Trump mindent feltett a falra, de lehet, hogy a fal adja a másikat

GettyImages-930356616
2019.02.16. 14:24
Donald Trump amerikai elnök szükségállapotot hirdetett, hogy így szerezzen pénzt a beígért határfalára. A dolog ugyanakkor jogilag és politikailag is költséges lehet számára, és a most az ügy mögé beállni kénytelen konzervatívok később megbánhatják az egészet. A baloldal viszont nem jár rosszul: kaptak egy népszerű és politikailag nyerhető harcot, és saját ellentéteik helyett Trump ekézésével foglalkozhatnak.

Donald Trump amerikai elnök pénteken szükségállapotot hirdetett. A drasztikus elnök lépésének oka, hogy miután a Demokrata Párt többségbe került a törvényhozás alsóházában, nem hajlandó jóváhagyni, hogy finanszírozzák Trump egyik fő választási ígéretét, azaz hogy falat építsenek a mexikói határra.

Trump ezért most arra hivatkozik: a “drogok és bűnözők” inváziója” veszélyezteti az Egyesült Államokat, emiatt a kongresszusi ellenkezést megkerülve, saját hatáskörben fogja felépíttetni a falat. Az elnök 5,7 milliárd dollárt kért a törvényhozástól, ennek csak töredékét kapta, és azt sem falépítésre. Most a védelmi minisztérium beruházásokra szánt keretéből tervezi elvenni ezt az összeget, hogy reagáljon az állítólagos válsághelyzetre.

A dolog azonban nem lesz ilyen egyszerű: Trump nagy jogi és politikai vihart kavart bejelentésével, amelynek potenciális következményei messze túlmutatnak rajta, és az amerikai alkotmányos rendszer alapjait érintik. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a falépítéshez való csökönyös ragaszkodása politikailag jó stratégia, és nem rombolja tovább népszerűségét.

Eközben a baloldal számára újabb olyan csata következik, amilyet szívesen vívnak, hiszen a közvélemény a jelek szerint inkább az ő oldalukon áll. A republikánusok közben kénytelen-kelletlen, de látszólag mégis be kell hogy álljanak Trump mögé, mert nincs B-tervük. Miközben a szakma szerint egyébként nincs is értelme az egész falépítésnek.

Nem lenne radikális, ha nem lenne radikális

Önmagában egyébként az, hogy az elnök próbálja változatos jogi és politikai eszközökkel tágítani mozgásterét a kongresszussal szemben, nem újdonság. Sőt, valójában az amerikai politikai rendszer legfontosabb, és a kezdetek óta tartó meccséről van szó. Messzire nem is kell menni a példákért: Trump elődje, Barack Obama elnöksége utolsó éveiben, a republikánus többségű kongresszussal szemben kvázi rendeleti kormányzást próbált folytatni, azaz a törvényhozás megkerülésével próbálta érvényesíteni akaratát.

Trump ugyanakkor ebben (is) szintet lépett, hiszen míg Obama jogászkodással próbálta erősíteni hatalmát, addig Trump gyakorlatilag rárúgta az ajtót az amerikai politikai rendszerre.

A szükségállapot intézménye ugyanis nem belpolitikai viták rendezésére lett kitalálva, hanem arra az esetre, ha súlyos veszély fenyegeti a nemzetet, és ennek leküzdése érdekében gyors és határozott döntésekre van szükség az elnök részéről.

Maga a szükségállapot kihirdetése egyébként nem radikális dolog, 1978 óta 58 esetben hirdettek ki szükségállapotot amerikai elnökök, és ebből 31 a mai napig érvényben van. Ugyanakkor ezek nagyrészt konkrét (és jellemzően külföldi) konfliktusokkal és válságokkal foglalkoztak (például Észak-Koreával, a tálibokkal, a Sierra Leone-i konfliktusgyémántokkal vagy akár a sertésinfluenzával), nem pedig az amerikai belpolitikai viták aduászaként használták őket.

Olyanra is csak kétszer volt példa, hogy kongresszusi jóváhagyás nélkül használtak fel költségvetési forrásokat a szükségállapot alatt: egyszer az öbölháború alatt, egyszer pedig a 2001-es terrortámadások után.

Invázió

Trump persze beszédében azt állította, hogy a veszély súlyos és valós. Azt mondta: Mexikó irányából “drogok és bűnözők inváziója” alatt áll az Egyesült Államok, aminek megálljt kell parancsolni. Ötven perces beszédében  (amelyben esett szó egyebek mellett a kínai kereskedelmi tárgyalásokról, Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel tervezett csúcstalálkozójáról, és arról, hogy Nobel-békedíjra jelölték) azzal indokolta, hogy eddig nem épült meg az ígért fal, hogy “még új volt beosztásában”, és “egyes emberek” (különösen Paul Ryan korábbi republikánus alsóházi elnök) megakadályozták. 

Ezeknek az érveknek jó része könnyen vitatható.

  • Egy visszatérő ellenérv, hogy a drog- és embercsempészet nagy része nem a zöldhatáron, hanem határátkelőkön történik, tehát a falnak vajmi kevés hatása lenne rá.
  • Azt még a szigorúbb határvédelem támogatói is elismerik, hogy a fizikai akadálynál ma már sokkal fontosabb a technológia szerepe a határvédelemben. (Sőt, jogvédők szerint a technológiai alapú határvédelem még brutálisabb.)
  • A fő ellenérv pedig az, hogy a határon elfogott illegális bevándorlók száma másfél évtizede csökkenő tendenciát mutat. Egy éve pont maga Trump büszkélkedett azzal a Twitterén, hogy 45 éves (!)  mélyponton van az illegális bevándorlás.

Kampány van

Ezeket az önellentmondásokat újságírók is felvetették Trump sajtótájékoztatóján, mire az elnök azt közölte: rossz adatokkal és hamis kérdésekkel bombázzák. Az elnök pedig végső soron magát is lebuktatta, amikor azt mondta: “nem volt muszáj megtennem ezt, de szeretném gyorsabban megcsinálni (a falat)”.

GettyImages-1129038767
Fotó: Joe Raedle / Getty Images Hungary

Amint a fenti idézetből is kiderül, valójában a történet nem arról szól, hogy mekkora baj a bevándorlás vagy a drogkereskedelem, illetve hogy milyen eszközökkel lehetne hatékonyan fellépni ezek ellen, hanem arról, hogy lassan kezdődik a 2020-as választási kampány, emiatt pedig a falból politikai gordiuszi csomó lett.

  • Trump annak idején megígérte a falat, ám annak finanszírozása nem elnöki, hanem kongresszusi hatáskör, tehát magától nem tudja csak úgy megépíteni.
  • Ám két éven át saját pártján sem tudta átverni a mérsékeltebb republikánusok ellenkezése miatt. Hosszú időre el is feledkezett a dologról.
  • Aztán miután pártja elbukta az alsóházi többségét, azaz jelentősen meggyengült, újra elővette a dolgot, és ezzel a fal a két oldal közti ideológiai szakadék fő jelképe lett.
  • Ugyanakkor a mérsékelt republikánusok még mindig vonakodtak, a demokraták nem adták meg magukat, ez minden idők leghosszabb kormányzati leállásához és Trump népszerűségének csökkenéséhez vezetett.
  • Közben viszont pártja jobbszéle, eddigi fő hátországa is elkezdte bírálni az elnököt, amiért nem áll ki elég keményen a fal mellett

Tehát politikai harapófogóba került Trump, miközben jogilag nem sok eszköze volt a dolog feloldására.

Erről szól végső soron a szükségállapot: a gordiuszi csomó egyszerű megoldása, hogy magához ragadja a hatalmat, és azt csinál, amit akar.

Per lesz

Mindazonáltal ez a stratégia jogilag mégsem ilyen egyszerű. A demokraták már közölték, hogy minden eszközt be fognak vetni az elnöki hatalom túlnyújtózkodása ellen, és erre több eszközük is van, ahogy a balos Vox összeszedte

  • Az első ilyen, hogy a szükségállapotról szóló törvény lehetőséget ad a kongresszusnak a dolog leállítására, a Demokrata Párt frakciója pedig már be is ígérte, hogy ehhez az eszközhöz folyamodnak. Ehhez a két házban egyszerű többség kell, azaz négy mérsékelt republikánus szenátornak kell a demokratákkal szavaznia. Ám Trump ez esetben is megvétózhatja a dolgot, a vétó felülírása pedig kétharmados többséget kíván, ami nem lesz meg. Arra viszont jó lehet a dolog, hogy éket verjenek a republikánusok közé.
  • Ha ez a kör lefutott, a következő, hogy jogi útra terelik az ügyet. Ilyesmire volt már példa nemrég, 2014-ben a republikánusok indítottak pert az Obama-kormány ellen, amiért a demokrata párti elnök félreallokálta (azaz a törvényileg meghatározottól eltérő célra használta fel) a költségvetés egyes tételeit.
  • Nemcsak a demokraták, a tervezett falszakaszon földdel rendelkező magánszemélyek is beperelhetik a Fehér Házat, hiszen ez esetben ki kellene sajátítani földtulajdonukat. 2006-ban már volt példa hasonló jogi összecsapásra a Fehér Ház és a földtulajdonosok között egy korábbi falszakasz kapcsán. Sőt: nem sokkal Trump beszéde után már be is adták az első ilyen keresetet.
  • A fentieken túl civil szervezetek is perelni tervezik a kormányt, nagyrészt arra hivatkozva, hogy korábbi nyilatkozataiban Trump is elismerte: nincs vészhelyzet, csupán elege van a kongresszusból, és meg akarja kerülni őket. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes, érvelnek a jogvédők.
  • Végül pedig ott vannak az államok: Kalifornia és New York már közölte, hogy bepereli a szövetségi kormányt, és Nevada is kilátásba helyezte a dolgot. Mivel az Egyesült Államok szövetségi állam, ahol a tagállamoknak széleskörű jogai vannak a központi hatalommal szemben, joggal érvelhetnek azzal, hogy őket is érinti Trump hatalmi túlnyújtózkodása.

Azt egyébként Trump is tudja, hogy be lesz perelve, maga is elismerte beszédében. A CNN által megkérdezett szakértők szerint az ügy nyilván a legfelsőbb bíróság elé fog kerülni, ám nehéz megjósolni a kimenetelét, mert a szükségállapotról szóló 1976-os törvény életbe lépése óta nem volt még példa rá, hogy jogi ügy legyen a dologból. (Korábban Harry Truman elnöksége alatt egyszer a legfelsőbb bíróság megakadályozta a szükségállapotot, de ez a törvény meghozása előtti időkben volt.)

Nem meglepő, hogy a jogi szakma is igen megosztott a kérdésben (bár inkább elítéli a dolgot). Az mindenesetre Trumpot segíti, hogy a legfelsőbb bíróságban biztos és erős konzervatív többség van. A Fehér Ház jogászai pedig azzal érvelnek: a szükségállapot kihirdetésének szükségességét az elnök dönti el, e tekintetben elég szélesek a jogkörei. 

Tüntetés a fal ellen New Yorkban
Tüntetés a fal ellen New Yorkban
Fotó: Stephanie Keith / Getty Images Hungary

De sikerül?

Akármi is lesz a jogi út vége, bizonyos jelek szerint politikai szempontból önmegsemmisítő taktikáról lehet szó. Ahogy a FiveThirtyEight adat- és politikaelemző portál plasztikusan összefoglalta: felmérések szerint

  • a határfal önmagában is népszerűtlen az amerikai választók körében;
  • a szükségállapot kihirdetése népszerűtlen az amerikai választók körében;
  • ha Donald Trump népszerűtlen dolgokat csinál, romlani fog (egyébként sem magas) népszerűsége.
Kapcsolódó
Erős (és kellően piszkos) ellenfelet kapott Trump

Erős (és kellően piszkos) ellenfelet kapott Trump

Hosszú huzavona után az elnök elmondhatja évértékelőjét, ám nem olcsón: a demokraták házelnöke megmutatta, hogyan kell szívatni Trumpot, és nem úgy tűnik, hogy abbahagyná.

A kockázat tehát nemcsak jogi, politikai jellegű is. Különösen érdekes lesz, hogy mit ötöl ki Nancy Pelosi demokrata párti alsóházi házelnök, aki az utóbbi hetekben már bizonyította, hogy képes keményen odapörkölni Trumpnak, és megnehezíteni az elnök viszonyát a választókkal és saját pártjával szemben is. A Trump elleni harc láthatóan energizálta a demokratákat, akik között bár jelentősek a belsó befolyási harcok, az elnök elleni (eddig meglepően sikeres és karakán) fellépésük sokat segít a párton belüli nézeteltérések elsimításában.

Saját táborában pedig hiába népszerű maga a fal, illetve a baloldal ekézése, a végrehajtó hatalom ehhez hasonló radikális kiterjesztése igencsak ellentmond a konzervatív kormányzásról szóló elveknek (már ha ezek kicsit is érdeklik a választókat). Ráadásul ha a legfelsőbb bíróságon nyer a Fehér Ház, a jövőben a demokrata párti elnökök is könnyebben kerülhetik meg a kongresszust. És hát ki akarná, hogy törvényhozást lenyomva szigorítsa valami liberális (vagy rögtön szociáldemokrata!) a fegyverviselési törvényeket vagy a környezetvédelmi szabályokat, hangzik a figyelmeztetés.

Ettől függetlenül van olyan vélemény, amely szerint végül Trump kerülhet ki győztesen a dologból. Az elnök 2015 óta kvázi maga alá nyomta a Republikánus Pártot, és lojális bázisa ma is kitart mellette. Hogy ez elég lesz-e 2020-ban, az elég kérdéses, ám az tény, hogy jelenleg a republikánusoknak nincs B-terve, ezért ha vonakodva is, de kénytelenek beállni Trump minden ormótlansága és hülye ötlete mögé. A hatalmon maradás pedig láthatóan jobban érdekli a pártot, mint az amerikai alkotmányos rendszer jelene és jövője. 

És hogy mi lesz a fallal? A jogi ügyek és logisztikai akadályok miatt jó eséllyel így sem fog megépülni 2020-ig.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Orbán Viktor: Nem az ürgék fognak görkorcsolyázni a kőolajvezetékben

Orbán Viktor: Nem az ürgék fognak görkorcsolyázni a kőolajvezetékben

Aleksandar Vucsics szerb elnökkel tárgyalt a kormányfő.

február 17., 17:45

  • Külföld
Dermesztő hideg van Németországban, mínusz 20 fok alá csökkent a hőmérséklet

Dermesztő hideg van Németországban, mínusz 20 fok alá csökkent a hőmérséklet

Az ilyen alacsony hőmérsékletek az utóbbi években már kifejezetten ritkák.

február 17., 20:23

  • Külföld
Több változást is bejelentett a Ryanair, ezekre érdemes figyelni

Több változást is bejelentett a Ryanair, ezekre érdemes figyelni

Akik nem figyelnek az új szabályozásra, azokat váratlan meglepetések érhetik a reptéren.

február 17., 18:59

  • Külföld
Medve támadt egy családra a Liptói-havasokban, a szülők a testükkel védték a gyerekeket

Medve támadt egy családra a Liptói-havasokban, a szülők a testükkel védték a gyerekeket

Az utóbbi időben megszaporodtak a medveészlelések Magyarország területén is.

február 17., 20:16

  • Külföld
Bajban vannak a hajléktalanok Belgiumban, sorshúzással döntik el, ki aludjon ágyban

Bajban vannak a hajléktalanok Belgiumban, sorshúzással döntik el, ki aludjon ágyban

Az elmúlt hetek fagyos időjárása nem csak Brüsszelben okoz gondot.

február 17., 20:03

  • Külföld
Nem javul Ferenc pápa állapota, az orvosok összetett klinikai kórképről beszélnek

Nem javul Ferenc pápa állapota, az orvosok összetett klinikai kórképről beszélnek

Az aggódó hívek virágokat, gyertyákat és üzeneteket helyeznek el a klinika udvarán.

február 17., 16:49

  • Címlapon
Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Nagy Márton elmondta a nyugdíjasok áfa-visszaigénylésének és az anyák adómentességének részleteit

Akár októbernél is hamarabb indulhat a nyugdíjasok áfa-visszatérítése – jelezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

3 órája

  • Külföld
Európai válságtalálkozó: Európa magát se tudja megvédeni, hogyan védene meg másokat

Európai válságtalálkozó: Európa magát se tudja megvédeni, hogyan védene meg másokat

Tíz ország vezetője ült össze Párizsban, hogy megtárgyalják Donald Trump amerikai elnök béketervét.

február 17., 16:49

  • Külföld
Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették

Egy hétéves gyerek is életét vesztette.

február 17., 06:09

  • Címlapon
Lesújtott a német népharag, de még kérdés, hogy most mi jön

Lesújtott a német népharag, de még kérdés, hogy most mi jön

A politikai elemző a nyertes CDU/CSU és a bukott szociáldemokraták házasságát tartja valószínűnek.

2 órája

  • Külföld
Kelet-Európa-kutató: Trump viselkedése arra utal, hogy Putyin győzelmét akarja

Kelet-Európa-kutató: Trump viselkedése arra utal, hogy Putyin győzelmét akarja

A kutató szerint nem elég csupán a megfelelő oldalon állni egy háborúban.

február 17., 21:00

  • Külföld
Új vészhelyzeti kikötőt létesítenek Szantorinin a földrengések miatt

Új vészhelyzeti kikötőt létesítenek Szantorinin a földrengések miatt

A szeizmológusok percről percre nyomon követik az eseményeket.

február 17., 16:18

  • Külföld
Ausztriában elmarasztalták a Wizz Airt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt

Ausztriában elmarasztalták a Wizz Airt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt

Reagált az ügyben a magyarországi székhelyű légitársaság.

február 17., 21:12

  • Külföld
Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?

Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?

Megnyilvánulásait figyelve sokan felteszik ezt a kérdést.

február 17., 07:15

  • Külföld
Az orosz katonák béke helyett gyilkolnának

Az orosz katonák béke helyett gyilkolnának

Oroszország totális győzelmét akarják látni.

február 17., 21:45

  • Címlapon
Ceglédi Zoltán: Orbán, Putyin, Trump: ideje elhinni

Ceglédi Zoltán: Orbán, Putyin, Trump: ideje elhinni

Orbán másfél évtizede lóbálja a pallost, mégis meglepődünk, mikor néha tényleg lecsap vele.

2 órája

  • Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni

A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.

február 17., 08:16

  • Külföld
Összecsapott a Nyugat és a Kelet, újabb fázis következhet a háborúban

Összecsapott a Nyugat és a Kelet, újabb fázis következhet a háborúban

A szakértő szerint Európa közben a pálya széléről figyeli az eseményeket.

február 17., 10:02

  • Külföld
Megkezdődhetnek a béketárgyalások Szaúd-Arábiában, megérkezett Marco Rubio

Megkezdődhetnek a béketárgyalások Szaúd-Arábiában, megérkezett Marco Rubio

Az orosz fél nem közölte, kiket delegál az egyeztetésekre.

február 17., 08:31

  • Külföld
Kriptovalutát népszerűsített az argentin elnök, keresetet indítanak ellene

Kriptovalutát népszerűsített az argentin elnök, keresetet indítanak ellene

Nem ez volt az első eset.

február 17., 11:14

  • Külföld
Washington kihagyná Európát az ukrajnai megoldásból, Emmanuel Macron riadót fújt

Washington kihagyná Európát az ukrajnai megoldásból, Emmanuel Macron riadót fújt

A francia elnök hét európai vezetőt hívott hétfőre Párizsba.

február 17., 09:00

  • Külföld
Szijjártó Péter szerint nem lehet komolyan beszélni Ukrajna uniós tagságáról

Szijjártó Péter szerint nem lehet komolyan beszélni Ukrajna uniós tagságáról

Donald Trumpról is elmondta a véleményét a külügyminiszter.

február 17., 08:31

  • Külföld
Késsel támadt egy férfi egy orvosra Németországban, a rendőrök meglőtték

Késsel támadt egy férfi egy orvosra Németországban, a rendőrök meglőtték

Egy másik ügyben elfogatóparancs volt érvényben ellene.

február 17., 19:45

  • Címlapon
Magyar Péter: Azonnali hatállyal kirúgták Ruszin-Szendi Romuluszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

Magyar Péter: Azonnali hatállyal kirúgták Ruszin-Szendi Romuluszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megerősítette a hírt.

5 órája

  • Címlapon
Vlagyimir Putyin ellenfelei még külföldön is egymást marják

Vlagyimir Putyin ellenfelei még külföldön is egymást marják

Jól sikerült az ellenzék megosztása. Alekszej Navalnij halála után nehezen találnak közös nevezőt.

27 perce

  • Külföld
Magánnyomozásba kezdett egy férfi a Skóciában holtan talált magyar ikerpár ügyében

Magánnyomozásba kezdett egy férfi a Skóciában holtan talált magyar ikerpár ügyében

Az egykori nyomozó gyilkosságra gyanakszik.

február 17., 09:54

  • Címlapon
Orbán Viktor gratulált a német választásokhoz, de nem Friedrich Merzéknek

Orbán Viktor gratulált a német választásokhoz, de nem Friedrich Merzéknek

A miniszterelnök szerint a németek változást akarnak.

3 órája