Immunisabbak vagyunk az orosz befolyással szemben az online térben

A Political Capital legfrissebb kutatása újfajta módszertant alkalmazva, a cseh, a magyar és a szlovák közösségi médiában megjelenő átlagos beszélgetések alapján értékelte Oroszország nyugat-ellenes dezinformációs és hibrid hadviselésének hatását a vizsgált országok közvéleményére. A kutatás kimondott célja volt, hogy hátra hagyja az „elitista” hozzáállást, és a mindennapi kommunikációra fókuszálva próbálja megérteni, hogyan is viszonyulunk Kelet-Közép-Európában Oroszországhoz.

A 2016 novembere és 2018 novembere között lezajlott, több mint 3 millió online beszélgetés elemzése alapján próbálták megfejteni az Oroszországgal szembeni attitűdök mögött meghúzódó társadalmi és egyéni tényezőket. 

Némi optimizmusra ad okot, hogy a kutatás nemcsak az orosz befolyással szembeni kitettségünkre,

A közösségi média térben megjelenő  beszélgetések elemzése szerint a cseh, a szlovák és a magyar online beszélgetések 46 százaléka negatív töltetű, 33 százalékuk semleges, míg csupán 21 százalékuk pozitív Oroszország irányában.

Az orosz-kritikus vélemények elemzése megmutatja, hogy az orosz katonai agresszió (például a Krím-félsziget megszállása) jól látható nyomot hagyott a közvéleményen, amelyek túlnyomó részt a Nyugat álláspontját tükrözik vissza a kérdésben. Oroszország általánosságban is az „agresszor”, a „láthatatlan befolyásoló” és a „manipulátor” képében jelenik meg a kritikus véleményekben.

Bár a három vizsgált országban kedvezőtlen Oroszország megítélése, mégis úgy tűnik, hogy Oroszországhoz könnyebben tudunk kapcsolódni, mert sokkal inkább szolgál egyértelmű és érthető azonosulási pontként, mint a Nyugat.

A pozitív hangok zömmel Oroszország katonai hatalmára, macsó imázsára, valamint a szovjet nosztalgiára rezonálnak, és körülbelül 20 százalékát képezik a régió online beszélgetéseinek.

Az Oroszországgal kapcsolatos attitűdök mögött két fő szociálpszichológiai tényező került azonosításra. Egyrészről, a biztonságérzet hiánya a konfliktusos nemzetközi helyzet miatt

Másrészről, a kisebbrendűség érzés, amelyet a régió nagyhatalmaktól való függősége magyaráz. Az orosz dezinformáció erre a két érzésre, valamint a mögöttük húzódó kelet-közép-európai identitásválságra játszik rá, amikor megkérdőjelezi a régió nyugati szövetségi rendszerhez való tartozását.

Három tényező erősíti fel az említett identitásválságot:

• az egyik, az elit (pl.: Orbán Viktor, valamint Milos Zeman cseh elnök) kommunikációja, amely Oroszországot befolyásosabbnak láttatja a valóságnál;
• a második a pán-szláv ideológia, mely főleg Szlovákiában erősíti az oroszbarát hangokat, valamint a szovjet idők iránt érzett nosztalgia;
• a harmadik, az euroszkeptikus retorika, amely az egész régióban erősödik.

A kutatás rámutat az orosz “sharp power” fontos eszközére, a legalsóbb szinteken zajló kommunikáció befolyásolására, amely megkerüli a hivatalos kommunikációs csatornákat Oroszország sokszor olyan hagyományosabb platformokon (például email láncokon) próbálja befolyásolni a véleményeket, amelyeken erős véleményformálóként tud fellépni, például az idősebb generációk körében is.

Az online térben történő beszélgetések között döntő többségben vannak az Oroszországot egy autoriter, agresszív és veszélyes hatalomként lefestő hangok. Ezzel együtt, a Political Capital által diagnosztizált immunitás az orosz törekvésekkel szemben törékeny lehet, hiszen az adatok alapján csupán egy kis csoport alakítja az Oroszországról szóló online beszélgetések döntő többségét.