Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kalózok támadhattak a halszósz-rakományokra - hatalmas görög hullámsír

2018.10.11. 22:35
Sehol máshol nincsenek ilyen koncentrációban régi hajóroncsok.

Bár az Égei- vagy a Földközi-tenger más térségeiben is találhatók hajóroncsok csoportokban, ilyen nagy koncentrációban valószínűleg sehol másutt nem hevernek elsüllyedt hajók a tengerfenéken.

Az ókori Görögországtól a 20. századig minden korszakból előfordulnak maradványok, de a legtöbb roncs a görög, a római és a bizánci időkből való.

Görögök és amerikaiak találták

Egy görög és amerikai búvárokból álló csapat 2015 decemberében egy 13 napig tartó felmérés alkalmával 22, korábban tudományosan sohasem dokumentált ódon hajóroncsra bukkant a török partok közelében elterülő szigetcsoport körül - írja az MTI.

Herc Alb sm
Fotó: RPMNF / Wikipedia

Néhányuk több mint 2500 éves volt. A kutatócsoport 2016-ban három és fél hét alatt további 23 hajómaradványt azonosított. Azóta a korábbinál mélyebbre merülve további 13 roncsot találtak.

Nehéz szavakat találni arra, mennyire izgatottak vagyunk. Tudjuk, hogy olyasmire bukkantunk, ami átírhatja a történelemkönyveket"

- mondta el a Reuters hírügynökségnek Peter Campbell, aki az amerikai székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója. A kutató szerint az évszázad egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, a Földközi-tenger különböző pontjait az ókorban összekötő, újonnan azonosított hajózási csomópontról lehet szó.

Nem is lakott ott senki

Noha a Fúrni-szigeteken egyetlen jelentősebb város sem volt az ókorban, a szigetcsoport fontos horgonyzó és navigációs pont lehetett az Égei-tengeren az észak-déli vagy kelet-nyugati irányban átkelő hajók számára.

Campbell szerint a rossz időjárás lehet az oka annak, hogy ilyen nagy számban süllyedtek el hajók egyetlen térségben. A Fúrni-szigetek térségében gyakoriak a hirtelen és erős széllökések, sok a tengeri áramlat, a partok sziklásak, az átjárók pedig szűkek. A hajósokat olykor felkészületlenül érhette egy-egy nagyobb vihar. Ha nem ismerték a helyi éghajlati viszonyokat és a horgony helyzetén nem változtattak gyorsan, ezek a hajók komoly bajba kerülhettek - jegyezte meg Campbell, aki szerint pontosan ilyen szerencsétlen sorsú tengeri járművek roncsait találták meg Fúrni partjainál.

Kalózok is jöttek - véli Kucuflakisz

A későbbi korokban a szigetcsoport a kalózok fészkének számított, a hajók egy részét így kalózok süllyeszthették el. Jeórjisz Kucuflakisz, a görög víz alatti régészeti hivatal részéről a projektet vezető régész szerint találtak teljesen érintetlen hajóroncsokat, és feltételezi, hogy ők az első megtalálóik, de ezek aránylag nagy mélységben, 60 méter mélyen fekszenek.

Maritimearchaeologistworking
Fotó: RPMNF / Wikipedia

Rendszerint a 40 méter mélyen vagy annál mélyebben fekvő hajótestek maradnak fenn jó állapotban, az ennél sekélyebb vízben lévők szétesnek vagy fosztogatók áldozatává válnak - fejtette ki. A roncsok között az ókori világban használatos tárolóedények, amforák maradványai mellett a búvárok lámpákat, főzőedényeket és horgonyokat is felfedeztek, összesen több mint 300 régiséget hoztak a felszínre, 

Halszósz és méz

A hajók leginkább bort, étolajt, halszószt, esetleg mézet szállíthattak. A fekete-tengeri halszósz drága portékának számított az ókorban. A régészeket különösképpen izgalomba hozták azok az amforák, amelyeket a késő római korban a fekete-tengeri vagy észak-afrikai kikötőkből útnak indult hajókon találtak, mivel az Égei-tengeren igen ritkák az ezekről a vidékekről származó érintetlen rakományok. A kutatók szerint a Fúrni-szigetcsoport lehet a világ ókori hajóroncsokat legsűrűbben megőrző helyszíne.

A görög felségvizeken eddig mintegy 180 ódon, megfelelően dokumentált hajóroncsra bukkantak, nem számolva a 2015 óta előkerült 58 maradvánnyal. Campbellnek meggyőződése, hogy a tenger mélye még további kincseket rejt. A Számosz, Pátmosz és Ikaría között elterülő Fúrni-szigetcsoport mintegy 20 apró szigetből, szigetecskéből, zátonyból áll, ezeken mintegy 1500 ember él. A tudósok helyi szivacshalászok és hajósok tippjei nyomán bukkantak a hajótemető nyomára.