Az autonómiát követelték a székelyföldi tüntetők

Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlésre és a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetésre érkezett demonstrálókkal telt meg vasárnap kora délután a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) hívására Sepsiszentgyörgy főtere, jelentette az MTI.

A verőfényes napsütésben, de fagypontot alig meghaladó hőmérsékletben - kék alapszínű, aranysávos, a nap-hold jelképegyüttessel díszített - székely zászlók százait lengették az ünneplőbe, székely népviseletbe öltözött résztvevők, akik Autonómiát Székelyföldnek feliratú, illetve számos székelyföldi településnevet jelző táblát emeltek a magasba.

Tőkés László EP-képviselő arról beszélt, hogy "a történelem már túlhaladott azon, hogy a "Nagy Háború" győztes hatalmai semmibe vették a magyarok önrendelkezési jogát, ma már "Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz az autonómia".

Azt mondta, az 1918-as gyulafehérvári határozatban a románság "teljes nemzeti szabadságot" ígért az együtt élő népek számára, vagyis területi és személyi elvű autonómiát, amit Románia sohasem teljesített, de az erdélyi magyarság nem törődhet bele a jogfosztásba.

Területért jogokat követelünk. Hogyha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban, közös országunkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserében

- mondta az Erdélyi Magyar Nemzetei Tanács elnöke.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke arról beszélt, hogy az lenne méltó az 1918-as gyulafehérvári határozatokhoz, és a jövő évi román uniós elnökségéhez, ha

a bukaresti kormány nem gyanakvással, hanem párbeszédkészséggel viszonyulna a székelyek autonómia törekvéseihez.

Egyed Ákos történészt idézve az SZNT elnöke az eltelt száz évből azt emelte ki, hogy a székelység a román közigazgatás alatt is megőrizte többségét szülőföldjén. Ez a "székely csoda" nemcsak az otthonmaradáshoz, a holnap küzdelmeihez ad erőt a közösségnek: ez jogosítja fel arra, hogy területi autonómiát követeljen szülőföldjén.