átlagosan 10-15 dollárral (2800-4200 forint) támogatták. Később kiderült, hogy még így is háromszor annyi kampánytámogatást gyűjtött össze, mint ellenfele, aki ráadásul nem utasítja el a PAC-pénzt. 16 éve nem gyűjtött össze ennyit egy demokrata induló sem Texasban.
  • Ezzel szemben Cruz egy kifejezetten megosztó figura még az amerikai jobboldalon is. 2016-ban Trump kihívójaként indult az elnöki székért, hangos kritikusa volt a jelenlegi amerikai elnöknek, de aztán Trump győzelme után úgy is beállt az őt támogatók közé, hogy az elnök rendszeresen megalázta a Twitteren, lejáratta őt, és máig lekicsinylően beszél róla. Az elmúlt két évben többek között hazugnak, betegnek és képmutatónak is hívta publikusan Cruzt, illetve azért is támadta, mert elfogad PAC-pénzt, illetve volt kanadai állampolgársága is.
  • Cruz népszerűtlenségét az is jelzi, hogy szeptember elején Trump két vezető tanácsadója is arra figyelmeztette a republikánusokat és támogatóikat, hogy a texasi szenátort az emberek nem kedvelik igazán, és ez ahhoz vezethet, hogy elvesztik Texast.
  • A Voxnak egy texasi republikánus tanácsadó arról beszélt, hogy a jobboldali szavazók között pánik kezd kialakulni, amiért láthatóan jóval több az O'Rourke-ot támogató tábla a környéken, mint amennyien Cruzt támogatják nyíltan. John Cornyn, Texas másik republikánus szenátora pedig a Politicónak beszélt arról, hogy ha nem csinálnak valamit, bizony veszélybe kerülhet Cruz pozíciója. Augusztus végén pedig már Trump is úgy érezte, ideje nekimenni Cruz kihívójának.
  • Az Egyesült Államokban Texasban az egyik legalacsonyabb a választási hajlandóság, azonban O'Rourke PAC-mentes politikája pont azoknál rezonál, akik nem szavaznak, átszavazáson gondolkoznak, vagy éppen kiábrándultak Trump és/vagy Cruz miatt a jobboldalból.
  • Cruz nemrég támadást intézett O'Rourke ellen, fókuszba állítva annak vad fiatalkorát, amelynek köszönhetően az eddig maximum politikai körökben ismert férfi hirtelen popkulturális jelenséggé nőtte ki magát az amerikai médiában.

A legutolsó pont mellett pedig álljunk meg egy pillanatra. A texasi republikánusok hivatalos Twittere augusztusban megkezdte a hadviselést O'Rourke-kal szemben. Ebben nincs is igazából semmi érdekes, azonban valamilyen oknál fogva azt találták ki a legjobb taktikának, ha O'Rourke-ot a fiatalkori időszaka alapján úgy állítják be a texasi választóknak, mint egy részeges, gördeszkázó punkot, aki a Cruzzal való vita helyett inkább gördeszkázik, a punkzenekarával koncertezik, vagy egész egyszerűen csak piál.

Mint kiderült, a jó családból származó O'Rourke a '90-es években egy rakás texasi punk- és hardcore-zenekarban basszusgitározott, másik hobbijának pedig a gördeszkázást választotta. A Spin zenei magazinnak adott interjújában például a kedvencei között emlegeti a Minor Threatet a Fugazit, és azokat a '80-as évekbeli punkzenekarokat, amelyek arról lettek híresek, hogy mindent maguk csináltak, saját kiadót alapítottak, ők írták az összes számukat, és még azt is megszabták, hogy öt dollárnál többet nem kérhetnek el koncertjegyért. Közben az is kiderült, hogy O'Rourke rövid ideig egy zenekarban játszott Cedric Bixler-Zavalával, aki olyan kultikus együttesek frontembereként lett ismert, mint az At the Drive-in vagy a később Grammy-díjat is nyerő Mars Volta.

Beto O'Rourke punkzenéi

Évek óta egyre több politikus igyekszik a zenén keresztül kapcsolatba lépni a választókkal, ezért egyáltalán nem ritka, ha egy politikusnak saját publikus Spotify-playlistje is van.

O'Rourke saját playlistjében is van azért egy rakás megúszós, nem túl izgalmas választás, azonban a lista közepétől felbukkan egy csomó olyan előadó is, akiket tényleg csak azok ismernek, akik behatóbban tanulmányozták a punk/hardcore színteret. Van itt Replacements, Hüsker Dü, Buzzcocks, Fugazi, Minor Threat és At the Drive-in, csupa olyan zene, amit biztosan nem lehet megtalálni más amerikai politikusok telefonján.

A republikánusok kampánya a lehető legrosszabbul sült el. Bizonyos körökben eddig is tudták, hogy O'Rourke elég otthonosan mozgott a texasi punkszíntéren, azonban a többséghez csak most jutott el a híre, hogy Ted Cruz kihívója valójában egy iszonyatosan jó pasi volt a '90-es években, aki menő zenekarokban játszott, és kocsi helyett gördeszkával járta El Paso utcáit. Amikor a politikusok mind nyakkendős paprikajancsikként élnek az átlagemberek fejében, addig bemutatni az alapból sem túl népszerű Ted Cruzzal szemben, hogy ellenfele fiatalon a menő srácok közé tartozott, azt eredményezte, hogy

  • meghívták Bill Maher, Ellen DeGeneres és Stephen Colbert műsorába is, ahol beszélt többek között arról is, hogy fiatalkorában tényleg volt két rendőri ügye, az egyik ittas vezetés, a másik pedig amiatt, hogy elkapták, ahogy bemászik az El Pasó-i egyetem területére, de egyikből sem lett feljelentés;
  • publikusan kiállt mellette LeBron James sztárkosaras, Steve Kerr, a többszörös bajnok Golden State Warriors edzője, az egykori Jordan-féle Bulls játékosa, és még egy rakás ismert sportoló, amiért szerinte a lehető leghazafiasabb cselekedet letérdelni a himnusz alatt a rendőri túlkapások elleni tüntetésként;
  • Willie Nelson, az egyik legismertebb amerikai countryzenész is bejelentette, hogy fellép azon az ingyenes koncerten, amelyet O'Rourke támogatására szerveznek Austinban.

Utóbbi azért kifejezetten nagy dolog, mert a countryzene az Egyesült Államokban nagyjából olyan, mint nálunk a nemzeti rock. A marihuánafogyasztási szokásait nyíltan vállaló, már 85 éves Nelson soha életében nem állt ki semmilyen politikus vagy párt mellett, éppen ezért érte villámcsapásként a főleg jobboldaliakból álló countryrajongókat, hogy a műfaj egyik legismertebb figurája kiáll egy baloldali induló mellett. Annak ellenére is, hogy Nelson hosszú évek óta felszólal a marihuána legalizációja, a bioüzemanyag fontossága, az állatok és a melegek jogai mellett, illetve az iraki háború ellen, ezek pedig nem éppen nevezhetőek klasszikus konzervatív témáknak. Ahogy az sem tűnt fel sokaknak valószínűleg, hogy O'Rourke már július 4-én felbukkant Nelson mellett egy austini koncerten, amelyen elgitározta a zenésszel a Roll Me Up and Smoke Me When I Die című számot, amely annyit jelent magyarul, hogy "tekerj be, és szívj el, ha meghaltam".

Egyelőre nagy kérdés, hogy O'Rourke váratlan népszerűsége okozhat-e tényleges meglepetést, vagy csak egy percemberről van szó, akit nem szokványos múltja miatt imád az amerikai sajtó nem csak a politikai, de a kulturális része is. Cruz mögött még úgyis ott áll a teljes republikánus párt és annak végtelen pénze, hogy maga Cruz egyébként évek óta nagy kedvvel támadja a saját párttársait is. Beto O'Rourke és Ted Cruz novemberben három alkalommal vitáznak nyíltan egymással, és ha addig tartani tudja a tempót (márpedig még a Trump-barát Fox News is ezt állítja), akkor bekövetkezhet az, amire még a jobboldalon sem igazán számítanak,

egy gördeszkázó liberális punkzenész lesz Texas szenátora.

 Borítókép: Beto O'Rourke Fotó: Ivan Pierre Aguirre/ For The Washington Post via Getty Images