Putyin: Ne picsogjon Európa, ha védekezünk

Csütörtökön is beszélt a rászabott formátumban az újságírókkal az orosz elnök. Vlagyimir Putyin 14. alkalommal tartja meg az akár több mint négyórás sajtókonferenciát, ahol az orosz és a nemzetközi sajtó képviselői a legkülönbözőbb módon próbálják magukra felhívni a figyelmet a kérdés erejéig. A műfaj kizárólag Putyiné: amíg 2008 és 2012 között Dmitrij Medvegyev volt az elnök, ilyen sajtótájékoztatók nem voltak.

Így csak Putyin részesült abban a meglepetésben, hogy egy újságírónő plátói szerelmet vallott neki:

Más csak újságírónak álcázta magát, és valójában egy halkombinát vezetője volt, aki az ágazat problémáit akarta ilyen módon az elnök tudtára adni – idézte fel válogatásában a Ria Novosztyi, emlékeztetve arra az újságíróra is, aki térsége kvász italát is reklámozta, és kissé ittasnak is tűnt:

Ahogy évek óta szokott, nagyjából 1700 újságíró akkreditálta magát, hivatalosan nincs előre megadott korlát a kérdések idejére és témájára. Bár a kérdések gyakran kedélyes beszélgetésekbe fulladnak, azért az üzenetet, amit az elnök fontosnak tart, mindig el tudja juttatni: 2014-ben a visszacsatolt Krím, 2015-ben Szíria, 2016-ban a gazdasági sikerek, tavaly a külpolitika dominált.

A magyar idő szerint tíz órakor indult sajtótájékoztatón Putyin gyorsan a közepébe vágott:

A GDP 1,7 százalékos növekedéséről számolt be, ezen belül az ipari termelés az év végéig várhatóan eléri 3 százalékos növekedést.

• Az infláció 4,1 körül lesz, a munkanélküliség rekordalacsony, 4,8 százalék.
• A kereskedelmi többlet tavaly 115 milliárd dollár volt, idén az év végéig elérheti a 190 milliárd dollárt.
• Nőtt 437 milliárd dollárról 464 milliárdra az ország arany- és valutatartaléka.
• A szövetségi költségvetés a GDP 2,1 százalékának megfelelő többletet mutat.

A nyugdíj átlagosan 14 ezer rubelre nő, pár száz rubellel lesz magasabb, mint tavaly – ez így is csak 63 ezer forintnak felel meg, mégis sikerként adható elő. A születéskor várható élettartam idén 72,9 év, ami nem túl magas – különösen a férfiaké alacsony –, de nőtt tavalyhoz képest is.

A gyorsan elmondott adatok után rátértek az újságírói kérdésekre.

Helyi érdekű kérdések mellett – novoszibirszki infrastruktúra, a 20 éve bezárt volgográdi katonai iskola újranyitásának lehetősége – hamar rátértek a nemzetközi kérdésekre is.

Az állami tévé újságírójának felvetésére Putyin elmondhatta, hogy sajnos nő az atomfegyvereke bevetésének veszélye, amiről az elnök szerint az Egyesült Államok tehet, hiszen több szerződésből is kilépett, amely biztosította a háborútól óvó egyensúlyt. 

„Az Egyesült Államok kilépett a rakétaelhárító rendszerek korlátozását előíró szerződésből, amire kénytelenek voltunk reagálni.” Kilépnének a kis és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásából is.

Ha ezek Európába kerülnek, mit tegyünk? Igen, reagálni fogunk, csak akkor majd ne csipogjanak Európában. Nem előnyre, hanem egyensúlyra törekszünk.”

Putyin szerint a kis erejű atomfegyverek rendszerbe állításának veszélye is fenyegető. „Globális atomkatasztrófához vezethet”, mert ezek bevetésétől kevésbé tartanak, mivel nem jelent teljes megsemmisülést. „Remélem, az emberiségnek elég józan esze van ahhoz, hogy ezt a helyzetet elkerüljük.”

Az amerikai elhárító rendszerek európai területen való elhelyezése „aggaszt minket. Ez valójában nem védelmi rendszer. Igazából az amerikai atomarzenál erejét növeli, hiszen  összehangoltan működnek a támadórendszerekkel. Nincsenek illúzióink.”

Putyin arra is kitért, hogy Oroszország érdekelt a békeszerződés aláírásában Japánnal (ez formálisan a II. világháború befejezése óta nem létezik, a rendezetlen területi vita miatt, miután  Japán szerint a Kuril-szigetek déli csücske jogszerűtlenül van orosz fennhatóság alatt.) „A helyzet nem természetes. Nem csak azért kell a megállapodás, mert valamire van szükségünk Japántól gazdasági területen. Azok a kapcsolatok lényegében fejlődnek így is.  De a helyzet teljes normalizálásában mindkét fél érdekelt.”

– kérdezte Putyin egy ukrán újságírótól, aki azért így is szót kapott.

„Nem lesz botrány, nem volt eddig sem" – válaszolta az újságíró, aki szerint Putyin beavatkozik Ukrajna választásába – „ahogy tette az amerikai választáson is" –, amikor Petro Porosenko elnök és az elnökjelöltek választási esélyeit latolgatja. „Mennyibe kerül a Donyec-medence fenntartása" – kérdezte az oroszbarát szakadárállamok támogatása kapcsán. „Ön tart az atomháborútól, de közben készül a háborúra NATO-val, és civileket lövet?"

Putyin szerint a támogatást fenntartja Oroszország, hogy Kijev ne akarja erővel megoldani a kérdést. Egyébként is, Ukrajna húzott fel gazdasági blokádot a szakadár területek köré, miközben sajátjának tekinti a területet – mondta az elnök, aki szerint addig lesz rossz a viszony Kijev és Moszkva között, amíg az ukrán hatalomban russzofóbok lesznek, akik nem ismerik fel Ukrajna népének érdekeit. „A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére fejlődnek, mert ezek a kapcsolatok természetesek. Ez lesz a döntő a későbbiekben is" – mondta Putyin, aki szerint később fogolycserékről is szó lehet, így – ha lebonyolítják a büntetőeljárást – ez is sorra kerülhet a Kercsi-szorosban elfogott ukrán katonák esetében.

Fekete ruhás hölgy, tábla nélkül

Dmitrij Peszkov szóvivő egy „figyelemfelkeltő" fiatal hölgyre mutatott, aki már azzal is feltűnést keltett, hogy nem mutatott fel táblát kérdéssel. Az újságírónő a 20 százalékra felemelt áfa, a növekvő rezsiköltségek és a gazdasági sikerek között feszülő ellentmondásra kérdezett rá.

Putyin szerint nincs ellenmondás: az áfa van, ahol magasabb, ráadásul több területen – gyógyszerek, gyermekekhez kötődő termékek egy részénél – kedvezmények is vannak Oroszországban. A magas áfára szükség van azért is, hogy az orosz gazdaság egyoldalú szerkezetének átalakítását célzó nemzeti programokra többletforrás legyen – mondta.

Egy másik kérdés kapcsán megjegyezte: elégedett Dmitrij Medvegyev kormányfő munkájával, a gazdasági gyarapodás meggyőző mutató – ha voltak csökkenések, azok külső okokra voltak visszavezethetők –, és bízik a kormányban a nemzeti programok megvalósítását illetően.

Nem lesz orosz szocializmus

„A lakosság 66 százaléka nosztalgiával tekint a Szovjetunióra. Lehetséges Oroszországban a szocializmus restaurációja?” – kérdezték. Putyin gyorsan válaszolt: „A mai társadalmi viszonyok között ez lehetetlen, persze a bizonyos a szociális rendszer bizonyos elemei fenntarthatók. A szociális különbségek csökkentése, az egyenlő feltételek megteremtése az oktatásban, egészségügyben bizonyos mértékig lehetséges, ezen dolgozunk is. De alapvetően a szocializmus mégis arról szól, hogy többet költ, mint amekkora a bevétele.”

A Chicago Tribune felidézte, hogy szerdán Donald Trump bejelentette az amerikai erők kivonását Szíriából. Az elnök szerint győztek az Iszlám Állam ellen. Ezt hogyan értékeli?

„Alapvetően egyetértek, sikerült érdemi eredményeket elérnünk a terrorizmussal szemben, de megvan  a veszélye annak, hogy ezek az erők átszivárognak például Afganisztánba. Ez mindenkinek veszélyt jelent. De Donaldnak igaza van. Ami az amerikai erők kivonását illeti, nem tudom, mit jelent. 17 éve szó van az erők kivonásáról Afganisztánból is, nem történt meg. Jeleit Szíriában sem látjuk, de lehetséges, hogy sor kerül rá.”

Mikor házasodik?

„Rendes emberként egyszer meg kell tennem" – válaszolta a bulváros Lifenews.ru kérdésére Putyin, aki jó néhány éve elvált az azóta már férjhez is ment feleségétől. Putyin nem válaszolt arra, ki lenne az elnök felesége, így nem került elő ismét Alina Kabajeva egykori olimpiai bajnok tornász neve, akivel az orosz sajtó korábban sokszor hírbe hozta az elnököt, azt sejtetve, hogy közös gyerekeik is vannak. (A Moszkovszkij Korreszpongyent hír közlése után meg is szűnt, bár tulajdonosa azt állította, pusztán gazdasági okai voltak a bezárásnak, nem az, hogy a hivatalosan csak 2013-ban elvált Putyinról 2008-ban azt terjesztették, elvette Kabajevát.)

Vérontás lehet az egyházszakadásból

„Négy éve nem szólhatunk" – ezzel a táblával nyerte el a kérdés lehetőségét egy orosz újságíró. A külföldi ügynökökről szóló törvényről kérdezett az elnök alá, felhívva a figyelmet, hogy ilyen törvény létezik az Egyesült Államokban 1938 óta. „Mi is figyelembe vettük a nyugati gyakorlatot, amikor elfogadtuk a külföldi ügynökökről szóló törvényt" – mondta Putyin. „Aki politikai tevékenységre kap pénzt külföldről, attól kérjük, hogy ezt vállalja nyilvánosan." Az elnök azonban felvetette, hogy a jogvédőknek talán igazuk van, nem szabad, hogy a törvény a humanitárius tevékenységet folytató szervezetek működését nehezítse. „Ezt meg kell vizsgálni. De a politikai tevékenységet be kell tiltani. Vagyis nem tiltani, de törvényes keretek közé szorítani" – mondta Putyin hozzá szokatlan elszólással a konferencia 3. órájában.

Ezután kitért az ukrán ortodox egyház elszakadására is a moszkvai patriarchátustól. Nem tetszett a moszkvai, most kapnak isztambulit" – mondta Putyin, aki szerint a moszkvai patriarchátus pusztán lelki kötődést jelentett, az ukrán pravoszláv egyház ezen túl teljesen önállóan tevékenykedett, de a konstantinápolyi patriarchátus – Putyin egyszerűen Törökországról beszélt – sokkal inkább beleszól majd az ukrán egyház működésébe. 

„Kijevbe telefonál az amerikai külügyminiszter az ügyben? Ez megengedhetetlen. És egyben bizonyítja, hogy ez is az ukrán választás része, és a célja, hogy elszakítsa az orosz és ukrán kötelékeket. Ennek semmi köze a vallásszabadsághoz.

Leginkább aggaszt, hogy most megindul a vagyon felosztása is, és ez komoly vitákhoz, akár vérontáshoz is vezethet.” 

Az elnök sorozatosan kapja a meghívásokat szerkesztőségek megalakulásának évfordulóira, vagy épp sípályára, most épp az észak-kaukázusi Karacsáj-Cserkeszföld új sípályájára hívta meg egy újságírónő. Putyin, ha tud, megy.

Utánanéz a csőlopásnak

Hogy nem csak alákérdezés van, azt két kérdés jelezte: az egyik Gazpromot vette elő. „Kész az Északi Áramlat-I, épül az Északi Áramlat-II, ön tervezi a Török Áramlat megnyitását, ehhez képest Szentpéterváron van olyan régió, ahol csak nézik a csövet, de gázt nem kapnak" – vezette fel egy újságíró a helyzetet. Állítása szerint a gázellátás csúszik, mert egy 1,8 milliárdos sikkasztás miatt a cső egy szakaszon be sem került a helyére. „A gázellátás nem csak a Gazprom ügye, az infrastruktúra kiépítése a helyi hatóságok feladata is. Utánanézek, mennyire van az kész. Tudja, a helyi vezetés nyilatkozatai és a valóság között gyakran nagy a távolság” – koppintott a vezető a rossz csinovnyikok orrára. Egyébként pedig megdicsérte a Gazpromot, amely idén több mint 200 milliárd köbméter földgázt adott el külföldön, amivel az orosz kereskedelem többletének jelentős részét biztosította. Azt viszont a kérdés kapcsán megjegyezte, hogy néha a körmükre kell nézni a Gazprom-leányvállalatok vezetőinek, ha túl sokat repkednek magánrepülőkön mindenféle meccseket nézni. Legalábbis az észszerű kereteken túl, mert önmagában ez nem bűn, elvégre az Olaszországban, Németországban is tevékenykedő Gazprom ott fontos futballszponzor is.

A másik kérdés még érzékenyebb volt: annak a három orosz újságírónak a haláláról szólt, akiket idén nyáron a Közép-afrikai Köztársaságban öltek meg, az ellenzéki sajtó gyanúja szerint azért, mert az orosz zsoldoshadseregek féllegális tevékenységét akarták feltárni márpedig az ágazat sokak szerint Jevegnyij Prigozsin üzletember, „Putyin szakácsa" érdekeltségében áll.

„A szakácsaim a hivatalos őrség tagjai, katonai ranggal, többet erről ne beszéljünk, persze mindenkire olyan jelzőket aggatnak, amilyet akarnak" – mondta Putyin. Szerinte a három újságírót helyi bandák ölték meg, nem is értesítették az ottani hatóságokat, turistaként mentek oda. Az ügy hátterének feltárását a helyi hatóságoktól várja az elnök. A „Vagner-katonai magáncég" (CSVK) néven ismertté vált szervezetre is kitért Putyin: szerinte, amíg törvényesen folyik, mindenki foglalkozhat olyan üzlettel, amilyennel helyesnek látja. Ezután együttérzését nyilvánította ki az újságírók halálával kapcsolatban, emlékeztetve rá, hogy sok más újságíró életét vesztette más helyeken is.

Dagesztánból sem kényelmes kérdést hozott egy újságírónő, aki orosz zászlót lengetve kapott kérdést. Ő maga orosz, a férje avar, mondta, majd az érdemi kérdés előtt arról beszélt, hogy a televízió a reklámokban jellemzően „szláv külsejű" embereket mutat. Putyin szerint az észrevétel nem tükrözi a valóságot. Ezután került szóba egy testvérpár halála. Magomed és Nabi Guszeinovval az orosz terrorelhárítás végzett Dagesztánban, azzal a gyanúval, hogy fegyveres harcosok voltak. „A nyomozás igazolta, hogy nem voltak azok. Ügyük Moszkvában folytatódott, de rehabilitációjuk nem történt meg. Kérem tegyen ennek érdekében, legalább a szülőkért" – mondta a nő, akinek Putyin ott helyben ígéretet tett, hogy erre vonatkozó utasítást ad az orosz Nyomozati Hatóság vezetőjének.

A kérdés alapján nehéz lenne kitalálni, ki kérdezte: „Sokan fenyegetést látnak nyugaton Oroszországban. Önről azt gondolják, hogy világuralomra törekszik. Így van ez? Mi a külpolitikája valódi célja?" – ez iránt érdeklődött a Wall Street Journal.

Ami a világuralmat illeti, a tudjuk hol van az ezt célzó vezérkar. Nem Moszkvában

– a rébuszt Putyin fel is oldotta, az Egyesült Államok védelmi kiadása 700 milliárd dollár, Oroszországé 46. „Ott 300 millió ember él, nálunk 146. És mi törekszünk világuralomra?" – az elnök biztosította az amerikai újságírót, hogy Oroszország csupán egyenjogú bánásmódra törekszik a nemzetközi porondon.

Utánanézünk a férj halálának

Egy szentpétervári nő – onnan érzelmi szempontból talán előnnyel indulnak a kérdezők, elvégre Putyin is az egykori Leningrádban született – a kisemmizett lakáshitelesekről kérdezett. A jelenség sokakat érint Oroszországban, az építőipar súlyos milliárdjai sokszor sikkasztásba fulladnak lakások helyett. A kérdező saját kára okán szervezőként is fellépett a kisemmizett lakáshitelesek érdekében. Állítása szerint férjét is ezért ölték meg néhány éve. „Ebben ön biztos?" „Igen." „Utánanézek az ügynek, efelől ne legyen kétsége" – mondta sokadik probléma megoldásaként az elnök, aki azt is elismerte, hogy sokkal több átvert lakáshiteles lehet Oroszországban, mint amennyi a statisztikából látszik. „Civilizált finanszírozási formát kell találnunk a lakásépítésre, a bankok bevonásával" – a kivitelezőkön, nem pedig a vásárlókon keresztül, mondta az elnök, 3 és fél órával a konferencia megkezdése után, jelezve, hogy lassan véget vetne a rendezvénynek. 

Jó cár, rossz bojár

Záráskor közvetlenül is előjött a szólás, amely szerint hiába jó a vezető, ha a nemesek (bojárok) vagy a hivatalnokok (csinovnyikok) rosszak. „A csinovnyikok felső rétege fél Putyintól, ott hozzáértő emberek vannak. De középszinten olyanok ülnek, akik miatt kevésbé hisznek az elnöknek az emberek... Neveljük át őket" – mondta egy veteránként bemutatkozó kérdező. „Itt vannak például az ön által idézett számok, igaziak, de az emberek mégis nehezen élnek."

Putyin ezúttal inkább levette a csinovnyikok válláról a teher egy részét: "Ha valami nem sikerül, az mindenki felelőssége." Megvédte a hivatalnokok középrétegét, mondván, vannak ott hozzáértők, még ha néha óvatlanul is nyilatkoznak. 

Elismerte, hogy a lakosság nem él könnyen, de a folyamatok ígéretesek. Sajnálatosnak tartotta, hogy a topmenedzserek és az átlagemberek fizetése között nagy a szakadék, de ez világjelenség.