Afganisztánból is kivonja csapatait Trump
További Külföld cikkek
- Az elmúlt évek legnagyobb támadását indították a szíriai kormány ellen, az orosz légierő segít visszaverni a lázadókat
- Még csak pár órája lépett életbe, de máris megsértették a tűzszüneti megállapodást Libanonban
- Mindenki menekül a fővárosból, rablóbandák vették át az uralmat Haitin
- Donald Trump szerint atomháború lett volna, ha ő nincs jóban Kim Dzsongunnal
- Robbanás volt Spanyolországban, többen meghaltak
Amerikai sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok megkezdi katonái kivonását Afganisztánból – írta az MTI. A The Wall Street Journal információi szerint Donald Trump már meghozta a döntését erről, nem sokkal azután, hogy az amerikai elnök a szíriai csapatkivonást is bejelentette.
A kivonásról szóló hírek alaposan átrajzolhatja az erőviszonyokat, a térségben. A szíriai csapatkivonás következményeiről itt írtunk bővebben. A döntés helyességét vitatják a republikánusok is. Februárban távozik a védelmi miniszter James Mattis.
A lap meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva csütörtök késő este az internetes oldalán arról adott hírt: a 14 ezer amerikai katonát számláló kontingens mintegy fele az elkövetkező hónapokban hazatér. Ez lesz a teljes kivonulás kezdete és az első lépés a 17 éve húzódó háború lezárásához.
A The Wall Street Journal szerint a teljes kivonulás hónapokig tarthat majd.
„Szerintem ez is azt mutatja, hogy az elnök mennyire komolyan gondolja, hogy kivonuljunk a konfliktusokból” – idézett a lap egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt. A tisztségviselő hozzátette: úgy gondolja, Donald Trump „életképes megoldásokat” akar a konfliktusok lezárására.
A Pentagon (védelmi minisztérium) és a Középső Főparancsnokság, amely az afganisztáni hadműveleteket irányítja, nem kívánta kommentálni a lap értesüléseit az afganisztáni tervekről.
„Ez súlyos válságot okozhat, az Egyesült Államoknak szövetségi kötelezettségei vannak ott” – kommentálta a helyzetet a CNN-nek John R. Allen nyugalmazott tábornok, aki még Barack Obama elnök idején látta el az afganisztáni amerikai erők vezetését. Allen szerint a közép-ázsiai országnak azok az erői, amelyek képesek érdemi küzdelmet vívni a tálibokkal szemben és alkalmassá válhatnak az ország újraszervezésére, azok jelenleg az amerikaiak támogatására szorulnak.
Afganisztánban az Egyesült Államok a NATO-szövetségeseivel együtt vesz részt az afganisztáni misszióban, a változatlanul afgán földön maradó észak-atlanti szövetségesek reagálásáról egyelőre nem érkeztek hírek.
A Trump-kormányzat a külpolitikája egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a megegyezést az afgán tálibokkal és ezzel a háború lezárását. Ennek érdekében különmegbízottá nevezték ki Washington volt iraki és afganisztáni nagykövetét, Zalmay Khalilzadot, aki az elmúlt hetekben Katarban, Pakisztánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Afganisztánban tárgyalt a békefolyamat megindítása érdekében. A héten Khalilzad Abu Dzabiban egyeztetett a tálibok képviselőivel, és a tárgyalásokhoz csatlakoztak Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek küldöttségei is. Végleges megállapodás ugyan nem született, de az amerikai sajtóban megjelent információk szerint szó esett várható tűzszünetről, abban az esetben, ha Washington megkezdi csapatai kivonását. Khalilzad egyeztetései januárban folytatódnak, és várhatóan ekkor látogat a térségbe Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is.