ENSZ-jelentés: Észak-Korea egy nagy börtön

Az emberi jogok helyzete Észak-Koreában továbbra is szörnyű, annak ellenére, hogy az ország vezetői már több mint egy éve elkezdtek nyitni a nemzetközi közösség felé, és ígéretet tettek arra, hogy gazdasági reformokat hajtanak végre – idézte az MTI az emberi jogok észak-koreai érvényesülésének vizsgálatával megbízott ENSZ különleges jelentéstevőjét, Tomas Quintanát.

Quintana nem léphetett be Észak-Koreába, így Dél-Koreában próbálhat meg információhoz jutni az északi állapotokról. Az ennek alapján készülő jelentést márciusban fogja benyújtani az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (HRC).

Quintana szerint noha Kim Dzsong Un észak-koreai vezető ígéretet tett arra, hogy a gazdaság fejlesztése révén javítani fognak a lakosság életkörülményein, információi alapján a legtöbb észak-koreai életkörülményei nem lettek jobbak. "A világ számos pozitív fejleménynek tanúja lehetett tavaly, annál sajnálatosabb azonban, hogy az emberi jogok helyzete változatlan, vagyis nagyon súlyos. A gazdasági és a szociális jogok területén - amelybe beletartozik az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, a társadalombiztosítás, a foglalkoztatás, az élelmiszer- és ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás - a lakosság nagy része jogfosztott" - jelentette ki Quintana.

Észak-Korea mindig tagadta, hogy az országban sérülnének az emberi jogok, és azt állítja, hogy a kérdést a nemzetközi közösség csak ürügyül használja fel elszigetelésére. Ilyen lépésnek tekinti Phenjan például azt, hogy az amerikai kormány decemberben újabb szankciókat vezetett be ellene, nevezetesen további három észak-koreai tisztségviselővel szemben vezetett be büntetőintézkedéseket súlyos jogsértésekért és cenzúrázásért. Phenjan emiatt figyelmeztette Washingtont, hogy ha nem hagy fel ezzel a politikával, akkor fontolóra veszi, hogy folytassa atomfegyverprogramját.

A szankció valamit csak jelent

Quintana megjegyezte: nincs konkrét információja arról, hogy a nemzetközi szankciók mennyire sújtják az észak-koreai lakosságot, mindenesetre az ország gazdaságát igen, és így közvetve valószínűleg hatással vannak a hétköznapi emberekre.

A jelentéstevő szerint továbbra is működnek az internálótáborok, mert - mint egy meg nem nevezett forrása mondta - "az egész ország egy börtön". Olyan észak-koreaiak, akik nemrég szöktek el az országból, elmondták, hogy kiterjedt a hátrányos megkülönböztetés, az emberek agyondolgoztatása és a korrupció. Azokkal, akik Kínába szöktek, és a kínai hatóságok visszatoloncolták őket hazájukba, nagyon rosszul bánnak, gyakran megkínozzák őket - mondta a jelentéstevő, idézve forrásait.

(Borítókép: Gyalogosok haladnak el a phenjani Kim Ir Szen téren, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil korábbi észak-koreai vezetők portréja előtt 2018. december 3-án. Fotó: Ed Jones/AFP)