Macron nem akar lefejezett királlyá válni
További Külföld cikkek
- Elrabolhatták a 28 éves rabbit, akinek Dubajban találták meg a holttestét
- Bulizó fiatalokra robbant egy kézigránát Horvátországban, egyikük azonnal meghalt
- Elfogták az állattartástól eltiltott kutyatenyésztőt, felszámolták a horrortelepeket
- Az ország, ahol több mint száz külföldit végeztek ki az idén, jóval többet, mint az előző években
- Megszólaltak a szakértők az új orosz rakétáról: Putyin kezd kifogyni az eszközökből
Macron = XVI. Lajos
Ezt a feliratot firkálta egy francia tüntető szombaton a párizsi Operaház képeslapokról is jól ismert patinás épületére, miközben a karácsonyi fényekben pompázó belvárost ellepte a füst, a láng és a könnygáz.
A hétvégén minden eddiginél erőszakosabb fordulatot vett a francia kormány és Emmanuel Macron ellen egy hónapja indított országos tüntetéssorozat. A többezres tüntetés vége: kiégett kocsik és felborított kukák a Champs-Élysées sugárúton, baseballütőkkel szétvert bódék és betört kirakatok a Louvre melletti Rue de Rivolin, elbarikádozott kávézók és a könnygáztenger az Opera környékén.
A rombolás látványos volt. A híres Diadalívre graffitivel fújták rá hatalmas betűkkel „A sárga mellényesek győzni fognak", „A rezsimnek vége", illetve „Macron mondjon le" feliratokat. Az Operaháznál pedig a graffitizők az 1789-es francia forradalom nosztalgiájától fűtve a kivégzett királyhoz, a guillotine-nal lefejezett XVI. Lajoshoz hasonlították a francia elnököt.
A párizsi prefektúra vasárnap reggeli összesítése szerint a zavargásokban 133-an megsérültek, köztük 23 rendőr. 412 embert állították elő, és közülük 378-at őrizetbe is vettek.
Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere 3 és 4 millió euró közé becsülte a zavargások által okozott kárt. A párizsi prefektúra szerint
- a mintegy 3 ezer dühöngő ember
- 249 helyen gyújtott tüzet Párizs belvárosában,
- 119 gépjármű, 130 kültéri felszerelés (pad, megállótartozék, lámpa)
- és hat épület gyulladt ki.
Egy tüntetés vezetők és célok nélkül
November közepén a Facebookon indult a tiltakozás, eredetileg az üzemanyag adójának emelése ellen. Ekkor Franciaország számos pontján zárták le az utakat, így az útblokádok mellett sárga láthatósági mellényben ácsorgó emberekről nevezték el „sárga mellényes" (gilets jaunes) tüntetésnek a tiltakozást.
Ahogy pedig teltek a napok és a hetek, és ahogy az egyszerű vidéki munkavállalóktól a mentőkön és a tűzoltókon át a gimnazistákig sorra magukra vették a sárga mellényt, már nemcsak az autósokról és az üzemanyagról szólt a tiltakozás, hanem a francia életszínvonalról, a kormányzat jövőbeni terveiről, vagyis Emmanuel Macron francia elnök jövőjéről.
Bár Franciaországban nem példa nélküliek az országos méretű lázadások, a mostani országos tiltakozásnak számos különlegessége van.
- Az utcára egyre kevesebben vonulnak ki. A november 17-i első országos tiltakozáson még 282 ezren, egy hét múlva – a hivatalos adatok szerint – már csak 106 ezren tüntettek. A harmadik, múlt szombati országos tiltakozáson még kevesebben, 75 ezren vettek részt.
- Az utcára vonulók a csökkenő létszám ellenére is egyre radikálisabbak, és szélsőséges csoportok is rácsatlakoztak a sárga mellényes akciókra. Rémy Heitz párizsi főügyész szerint a párizsi zavargások miatt őrizetbe vettek többsége vidékről érkezett, 30 és 40 év közötti, „társadalmilag beilleszkedett" férfi, aki azért jött a fővárosba, hogy összeverekedjen a rendőrökkel. Hozzájuk csatlakoztak „ultrabaloldali és ultrajobboldali szélsőségesek". Az Action française és a Bastion social nevű ultrajobboldali csoportok később hivatalosan is bejelentették, hogy tagjaik részt vettek a zavargásokban. De a radikalizálódás nem csak a tüntetéseken volt jelen. Hétfőn a tiltakozó sárga mellényesek blokád alá vonták a Total olajvállalat 75 üzemanyagraktárát.
- Az erőszakos közjátékok ellenére is egyre jobban nő a tüntetéshullám melletti társadalmi szimpátia. Az Harris közvélemény-kutató intézet hétfőn közzétett felmérése szerint a franciák 72 százaléka támogatja a mozgalmat. Vagyis még Macron elnök híveinek egy része is szimpatizál a megmozdulással.
- Ez az elsöprő társadalmi támogatottság nem véletlen – és ez a sárga mellényesek tüntetésének legegyedibb vonása: bár az ellenzék támogatja a megmozdulást, egyetlen pártnak sem sikerül elégedetlenség élére állnia. A megmozdulás formájában és politikai céljait illetően is tulajdonképpen meghatározhatatlan: az üzemanyag adójának csökkentésére irányult, ám az elmúlt hetekben már az általános kormányzati politika ellen fogalmaztak meg kritikát a résztvevők.
- Ez utóbbi miatt állt elő az a különleges helyzet, hogy a mozgalomnak vezetője, igazi vezéralakja sincsen. Így fordulhatott elő, hogy a Facebookon Párizs több pontjára hirdették meg a tüntetést. És így már érthető, hogy a sárga mellényesek mérsékeltjei és radikálisai miért esnek egyre többször egymásnak a nyilvánosságban.
Macronék kénytelenek volt meghátrálni. Sőt!
Az ellenzék nem tudott a tüntetés élére állni
- Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke népszavazást,
- Marine Le Pen a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke egyeztetést javasolt Emmanuel Macronnak az ellenzéki pártok vezetőivel.
- A radikális baloldali Lázadó Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon szerint vissza kellene állítani a vagyonadót, amelyet Macron eltörölt. Mélenchon egyébként üdvözölte "az állampolgári lázadást, amely megrengette Macron és a pénz világát".
A sárga mellényes tüntetés eszkalálódását főleg a kormány tétova reakcióinak és Macron elnök első hetekben látott félrenézésének tulajdoníthatjuk. Édouard Philippe miniszterelnök az első tiltakozások után nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánya nem hátrál meg, a környezetvédelmi adót megemelik 2019 januárjától. „Egy olyan kormány, ami mindig irányt változtatna, ami kikerülné a nehézségeket, nem olyan irányba vinné Franciaországot, amilyenbe kéne" – jelentette ki.
Éppen ezt az elvi álláspontját lett kénytelen felülvizsgálni december elejére. Kedden ugyanis televíziós beszédében bejelentette az üzemanyagadó befagyasztását.
Egyetlen adó sem ér annyit, hogy veszélybe sodorjuk miatta a nemzet egységét.
A hat hónapos moratóriumot más, a társadalmi elégedetlenség enyhítésé érdekében tett lépések is kísérik, köztük a gáz és az áram árának féléves befagyasztása.
A visszakozás tehát megtörtént, a probléma azonban nem oldódik meg, hiszen a tüntetők jó része nemcsak az üzemanyagadó befagyasztását, hanem Macron elnök fejét akarja. A francia államfő ezért nem tehette meg, hogy teljesen kivonja magát az eseményekből.
Macron vasárnap a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozójáról hazaérve egyenesen a zavargások egyik központi színhelyére, a Diadalívhez ment, amelyet – mint említettük – megrongáltak szombaton. Ezután az elnöki hivatalban válságtanácskozást tartott a miniszterelnökkel és a belügyminiszterrel, majd arra kérte Édouard Philippe-et, hogy fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit, hogy közösen találjanak kiutat a válságból. A miniszterelnök keddre meg is hívta a sárga mellényeseket, egy csoport el is fogadta, ám a radikális sárga mellényesek miatt ezt aztán lemondták.
Az elnöki hivatal bejelentette azt is, hogy az államfő elhalasztotta a szerdára tervezett szerbiai hivatalos látogatását, hétfő estére pedig összehívta a minisztereket is, hogy egyeztessenek a bevezetendő intézkedésekről. „Az erős gesztust jelentő szociális intézkedéscsomag" része tehát üzemanyagadó, az áram és a gáz árának befagyasztása.
Látható tehát, hogy Macron ráeszmélt, személyesen kell közbelépnie, és engednie kell, ha csillapítani akarja a feszültségeket. És ha nem akarja, hogy a következő hétvégén is a kivégzett XVI. Lajoshoz hasonlítgassák a párizsi műemlékek falain.
(Borítókép: Sárga mellényes tüntetők a Champs-Élysées sugárúton 2018. november 24-én. Fotó: Gonzalo Fuentes / Reuters)