Korrupcióról és fenyegetésről beszéltek a civilek Pompeónak

Három magyar civilszervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a K-Monitor vezetőivel találkozott Budapesten a hétfőn hazánkban tárgyaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A találkozót, illetve Pompeo egész budapesti látogatását az amerikai State Department egy olyan közleménye előzte meg, amiben arról írtak, hogy „a demokráciák a legerősebb szövetségeseink, az eleven civil társadalom és a szabad média pedig a plurális demokrácia alapjellemzői”.

A találkozóról civilek által kiadott közlemény szerint Pompeót a mai magyar jogállamiság számos kritikus pontjáról tájékoztatták. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke egyebek mellett a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról, a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedésekről beszélt, valamint azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Az utóbbi évek civilellenes kampánya és jogalkotási lépések kapcsán azt mondta: szűkült a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért.

Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról, a sajtószabadság korlátozásáról beszélt. A kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozása és a független sajtó jogainak korlátozása kapcsán azt mondta: „a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek, a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.”

A mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt tíz évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nemcsak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikai veszélyt is jelent, mondta Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója az amerikai külügyminiszternek.

A civilek szerint találkozó létrejötte és „a civil szervezetek véleménye iránti nyitottság ismét bizonyította, hogy az amerikai vezetés szövetségi kapcsolataiban is elkötelezett a jogállamiság értékeinek és a civil társadalom szerepének megvédésében.”

Mint arról az Index szombaton már beszámolt, Pompeo elsősorban azért érkezik Magyarországra és a közép-európai térségbe, hogy kimutassa elkötelezettségét a régió irányába, és ismételten megerősítse az amerikai jelenlétet (és befolyást) ebben a térségben. A State Department korábban már említett közleménye szerint az Egyesült Államok elkötelezett, hogy elmélyítse diplomáciai, katonai, kereskedelmi és kulturális együttműködését Közép-Európával annak érdekében, hogy az Oroszország és Kína nyomásának kitett régió kapcsolata inkább a Nyugattal erősödjön. Korábban arról is írtunk: Pompeo várhatóan „nyomást fog gyakorolni” Orbán Viktorra, hogy a magyar kormány vonja vissza az Ukrajna csatlakozását érintő, az ukrajnai magyar lakosság jogsérelmei miatt megfogalmazott csatlakozás-blokkolást.

(Borítókép:  Kovács Márton / KKM / MTI)