Szárnyal a holland szélsőjobb az utrechti támadás után

Elvesztette felsőházi többségét Mark Rutte jobbközép kormánya Hollandiában a szerdai tartományi parlamenti választásokkal. A négypárti konzervatív-liberális-kereszténydemokrata koalíció a 75 fős szenátusban a jelenlegi eredmények alapján eddigi 38 helyett csak 31 mandátumot szerzett. Ebből Rutte pártja 12 kapott, épp annyit, mint az eddig szenátusi hellyel nem is rendelkező új bevándorlásellenes párt, a Fórum a Demokráciáért (FvD). Végleges adatok március 25-én várhatók.

A szenátust nem közvetlenül választják: a mandátumok eloszlása a regionális parlamentekben elért eredményekkel alakul ki. A regionális parlamentek – az adott tartomány lakosságával súlyozva – májusban választják meg a szenátus tagjait. A felsőház szerepe alapvetően formális, de lassíthatja az alsóházban elfogadott törvények életbe léptetését, így a kormánynak ott is gondoskodnia kell a többség megszerzéséről.

A tartományi választást egy újonc nyerte

A semmiből rögtön az élre tört az FvD, amely 86 helyet szerzett a 12 tartományi parlament összesen 570 helyéből. A kormányfői posztot 2010 óta betöltő liberális Rutte vezette Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) csupán 80 helyet szerzett meg – négy éve még 89-et.

Az FvD két tartományi parlamentben a legnagyobb frakciót adja, további négyben azonos számú képviselője van, mint a legnagyobb pártnak. A VVD csak két tartományban előzte meg az új bevándorlásellenes pártot, amely 12 szenátusi helyre számíthat májusban.

Az FvD-t vezető Thierry Baudet bevándorlásellenességgel lépett az élre, és nagy lendületet adhatott pártjának az utrechti támadás, amely során egy villamoson lövöldöző török származású férfi három embert megölt, ötöt megsebesített. A terrorizmussal vádolt merénylőt nem sokkal később elfogták.

Igaz, az utrechti merénylet előtt már látható volt, hogy Baudet pártjával számolni kell, de az FvD kihozta a maximumot a támadásból: más pártok a támadás után felfüggesztették kampányukat, az FvD viszont rákapcsolt, Rutte kormányát azzal vádolta Baudet, hogy nem védi meg az ország határait és „más kultúrájú bevándorlók” tömegét zúdítja Hollandiára. „Azok miatt haltak meg hollandok, akiknek éppen, hogy meg kellett volna védeniük őket” – tette a merényletért közvetlenül felelőssé Rutte kormányát Baudet.

Gyorsan felnőtt az új kihívó

2017-ben, az országos parlamenti választásokkor Rutte még egyértelműen kizárta az együttműködést a radikálisokkal. A liberális kormányfő akkor még Geert Wilders Szabadság Pártjára gondolt, mivel Baudet-ék még alig voltak a térképen, a parlamentben két mandátumot szereztek, bár az is figyelmeztető meglepetés volt. Rutte büszkén hirdette, hogy 

ami azt jelentette, hogy a bevándorlásról és integrációról is szóló kampányban a többi nagyobb párt is jobbra tolódott és populista szólamokra is rátalált Wilders miatt.

Rutte akkor azt ígérte, Hollandia lesz az az ország, amely megálljt parancsol a szélsőséges pártok európai előretörésének – idézte fel a Politico. A liberális kormányfő 2017-ben végül 24 helyet szerezve nyert is és létrehozta a négypárti koalíciót, míg Wilders pártja 22 hellyel a második lett és ellenzékben maradt. Hogy a kormánypárt akkori győzelme ellenére túlzás volt a radikálisok megállításáról beszélni, azt a szerdai eredmények is bizonyítják.

Baudet győzelme ugyan nem elég ahhoz, hogy kormányerő legyen, de mindenkit lépéskényszerbe hoz. „Tárgyalnunk kell más pártokkal, és tovább irányítjuk az országot” – nyilatkozta Rutte, miután világossá vált, hogy szűk többségét a mostani választással elveszíti májusban a felsőházban. 

Mindenki szélre húz

Ehhez a Baloldai Zöldek (GL) és a Munkáspárt (PvdA) jöhet számításba. Előbbi szintén a szerdai választás nyertese: négy éve 26, most 60 helyet szerzett, ezzel a tartományi parlamenteket összesítve a negyedik legnagyobb erő lett a nagyon fragmentált holland politikai palettán. Ez azt is jelenti, hogy a kormány erősen balra tolódik, miközben a jobboldalon egyre nő a radikálisok súlya.

Tanulságos az is, hogy a szélsőségesek térnyerésekor megszokott magyarázat sem állja meg a helyét, amely szerint az alacsony részvétel a jobban aktivizálható radikálisoknak kedvezett: a részvétel a szerdai választásokon ugyanis kifejezetten magas volt: 57,9 százalék, szemben a négy évvel korábbi 47,8 százalékkal.

De legalább ennyire át kell gondolnia stratégiáját Geert Wildersnek is, aki eddig, igaz, csökkenő befolyással, de stabilan uralta a jobbszélső szárnyat. A Szabadságpárt (PVV) szerdán 41 helyet szerzett a 12 tartományi parlamentben.

Más utat választott

Az EU- és euróellenes Baudet nem egyszerűen bejelentkezett Wilders helyére: a 36 éves politikus másképp építi fel imidzsét, mint a Szabadságpárt vezetője. Az 56 éves politikus inkább Twitterben utazik, kerüli az interjúkat. Wildersnél az iszlámellenesség központi helyet foglal el. Baudet azonban egykori újságíróként előszeretettel szerepel a sajtóban, interjúkat is ad, televíziós vitákon is részt vesz.

Konkrét iszlámellenességről kevésbé beszél, helyette a kevésbé megfogható, de mégis legalább ennyire egyértelmű „más kultúrájú bevándorlók” beengedésének veszélyét hangsúlyozza. Bár úgy tűnik, azonos platformon küzdenek, egyelőre nem egymástól, hanem az eddig a kormánypártokra szavazó jobbközéptől vonnak el szavazatokat.

Baudet retorikája a bevándorlásellenességen túl az elitellenességre épít. A választási eredményt a néptől eltávolodó, arrogáns politikai elit megbüntetésének nevezte. Eközben választási stratégiája jobban fókuszált az értelmiségi rétegre, a felső középosztályra, ellentétben Wildersszel, akit kevésbé intellektuális politikusként jellemeznek. E tekintetben Baudet sokkal inkább tekinthető Pim Fortuyn politikai örökösének, mint Wilders.

A Fidesz jó jelet kaphat

Az országos parlamenti választások csak 2021-ben esedékesek, májusban azonban már EP-választás jön, egyelőre úgy tűnik, itt is inkább az FvD és a PVV együttes erősödése várható. Hollandiának 26 helye van a 751 fős Európai Parlamentben, de a magukat bevándorlásellenesként meghatározó pártok erősödése kedvező lehet a Fidesznek, amelynek tagsága épp felfüggesztett pozícióban van pártcsaládjában az Európai Néppártban (EPP) – hogy felfüggesztették, vagy a Fidesz ezt maga kérte, az értelmezés kérdése.

Akár az EPP-n kívül erősödnek a bevándorlás elutasítását legfontosabb feladatként megjelölő pártok, akár az EPP-n belül lesznek többen ezen a véleményen, mindenképp a Fidesz alkupozícióját erősíti az EPP-vel szemben, amely a választások után kerülhet abba a helyzetbe, hogy szabadon döntsön arról, marad az EP jelenleg legnagyobb frakciójában vagy kívül keres új partnereket.