Párizsba vonulnak az útblokádokat emelő sárga mellényesek

Szombatra Párizsba hirdettek meg tömeges megmozdulásokat azok a sárga mellényes tüntetők, akik egy héttel korábban országszerte 290 ezren tiltakoztak, utána pedig folyamatosan csökkenő létszámban, de napokig utakat zártak le, barikádokat emeltek Franciaországban. A tüntetések az üzemanyagok környezetvédelmi adójának emelése elleni tiltakozásokként kezdődtek, de sok helyen Emmanuel Macron francia elnök és kormánya gazdaságpolitikájának általános bírálatává váltak.

Óriásdemonstrációkkal indult, aztán fokozatosan vesztett az erejéből

Az egész mozgalmat az interneten indították el néhány hete dühös autósok, miután pedig híre ment a közösségi médiában, eredetileg egynaposra tervezett demonstrációt tartottak országszerte múlt szombaton. Nagyobb kereszteződésekben, benzinkutaknál, autópálya-lehajtóknál, és üzemanyagraktárakhoz vezető utakon jelent meg országszerte 290 ezer tüntető.

A múlt szombati csúcs után meredeken esett a tiltakozók száma, de sokan kitartottak: vasárnap 46 ezren, hétfőn 26 ezren, kedden 10 ezren, szerdán pedig 7 ezren vettek részt az útblokádokban. A hét elején belga civilek is csatlakoztak Vallóniában a tüntetéshez, több száz benzinkutat bénítottak meg. Franciaországban csütörtökön még ötven helyen, elsősorban üzemanyagraktáraknál és a nagyobb autópályák találkozásánál tiltakoztak a sárga mellényesek.

A legtöbb helyen békések maradtak a tüntetések, de volt olyan is, ahol autópályakapukat gyújtottak fel tiltakozók, máshol rendőröket dobáltak meg vasgolyókkal. Az útblokádokat a hét végére szinte mindenhol felszámolták a rendőrök.

A tüntetésekben eddig ketten meghaltak , 552-en megsérültek, közülük 95-en rendőrök. Egy gyerekét orvoshoz szállító nő pánikba esett, és a tüntetők közé hajtott, amikor azok feltartóztatták az autóját. Akkor egy 63 éves tüntető nő vesztette életét. A másik áldozat egy motoros, aki egy úttorlasznál visszafordulva nekihajtott egy érkező teherautónak.

Eddig 582 embert állítottak elő, és 450-en továbbra is őrizetben vannak. A Le Parisien szerint szombaton négy embert a terrorelhárítók vettek őrizetbe, mert a tiltakozásokat kihasználva akartak merényletet elkövetni a tüntetésekre koncentráló rendőrök ellen.

Nem tudni, mennyien lesznek Párizsban

Több tüntető már múlt szombaton is Párizsban tiltakozott, és a Champs-Élysées-t megbénítva a francia elnöki palotához vonult, ahol rohamrendőrök könnygázzal oszlatták fel őket. Már hétfőn több Facebook-eseményt is meghirdettek, amikben szombatra Párizsba szólították a sárga mellényes tüntetőket. Ezek közül az egyik, a „Második felvonás: egész Franciaország, irány Párizsba” nevű eseményre több mint 200 ezren jelezték érdeklődőnek magukat. Francia lapok szerint legalább három különböző demonstrációt terveztek az elmúlt napokban szombatra a fővárosba:

• a Concorde téren már reggel nyolctól gyülekeznének tüntetők,
• délután pedig a Bastille-nál,
• és a Mars-mezőn is demonstrációt tartanának.

Azonban nem lehet tudni, pontosan mire lehet számítani, mert nem egy központilag szervezett mozgalomról van szó, a több önjelölt szószóló pedig egymásnak is ellentmondva nyilatkozott. A hatóságok viszont állítólag 30 ezer tüntetővel számolnak, és a Facebook-kommentek alapján még Marseille-ből és Grenoble-ból is felutaznak majd tüntetők Párizsba.

A tüntetők eredetileg az elnöki hivatalhoz közeli Concorde téren akartak összegyűlni, ezt azonban a hatóságok nem engedélyezték biztonsági okokra hivatkozva. A rendőrség arra is figyelmeztetett, hogy a Champs-Élysées is le lesz zárva. A francia belügyminisztérium a Mars-mezőn adott engedélyt a tiltakozásra a sárga mellényeseknek, amihez állításuk szerint egyébként is több kérelem érkezett, és ami biztonsági szempontból is megfelelő.

Több megszólaló sárga mellényes is jelezte azonban már, hogy nem akarják a Mars-mezőre korlátozni magukat. A hatóságok a bevezető utak, a pályaudvarok, és a csomópontok környékén megerősítik a rendőri jelenlétet. Állítólag 100-200 taxis is bekapcsolódik majd a demonstrációkba, akik a rendőrök szerint megpróbálhatják lezárni például a Place de l'Étoile-t és a Porte Maillot-t is.

Januártól újabb emelés jönne

A tüntetéshullámot az emelkedő üzemanyag-és energiaárak váltották ki. A benzin és a gázolaj környezetvédelmi adóján is emelt a francia kormány, amivel a gázolaj ára egy év alatt nagyjából 23 százalékot drágult. Ez azt jelenti, hogy literenként átlagosan másfél euróba (kb. 480 forintba) kerül, és az AFP szerint a 2000-es évek eleje óta nem volt ilyen drága. 2019. január 1-től a következő ütemben tovább drágulna a környezetvédelmi adó. A gázolaj áfája literenként 6,5 eurócenttel, a benziné pedig 2,9 eurócenttel emelkedik. Ezzel a gázolaj adója utoléri majd a benzinét, ami a Franciaországban különösen elterjedt dízeles autók miatt érint tömegeket. 

A kormány azzal érvelt, hogy az üzemanyagokba beépített adóból finanszíroznának környezetvédelmi projekteket, teljesítenék a párizsi klímacélokat, és csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez része annak a tervnek, aminek részeként évtizedeken belül beszüntetnék a benzines és a dízeles autók árusítását.

Már májusban indult online petíció a gázolaj árának csökkentéséért, amit közel egymillióan írtak alá, azonban a környezetvédelmi adó és annak várható további drágulása az emelkedő olajár mellett került egyre inkább előtérbe. A tüntetők közül a legtöbben az árba beépített adók befagyasztását követelik, amik szerintük aránytalanul nagy terhet raknak a munkásosztályra, a szegényebb és a vidéken a munkábajáráshoz autóval ingázó franciákra. Emellett viszont egy sor másik téma előkerült az elmúlt héten, köztük volt például az idén bevezetett sebességkorlátozás, a vidéken a közintézmények hatékonyságával szembeni ellenérzések, és Macron gazdaságpolitikai lépéseinek ellenzése.

Nem a politikai erők, vagy szakszervezetek mentén indult

A Local.fr szerint az így indult tüntetések voltak a legutóbbi megnyilvánulásai annak a régóta mélyülő szakadéknak, ami Franciaország vidéki része, és a főváros/nagyvárosok, a városi elit és a vidéki alacsonyabb keresetűek, az autósok és a kiemelten környezettudatosak között feszül. A Le Monde pedig arról írt, hogy a globalizáció vesztesei vonultak most utcára.

Ennél azonban szélesebb rétegeket mozgatott meg a kérdés, a felmérések szerint a demonstrációk kezdete előtt a franciák háromnegyede támogatta a megmozdulásokat, és az úttorlaszok után sem fordultak jelentősen szembe velük. Az Elabe szerint azoknak is több mint a fele így vélekedett, akik Macronra szavaztak az elnökválasztáson. 62 százalék szerint pedig a vásárlóerőt kell előnyben részesíteni, és lassabban haladni az energetikai átmenettel. Az Odoxa felmérésében ötből négyen támogatták, hogy a kormány vesse el a környezetvédelmi adó emelését.

Az egészet az tette még különlegessé, hogy Franciaországban általában a politikai erők, vagy pedig a szakszervezetek szerveznek utcai megmozdulásokat, ezúttal viszont a sárga mellényesek próbálták ezektől függetleníteni magukat. Michel Pigenet, a Pantheon-Sorbonne Egyetem oktatója egyenesen arról beszélt a BBC-nek, hogy a pártvonalakon átívelő, de valójában nem egységes követelésekkel előálló sárga mellényesek egy új megközelítésű mozgalmat indítottak el az utcai demonstrációkról évszázadok óta jól ismert Franciaországban. Többen pedig a Wall Street-i Occupy mozgalommal vontak párhuzamot.

Nem akarják hirtelen behúzni a kéziféket

Édouard Philippe miniszterelnök vasárnap este arról beszélt, hogy a kormány meghallotta a tiltakozókat, de a környezetvédelmi adóból nem enged. „Egy olyan kormány, ami mindig irányt változtatna, ami kikerülné a nehézségeket, nem olyan irányba vinné Franciaországot, amilyenbe kéne" – mondta. Bruno Le Maire gazdasági miniszter a France Infónak szintén kizárta, hogy eltörölnék az emelést, de azt mondta, hogy enyhíteni fognak az elmúlt évtizedek adóterhein.

Philippe azzal is érvelt, hogy más adócsökkentések összességében enyhítették az adófizetők terheit. Azt is megígérte, hogy a rezsicsökkentő támogatásokat az eddigi 3,6 millió háztartás helyett 5,6 millióra terjesztik ki, ezzel is kompenzálnák a gázolaj és a benzin áfájának emelését. Megdupláznák, az eddigi 2 ezer helyett 4 ezer euróra emelnék azt az alacsony jövedelmű autósoknak járó támogatást, amit hibrid, vagy elektromos autó vásárlása esetén lehet felhasználni.

Christophe Castaner belügyminiszter a France2-nek azt mondta, hogy szombaton még békésen, jó hangulatban indultak a tüntetések, de aztán radikalizálódtak a követelések, és óva intett az erőszaktól, ami szerinte megszaporodott a héten a résztvevők számának csökkenésével.

Macron kedden szólhat a sárga mellényesekhez

A múlt hétvégén első világháborús megemlékezésekre Berlinbe érkező Macron először jelezte, hogy nem ott akar válaszolni a felmerülő kérdésekre, és egyelőre kivárt. A francia elnök korábban megvédte a környezetvédelmi adó emelését, amit szerinte az energetikai átmenethez használnak majd fel, emellett párbeszédre szólított fel. Viszont a mozgalom széleskörű támogatottságának hatására a kedden az atomenergiai terveit ismertető Macron az elnöki hivatal szerint a sárga mellényesekhez is szólni fog, és várhatóan további állami támogatásokat is bejelent. Azt azonban hangsúlyozta az Élysée-palota, hogy a környezettudatos lépésekre szükség van.

A munkaügyi átalakítások után a vasúti dolgozók privilégiumaihoz is hozzányúló Macron népszerűségi mutatója a különböző közvélemény-kutató intézeteknél 20-25 százalék között áll, amit többek között az üzemanyagok környezetvédelmi adóemelése elleni tiltakozásokkal és a munkanélküliség stagnálásával kötöttek össze.

Az ellenzéki politikusok ott köröznek felette

A sárga mellényes megmozdulásokra reagálva az ellenzéki pártok is egymás után szólították fel Macront, hogy vesse el a januári emelés tervét. A volt Nemzeti Frontot, most már Nemzeti Tömörülést vezető Marine Le Pen pénteken arról beszélt, hogy a sárga mellényeseknek minden joguk megvan arra, hogy a Champs-Élysées-n demonstráljanak, például sok más rendezvényhez hasonlóan a futball-vébé megnyerését is ott ünnepelték a franciák. Le Pen már a májusi európai parlamenti választásokra is készül, a legutóbbi felmérések szerint fél évvel a szavazás előtt a pártja 21 százalékon áll, és először előzte meg Macron A Köztársaság Lendületben pártját, ami 19 százalékon volt.

Több tüntető viszont hangosan jelezte a héten, nem akarják, hogy a politikusok rátelepedjenek a demonstrációkra.

Borítókép: Lucas Barioulet / AFP.