Szilárda
-4 °C
3 °C

Fehér vagy? Visszavesszük tőled, ami a miénk volt

000 UM8K3
2018.10.13. 14:54

Ian Kay zimbabwei fehér farmer földjére még sok évvel ezelőtt ismeretlen férfiak törtek be, ronggyá verték őt, aztán nem sokkal később újra jöttek, és a fiát is bántalmazták. A családot 18 hónapon át terrorizálták, szart kentek a falaikra, elvágták egy díjnyertes lovuk lábát, felgyújtották az épületeiket. 

A családnak érthető módon elege lett, nem volt maradásuk, a földjüket átvették tőlük. Ez volt Mugabe 2002-es erőszakos földreformja, amikor is az egykor gyarmatosító fehérektől el- illetve visszavették (nézőpont kérdése) a földeket az őslakos feketék.

Zimbabwe gazdasága emiatt lényegében összeomlott, amire rátett egy lapáttal az akkori aszály is, mindenesetre ma már Mugabe utódja, Emmerson Mnangagwa elnök visszahívná a fehéreket, hogy beröffentse az országot, ehhez még segítene is a visszatérőknek.

16 évvel a zimbabwei eset után most újra előkerült a gyarmatosítás utáni visszarendezés hasonló gondolata Afrikában.

Nem is akárhol: a kontinensen messze Dél-Afrikában él a legtöbb fehér, közel ötmillióan, ami az 57 milliós népesség 8 százaléka. Ez nagyon sok, a második helyezett Angolában például mindössze 200 ezren vannak. Dél-Afrikában örök téma, de szűk egy éve nagyon felpörgött a földreform terve, nem függetlenül attól, hogy 2019-ben választások lesznek, és egy populista-szélsőbalos politikus, Julius Malema nagyon ráment a fehérellenes, ingyenföldet-mindenkinek témára az ígéreteivel és a gyűlöletbeszédbe hajló nyilatkozataival.

A kormány pedig igyekszik felvenni a ritmust. Eddig is volt újraelosztási program, 1994 óta, de önkéntes, piaci árakon, "a vevő is akarja, az eladó is akarja" mottóval, ám ez nem haladt, az államnak sem nagyon van erre pénze. Most egy olyan törvény-, és egy ehhez szükséges alkotmánymódosítást akarnak átnyomni, amely szerint kompenzáció nélkül el lehet venni a földeket a egyenlősítő újraelosztás, a gazdaság beindítása. a szegénység csökkentése jegyében a fehérektől (a földek többsége a kisebbségben lévő fehérek kezében van, a számokat és a történelmet jobboldali keretesünkben olvashatja).

Augusztusban az állam el is kezdte az elkobzást. Két farmot vesznek el a fehér tulajdonosoktól, akik 18,7 millió dollárt kértek volna az ingatlanért, de az állam ennek pontosan a tizedét akarja nekik fizetni. A sajtóban elterjedt, hogy az állam készített egy 190 (más források szerint 139) darabból álló listát, hogy mely farmokra akarja rátenni a kezét, ezt a kormányszóvivő ugyanakkor cáfolta. A kormány ettől függetlenül látványosan véget vet az 1994 óta tartó politikának.

Bántják a fehéreket (is)

Fehér kézben

A fekete őslakosokat a gyarmati Európa 1913-ban fosztotta meg a földektől, ezt a törvényt évtizedekkel később az apartheid-rendszer is visszahozta. 1994-ben, a rendszer bukása után az állam 4,9 millió hektár földet vásárolt meg (az összes föld 4 százalékát) újraosztási céllal. Ebből 3,4 millió került új, fekete tulajhoz, de sokan voltak olyanok is, akik inkább pénzt kértek helyette. 

Jelenleg az összes föld nagyjából harmada van egyéni magánkézben, ezeknél a tulajok 72 százaléka fehér, miközben ők csak a lakosok 7,8 százalékát teszik ki. A másik oldalról nézve: a populáció 80 százalékát kitevő feketéknél a földek 4 százaléka van.

A földek további 43 százaléka cégek nevén van, nincs rá adat, de valószínűleg ott is javarészt fehérek a végső kedvezményezettek. Az állam ezeken kívül 22 százalékot birtokol.

A helyzetre Trump is felfigyelt. Az amerikai elnök augusztus 23-án twittelte, hogy felkérte Pompeo külügyminisztert a helyzet tanulmányozására, mert "fehér farmerektől vesznek el földeket". Ez volt egyébként hivatalba lépése óta az első olyan twittje, amelyben szerepelt az Afrika szó, és nyilván jelzésértékű, hogy nem a szegénységre, a fejletlenségre, az éhezésre, vagy bármi másra hívta fel a figyelmet, hanem a fehérek védelmére.

A dél-afrikai kormány órákon belül visszavágott, mondván "elutasítják a szűklátókörű megközelítést", ami csak arra jó, hogy megossza a nemzetet, és a gyarmati múltra emlékeztesse az országot. 

Trump a twittje miatt, miszerint nagyüzemben gyilkolják a fehér farmereket, sok bírálatot kapott, mondván, ez hazugság, egy – mellesleg a jobbos mainstreambe (Breitbart Fox, RT) is lassan átszivárgó – fajvédő összeesküvés-elméletet tett magáévá az elnök, és eresztette rá a miniszterét. Az altright média egyébként nagyjából azzal a felütéssel interpretálja az ügyet, hogy

nincs, ami ennél jobban mutatná, milyen politikai vészhelyzetben van a Nyugat.

2017-ben Dél-Afrikában 84 farmert öltek meg, közülük 59 volt fehér. Ez egyébként csökkenésnek számít az 1998-as rekord 153-hoz képest, de a támadások száma évről évre nő, évi több mint 500-nál tart a statisztika. Ezeket a számokat viszont érdemes úgy nézni, hogy Dél-Afrikában összesen évi 19 ezer gyilkosság van. És azt sem lehet ezeknél a támadásoknál tudni, hogy mennyire rasszista indíttatásúak, és mennyire rablógyilkosságok a gazdagnak hitt, elszigetelten élő, "mellesleg" fehér farmerek ellen. 

Mindenhová fegyverrel

Az persze valóság, hogy két évtizeddel az apartheid után jelenleg is óriási feszültség van a fehérek és a feketék között. Az ausztrál közszolgálati ABC közölt riportot egy helyi fehér preparátor-vállalkozóról, aki mindenhová fegyverrel jár, még a műhelyében is nála van, miközben a helyi fehér farmerek éjjelente szintén fegyverrel, golyóálló mellényben járőrözve védik a területüket, mert a rendőrségben nem bíznak.

A fehérek szerint a feketék gyűlöletből ölnek, erőszakolnak és kínoznak, (angolul tudóknak itt egy brutális eset, itt meg egy másik), miközben az állam sem segít különösebben a felderítésben. A feketék pont fordítva látják, szerintük ők az elnyomottak, a szegények, az erőszak elszenvedői. Példaként egy 16 éves fekete srác nagy vihart kavart esetét említik, aki egy napraforgót akart szedni (lopni) egy farmról, amikor a két fehér tulaj elkapta őt. A fiút brutális állapotban, holtan találták meg. A vádak szerint megölték őt, a farmerek szerint viszont a srác leesett a kisteherautó platójáról.

A feszült helyzet miatt Ausztráliában 200 dél-afrikai fehér farmer kért humanitárius vízumot. Az, hogy ők speciális bánásmódban részesüljenek-e amiatt, hogy veszélyben vannak az országukban, komoly politikai felvetés volt Ausztráliában. 

Szóval ilyen hangulatban indultak neki a földek átrendezésének. Aztán a kormány is belátta, hogy a zimbabwei példán okulva, ezt így végignyomni erőből kicsit durva lenne, az egész ország rámehet, lásd keretes írásunkat.

Taccsra vágná a gazdaságot

Egy földelkobzás megroppantaná a jelzáloghitelezést, a földek mögött ugyanis sok a hitel. Az ingatlanárak jelentősen csökkennének, azzal pedig, hogy a magántulajdon szentsége sérül, a befektetők pártolhatnak el az országtól. Mindennek a bankrendszer látná különösen kárát. Hogy ez valós veszély, azt jelzi az is, hogy a dél-afrikai rand augusztusban 10 százalékot gyengült, és egy érdeminek hitt, valójában technikai bejelentés a földreformról is nagyot rántott a devizaárfolyamon. Mindezt tetézné, hogy a nyugati országok az érdeksérelmeik miatt akár szankciókat, vagy egyéb büntetéseket vethetnének ki Dél-Afrikára. 

Úgyhogy szeptember elejére annyit finomítottak a javaslatcsomagon, hogy azt mondták, elsőként csak a nem használt, alulközművesített földeknek állnak majd neki, és fair kifizetés is elképzelhető "egyes esetekben". Az elnök, Ramaphosa a Financial Timesbe írt cikkben (előfizetéssel olvasható) nyugtatta a befektetőket, azt állítván, hogy ez nem elkobzás, és nem a magántulajdon megsértése, minden jogállami alapokon megy majd. Más kérdés, hogy ez mennyire nyugtat meg bárkit is, miközben a farmok értéke a huzavona miatt máris csökken, a polgármesterek pedig azzal igyekeznek bekerülni a hírekbe, hogy ők lesznek az elsők, akik ellentételezés nélkül vesznek majd el földeket.

Szeptember 28-án Pompeo és a dél-afrikai, nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter New Yorkban találkozott, október elején pedig a dél-afrikai kormány bejelentette, hogy elkezdi hivatalosan is értesíteni a helyben működő amerikai cégeket a reformtervről.

Ragadós példa

Dél-Afrika példáján felbuzdulva Namíbia épp a napokban tart "Nemzeti Földkonferenciát" arról, hogy miként lehetne felgyorsítani a földreformot – ennek részeként pedig arról, hogyan lehetne a polgárokat bevonni az önkéntes földújraelosztásokba és a kompenzált földelkobzásokba, hogy ne legyen káosz. 

"Úgy vélem, namíbiaiként nehéz párbeszédekre kell rávennünk magunkat, hogy békés és fenntartható megoldásokat találjunk az egyenlőtlenség, földtelenség, és a népirtás fájdalmainak megoldására", mondta Hage Geingob namíbiai elnök a napokban. 

Namíbia 1884-től 1915-ig volt német gyarmat, aztán az apartheid-rendszerben működő Dél-Afrika vette át az uralmat 1990-ig, ekkor lett független az ország. El is kezdték a földreformot, de a Dél-Afrikában is ismert "a vevő is akarja, az eladó is akarja" rendszerben, piaci árakon megvéve a területeket. Ám nem volt olyan sikeres a történet, mint gondolták, ezért gondolkodnak most a gyorsításban. A földek felét, 15 millió hektárt akarnak a feketéknek átadni. 2015-ig az addigi programmal a földek 27 százaléka cserélt gazdát.

Geingob ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a fehérek is namíbiaiak. "Igaz, hogy 100 éve idejöttek és elvették a földet, de azokban, akik azokon a földen születtek, még ha fehérek is, namíbia vér csörgedezik", mondta, és azt is minduntalan hangsúlyozza, hogy békésen kell végbemennie a dolognak.