Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Oroszbarátnak tűnt az idős határőr, aztán kiderült, hogy ellenük kémkedik

000 1FO6T2
2019.04.17. 16:55
Tizennégy év börtönre ítéltek egy 63 éves norvég férfit Moszkvában, mert a norvég katonai hírszerzésnek kémkedett. Idősebb kora miatt Frode Berg ítélete felér egy életfogytiglannal, de borítékolható, hogy Norvégia mindent megtesz majd a kiszabadításáért. Putyin sem zárkózott el ettől.

Zárt ajtók mögött tárgyalta egy moszkvai bíróság Frode Berg ügyét, mivel szinte minden, ami elhangzott, titkos. A sokáig az orosz-norvég határon határőrként dolgozó Berg a norvég katonai hírszerzés szolgálatában állt, futárként.  Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a norvég állam megbízásából vállalkozott a cseppet rizikós munkára. Egy hírszerző szolgálatnak futárként dolgozni nem olyan, mint amikor valaki biciklis futár, ennél jóval komolyabb veszélyekkel járó munka ez.

A most 63 éves Berg meg is tapasztalhatta a hírszerzői futárkodás árnyoldalát, hiszen 2017 decemberében a kémelhárításért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB elfogta, azóta rácsok mögött ül. Az elfogás körülményeiről keveset tudni. Az egyik verzió szerint Berget akkor kapták el, amikor egy Natasa nevű orosz nőnek adott át egy készpénzzel és információkkal teli borítékot. Ha így volt, akkor Natasa az FSZB munkatársa volt, azaz Bergnek csapdát állítottak. A másik verzió szerint Berget akkor fogták el, amikor az orosz haditengerészetre vonatkozó titkos dokumentumokat vett át egy orosz állampolgártól, Alekszej Zsitnyuktól, egy orosz hadiipari vállalat alkalmazottjától, akit megfigyelt az elhárítás.

Ha Natasa szerepét és személyét sűrű homány fedi, Zsitnyukét nem annyira. A 2015-ig rendőrként dolgozó Zsitnyukot szintén 2017 decemberében tartóztatták le, valószínűleg Berggel egy időben, de akkor a hírek még arról szóltak, hogy az orosz férfi az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek, a CIA-nak kémkedik, norvég szálról legalábbis akkor még nem lehetett hallani. Aztán a két férfi ügye összeért, Berg őrizetbe vétele után ugyanis már olyan hírek szivárogtak ki, miszerint nem csak a norvég katonai hírszerzésnek dolgozott, de a tőle származó információk a CIA-hoz is eljutottak. De sokkal inkább arról lehetett szó, hogy Zsitnyuktól kapták meg az amerikaiak azt, amit Bergen keresztül a norvégok is. Zsitnyukról kiderült ugyanis, hogy az orosz haditengerészettel kapcsolatos információkat osztotta meg a CIA-val. 

Az, hogy Berg kém, ráadásul az oroszok ellen kémkedik, a barátait is meglepte. A férfi, aki több mint két évtizedig dolgozott a határőrségnél Sør-Varangerban, az orosz-norvég határon, 2014-ben vonult nyugdíjba. Egyáltalán nem tűnt oroszellenesnek, olyannyira nem, hogy erősen támogatta Norvégia és Oroszország együttműködését. Letartóztatása előtt egy évvel még egy olyan kormányellenes tüntetésen is részt vett, amely ellenezte, hogy kerítést építsenek a menekültekkel szemben az orosz-norvég határon. Amikor barátai arról kérdezték, miért utazik Moszkvába, ő azt mondta, hogy korábbi kollégáival találkozott. Utoljára akkor hallottak róla, amikor a közösségi oldalára feltöltött egy olyan képet magáról, ami a Vörös téren készült, aztán többet nem jelentkezett. 

Berg az eljárás során nem tagadta, hogy a norvég katonai hírszerzés ügynöke, mindössze a szerepét igyekezett tompítani. Azt vallotta, hogy a megbízásokról, amiket kapott, minimális ismeretei voltak csupán. Ügyvédje, Ilya Novikov szerint nem is lehetett volna kémkedéssel vádolni, hiszen küldöncként lényegében semmilyen titkos információt nem gyűjtött be. Ennek azonban ellentmond, hogy amikor az FSZB lecsapott rá, éppen az orosz haditengerészet nukleáris tengeralattjáróira vonatkozó titkos dokumentumokat vett át Zsitnyuktól.

Berg most 14 évet kapott.

Az, hogy a kémek lebuknak, egyáltalán nem példa nélküli. Jellemzően ilyenkor a kémet küldő állam is lebuktat egy kémet a saját országában, hogy aztán egy kémcsere keretében kihozzák a játszmát döntetlenre. Néhány éve például egy Németországban lebukott orosz kémházaspárt adott ki Berlin Moszkvának, gyaníthatóan akkor is kémcsere állt a háttérben. De cserélt már ki kémeket tavaly Oroszország és Észtország is. 

Valami ilyesmivel próbálkozhatott tavaly a norvég kormány is, kevés sikerrel. Tavaly szeptemberben, amikor az Európai Parlamenti Kutatások és Dokumentálási Központja - kiberbiztonságról szóló - rendezvényét a norvég parlamentben rendezték meg, a norvég kémelhárítás őrizetbe vett egy 51 éves orosz férfit, Mihail Bocskarevet. Az orosz férfi letartóztatása elég bizarr körülmények között zajlott. A történet szerint a rendezvény szervezőinek lett furcsa a férfi viselkedése, ők értesítették a titkosszolgálatot. De a kémügy hamar kipukkadt, Bocskarevet egy idő után el kellett engedni, hiába akarta a kémelhárítás "bent" tartani. Ha mindez Oroszországban történik, az FSZB-nek könnyű dolga van. Amikor az oroszok akarnak kémet fogni, akkor az nem ilyen körülményes. Ennek az oka, hogy vagy eleve tudják, kit érdemes elfogni, vagy egy ártatlan emberből is kémet tudnak csinálni. Norvégiának egyik sem sikerült. 

A Bocskarev-affért Moszkva okkal értelmezte úgy, hogy Norvégia Berg "kiszabadítása" miatt akart mindenképpen orosz kémet fogni, hátha kicserélheti az Oroszországban fogva tartott norvégra. Ha voltak is ilyen elképzelései a norvégoknak, ez nem jött össze, Berg börtönben maradt és várta a tárgyalást. A norvég férfi tisztában lehetett azzal, hogy nincs sok lehetősége a jövőjét illetően: vagy sikeresen közbenjár az érdekében a norvég kormány, vagy marad a rácsok mögött.

A norvég kormány pedig igyekezett segíteni neki, méghozzá a legfelsőbb szinten. A múlt héten találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök és Erna Solberg norvég kormányfő Szentpéterváron, a találkozón természetesen Berg ügye is szóba került. Putyin a találkozón azt mondta, "egy embernek csak akkor adhat kegyelmet, ha elítélik", csakhogy Berget ekkor még nem ítélték el. Az orosz elnök tehát nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy miután elítélik, Berget elengedik, ami jó hír a volt norvég határőrnek. Kérdés, hogy az oslói kormány mit tud adni érte cserébe, merthogy orosz kémet nem tud. 

Norvégiának csaknem 200 kilométeres közös földi, illetve mintegy 23 kilométeres tengeri határa van Oroszországgal. A NATO-tag Norvégia és Oroszország kapcsolata az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásáig kifejezetten jó volt, utána azonban látványosan megromlott. Olyannyira, hogy 2017 januárjában 300 amerikai katona lépett norvég földre, ahol a téli hadviselést gyakorolták. Norvégia akkor azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy maradjanak a katonák, sőt, legyenek még többen és ha lehet, akkor legyenek minél közelebb az orosz határhoz. 

(Borítókép: A kémkedéssel vádolt norvég Frode Berg a moszkvai bíróságon 2019. április 16-án. Fotó: Maxim Zmeyev / AFP)