Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk

2019.02.05. 08:49

A koszovói külügyminiszter életveszélyesen megfenyegette szerb kollégáját - közölte a Kurir című belgrádi napilapra hivatkozva az MTI. A hírt Ivica Dacic, a szerb diplomácia vezetője is megerősítette, a szerb politikusok pedig élesen bírálták a koszovói miniszter kijelentését.

Dacic elmondása szerint Behgjett Pacolli február elsején a nyugat-balkáni országok külügyminisztereinek bukaresti találkozóján fordult oda hozzá, és szerb nyelven annyit mondott:

Ha lesz valamilyen merénylet, csak tudd, hogy mi, albánok voltunk.

Ivica Dacic a Kurirnak elmondta, már hozzászokott a fenyegetésekhez, de először történt meg vele, hogy egy albán politikus ilyen közvetlen módon fenyegesse meg. A koszovói miniszter fenyegetésére azzal reagált, hogy közölte vele, Koszovó Szerbia része, ezért ott is ő a külügyminiszter, Pacolli pedig csak a segédje.

A koszovói albánok megszokták, hogy mindent erőszakkal szereznek meg, de most kemény fába vágták a fejszéjüket, én a fenyegetések ellenére sem hátrálok meg

- mondta Ivica Dacic.

A koszovói külügyminiszter kijelentését élesen bírálták a szerb politikusok, és azt várják, hogy a nemzetközi közösség, elsősorban az Európai Unió is megszólal az ügyben.

Az elmúlt időszakban nem ez volt az első aggodalomra okot adó jel a két ország viszonyában. Január végén Koszovó bejelentette, hogy elkezdi a biztonsági szervek hadsereggé alakítását, amit Belgrád nem tehetnének meg az ENSZ BT 1999-es határozata értelmében, mely szerint Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. Pár hete pedig Koszovó arról határozott, hogy a jövőben nem fogják beengedni a szerb rendszámú autókat az országba, és 100 százalékos vámot vetnek ki a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékekre.

Mint ismert, Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel megkezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, egyelőre azonban nem történt jelentős előrelépés.