Trump leszámolhat az elnökségére veszélyt jelentő főellenféllel

"Szerda Délutáni Mészárlás", "kitervelt gyilkosság", "Nixon szombat esti mészárlása lassított felvételben", elég hangzatos, az amerikaiaknak egyből történelmi párhuzamoként érthelmezhető címkéket kapott az amerikai média Trump-kritikus részében Jeff Sessions igazságügyminiszter kirúgása, illetve hivatalosan lemondása. Tény, hogy a rögtön a félidei választások után történteket elég naiv dolog lenne úgy értelmezni, mint egy sima minisztercserét, nézzük sorban, miért.

Trump elnökségére ma a legnagyobb veszélyt az a Robert Mueller különleges ügyész által vitt nyomozás jelenti, amelyben azt próbálja meg kideríteni Mueller, hogy mi köze volt Trumpnak a megválasztása előtti időszakban az oroszokhoz. Még ha Trump végül ártatlannak bizonyul is, akkor is marha kellemetlen, hogy évekig erről szól minden, plusz ugye a folyamatos bizonytalanság, hogy mikor mi derül ki róla.

Muellert csak az rúghatja ki, aki kinevezte, azaz az igazságügyi miniszterhelyettes, Rod Rosenstein. Rosenstein ugyan Trump kormányában dolgozik, de a jelek szerint nem totál szervilis módon. Eddig eszébe sem jutott meglépni a kirúgást, sőt, eleve a kinevezést is szinte gerillaakcióban nyomta végig a rendszeren, a Fehér Háznak is csak azután szólt, hogy szignálta a papírt. Bár elméletileg az egész Jeff Sessions hatásköre lenne, az eddigi miniszter formálisan is eltávolította magától a nyomozás felügyeletét, és helyettesére hagyta azt, pedig egyébként minden egyéb szimbolikus ügyben, például a bevándorlásban keményvonalas trumpista álláspontot képviselt. Trump ki is borult emiatt, unfairnek nevezte minisztere hozzáállását, és nyilván nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a kirúgásban ennek nagy szerepe volt.

Sessions helyére most megbízottként Matthew Whitaker, Sessions kabinetfőnöke lép, akinek viszont igencsak kiforrott véleménye van Mueller nyomozásáról, és nem támogatólag. Korábban kijelentette, hogy szerinte a vizsgálat "túl messzire megy" a Trump-család pénzügyeinek nyomozásával, "boszorkányüldözés", azt is mondta, hogy ideje lenne, hogy Rosenstein limitálja, pontosan mit is nyomozhat Mueller. hogy ne legyen belőle "politikai halászati expedíció". Ehhez érdemes tudni, hogy az ilyen vizsgálatok mindenre kiterjedhetnek, az ügyész arra kap felhatalmazást, hogy mindent vizsgáljon ki, ami csak felmerül, Clinton után például egy ingatlanügy miatt kezdtek el nyomozni így, abból lett négy év múlva a Lewinsky-botrány.

Az egykori iowai ügyész, Whitaker mostantól egy ideig formálisan a Mueller-nyomozás felügyelője lesz. Aztán meglátjuk, kié lesz végleg a poszt, az utód szenátusi meghallgatásán bizonyára központi kérdés lesz a Mueller-ügyhöz való hozzáállás. De Trump kritikusai szerint az eddigiekből egyértelműen következik majd, hogy Whitaker megbízottként bele is szól majd dolgokba. Ha nem is rúgja ki Muellert, mert az politikailag is kockázatos lenne, és jogilag sem biztos, hogy megállna (Rosenstein tanúként például azt vallotta a Szenátus előtt, hogy csak jó okkal távolíthatná el Muellert) azt megteheti, mint arról szintén ő maga beszélt korábban, hogy úgy lecsökkenti a nyomozás költségvetését, hogy azzal ellehetetleníti azt. Plusz emellett a nyomozás felügyelőjeként meg is tagadhat nyomozati cselekményeket Muellertől, amikor az ügyész formálisan jóváhagyást kér ezekre. Vagy esetleg csak annyit csinál, hogy nem engedi nyilvánosságra hozni a nyomozati aktákat és eredményeket.

Mivel azonban Mueller sem egy nyeretlen kétéves, vélhetően ő is minden forgatókönyvre készül. Egyes források szerint az egyik ilyen lehet, hogy a csapata gyorsan elkezdi összerakni, amijük eddig van, akár meg is írhatják a végleges jelentést.

És hogy hogy jön ide Nixon, meg a mészárlás, amit a cikk elején emlegettünk? Úgy, hogy Nixon 1973. október 20-án, szombaton, a Watergate-botrány közepette arra utasította a igazságügyminiszterét, hogy rúgja ki Archibald Cox különleges ügyészt. A miniszter erre nem volt hajlandó, és azonnal lemondott. Nixon erre a miniszterhelyettest utasította Cox kirúgására, ő sem volt erre hajlandó, ő is lemondott. Nixon erre a legmagasabb rangú, még ott dolgozó minisztériumi tisztviselőnek az államügyész-helyettesnek adott utasítást, aki meg is tette ezt. Sokra nem ment vele egyébként Nixon, mert egy bíróság két héttel később jogszerűtlennek nevezte a kirúgást, Nixon sorsa pedig ugye közismert, a Mészárlás után 10 hónappal mondott végül le.

(Borítókép: Donald Trump és Jeff Sessions 2018 februárjában - fotó:  Win McNamee / Getty Images Hungary)