Közel 70 éves vitát zárt le a Vatikán és Kína
További Külföld cikkek
- Az oroszok szerint egy ukrán drón zuhant egy bevásárlóközpontra, legalább egy ember meghalt
- Ajtók és ablakok törtek be, több lakás megrongálódott egy robbanásban Maroshévízen
- A szlovén hegyimentők bejelentették: egyelőre nem tudják kimenteni a magyar túrázót
- Először tartottak misét a rezsim bukása óta a szíriai keresztények
- Nem jelent meg a kihallgatásán Jun Szogjol dél-koreai elnök
A Vatikán és Kína történelmi jelentőségű ideiglenes megállapodást kötött a kínai katolikus püspökök kinevezéséről - közölte a Szentszék szombaton, amiről az MTI számolt be. A megállapodást Pekingben írta alá Vang Csao kínai és Antoine Camilleri vatikáni külügyminiszter-helyettes.
A felek arról állapodtak meg, hogy a katolikus egyházfő elismeri a jóváhagyása nélkül, csak Peking által kinevezett hét katolikus püspököt, valamint post mortem egy nyolcadik püspököt is, cserébe pedig a pápa vétójogot kap mostantól a püspökök kinevezésében.
A Vatikán hangsúlyozta, hogy "nem politikai, hanem pasztorális" jellegű megállapodásról van szó. Greg Burke vatikáni szóvivő részleteket mellőzve csak annyit közölt, a megállapodással lehetővé válik, hogy a kínai katolikusoknak olyan püspökei legyenek, akik Róma alá tartoznak, de a kínai hatóságok is elismerik őket.
A vatikáni közlemény szerint a pápa azt reméli, hogy a hosszan tartó, gondos tárgyalások eredményeképpen megszületett megállapodás révén begyógyulnak a múlt sebei, és egységes lesz a katolikus egyház Kínában.
A kínai püspökök kinevezése áttörést jelent a vitában, amely több évtizede terheli a pápai állam és Kína kapcsolatát és akadályozza a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. A vita 1951-ig nyúlik vissza, amikor a kommunista Kína megszakította a diplomáciai kapcsolatait a Vatikánnal, és létrehozta az állami felügyelet alatt működő katolikus egyházát. A pekingi kormány ragaszkodott a püspökök kinevezéséhez, holott ez a pápa hatáskörébe tartozik. Azok a kínai katolikusok, akik hűek maradtak a Vatikánhoz - beleértve a pápa által támogatott püspököket is -, kénytelek voltak titokban gyakorolni a vallásukat, üldözték őket, és volt, aki börtönbe került emiatt.
Becslések szerint jelenleg 10-12 millió katolikus él Kínában, sokan közülük az elmúlt hatvan év üldöztetései ellenére is hűek maradtak a Vatikánhoz, mások pedig az államilag támogatott egyházhoz csatlakoztak. Peking 2013 óta nem nevezett ki új püspököket.
Bár a megállapodás elvezethet a diplomáciai kapcsolatok újraindításához Kína és a Vatikán között, a Reuters szerint kérdéses, hogy ezt hogy fogja befolyásolni a pápai állam és Tajvan viszonya. A Vatikán ugyanis elismeri a kommunisták elől a polgárháború idején menekülő kínaiak által alapított államot, ezzel ez az egyetlen európai állam, amelynek diplomáciai kapcsolatai vannak Tajvannal. Ezt viszont a Kínai Népköztársaság nem szokta jó szemmel nézni.