Oroszország és Ukrajna: itt a hidegháború?

Kijev elleni "különleges gazdasági intézkedésekről" szóló rendeletet írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, Ukrajnának az orosz állampolgárok és jogi személyek elleni barátságtalan magatartására hivatkozva, írja az MTI.

Az ellenszankciók által sújtandó ukrán magánszemélyek listájának összeállításával és a büntetőintézkedések konkretizálásával az elnök az orosz kormányt bízta meg. A rendelet szerint Oroszország a "különleges gazdasági intézkedéseket" akkor vonja vissza, amikor Ukrajna beszünteti a vele szemben bevezetett szankciókat.

Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök - Moszkva által külföldről támogatott puccsnak tekintett - megdöntése nyomán, Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet és Ukrajna keleti részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek. Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve hogy a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán "egyesült újra" Oroszországgal.

Az ukrán parlament 2015 januárjában "agresszor országnak" bélyegezte Oroszországot, és Kijev jelezte, hogy fel kívánja bontani az 1997-ben megkötött barátsági, együttműködési és partnerségi szerződést.

Putyin egyébként hétfőn kijelentette, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjául szolgáló Szevasztopol városa de jure mindig is Oroszország része volt, mert amikor a Krímet a Szovjetunión belül 1954-ben "törvénytelenül" Oroszországtól Ukrajnának adták át, a központi alárendeltségű városról "egyszerűen megfeledkeztek". Az orosz elnök rámutatott, hogy amíg a félsziget átadását az orosz, az ukrán és a szovjet legfelsőbb tanács is jóváhagyta, addig Szevasztopolét nem, ezért a Fekete-tengeri Flotta anyakikötője sosem került át az Orosz Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság joghatósága alól Ukrajna joghatósága alá.