További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Melyik a világ legzsúfoltabb közlekedésű városa? A listák évről, évre változnak, de néhány top-játékost nem lehet letaszítani a trónról.
Moszkva, Los Angeles, Isztambul, Bogotá és London nem szokott hiányozni az élmezőnyből,
de Párizs, New York is visszatérő bajnok. Ázsiából is vannak aspiránsok, Kína, India, Japán nagyvárosai is nehezen birkóznak meg a gyorsan szaporodó autóparkkal, de mégis a földrész legrosszabb közlekedésű városa rendre jakarta, Indonézia tízmilliós fővárosa szokott lenni.
A világon kevés olyan tízmilliós város van, ahol eddig egyáltalán nem volt metró. Pakisztánban Karacsi és Lahor metrómentes, illetve Lagos (Nigéria) és Kinshasa (Kongó) esik ebbe a kategóriába. Egész meglepő, de nem csak Kína több tucat városában, de még a szegényebb Indiában is már sok metró működik, A jelenlegi fejlesztések 95 százaléka is Ázsiában zajlik,
Kína és India további nagyvárosai mellett Vietnamban, de még Bangladesben is épül metró,
Ázsián kívül pár afrikai projekt zajlik, Európában Párizs, Szaloniki, az Egyesült Államokban pedig Honolulu, Dél-Amerikában is több város fejleszt.
Indonéziában viszont eddig csak a 1,5 milliós Palembang városában volt metró, de a fővárosban, Jakartában nem, így természetesen maga az indonéz elnök, Joko Widodo nyitotta meg ünnepélyes keretek között az első MRT-t. A hálózat elnevezése az angol mass rapid transit, vagyis a gyors tömegközlekedésből ered.
A 15,7 kilométeres metróvonal déli irányba halad a főváros alatt, 13 megállója van és 30 percre rövidíti a hivatalosan is 1,5 órás utat, amely azonban a gyakorlatban sokszor csak több óra alatt tehető meg, a hatalmas dugók miatt. Az előzetes tervek szerint naponta 170 ezer ember használhatja majd a vonalat, a járatok egyelőre tízpercenként, de a csúcsidőben ötpercenként közlekednek.
Widodo egyúttal letette a mostani észak-déli metró egy újabb, 8 kilométeres szakaszának az alapkövét, amelyet a tervek szerint 2024-ig fejeznek be, ez azonban a korábbi bejelentésekhez képest csúszik. A 2,6 milliárd dolláros (728 milliárd forintos) projektet japán tőkével valósítják meg, mindössze 7 megállóval bővül a szakasz. Nem sokkal később 2030-ra pedig elkészülhet a 22 megállós 87 kilométer hosszú kelet-nyugati fővonal is.