Nyilvánosságra hozták a Trumpról és az oroszok kapcsolatáról szóló titkos jelentést

GettyImages-1137867409
2019.04.18. 16:15

William Barr igazságügyi miniszter és helyettese, Rod Rosenstein magyar idő szerint kora délután sajtótájékoztatón mutatták be az úgynevezett Mueller-jelentés szerkesztett, de így is 400 oldalra rúgó változatát, melyet a kongresszusnak adnak ki, és amit már teljes terjedelmében nyilvánosságra is hoztak (a teljes jelentést ide kattintva érheti el).

Trump a jelentés nyilvánosságra hozatalára egy Trónok Harca-mémmel reagált. "Nem volt összejátszás. Nem volt akadályozás. Sivalkodók és szélsőbaloldali demokraták: vége a játéknak" - ezt írták Trónok Harca-betűtípussal a képre, amin Trump háttal áll.

A legérdekesebb részletek:

  • 2017. májusában közvetlenül azután, hogy Trump megtudta, hogy az akkori igazságügyi minisztert, Jeff Sessions és helyettese, Rod Rosenstein Robert Muellert nevezték ki különleges ügyésznek, Trump "belesüppedt a székébe, és azt mondta, »Istenem, ez szörnyű. Ez az elnökségem vége. Ezt megszívtam" (CNN)
  • Mueller csapata azért nem emelt vádat Trump fia, Donald Trump Jr. és a kampánycsapata ellen tiltott kampányfinanszírozás ügyében, amiért részt vettek 2016 júniusában a Trump Towerben tartott megbeszélésen, mert nem tudták bizonyítani, hogy "tudatosan" sértettek törvényt. (CNN)
  • Donald Trump kétszer is felhívta otthonában a Fehér Ház jogi főtanácsadóját, Don McGahnt, és arra utasította, hogy valahogy menessze Muellert. „Hívd fel Rodot (Rod Rosenstein miniszterhelyettest), mondd meg neki, hogy Mueller összeférhetetlen, nem lehet különleges ügyész. Muellernek mennie kell. Hívj vissza, ha megoldottad" - emlékezett vissza az elnök szavaira a jelentés szerint McGahn. Trump többször is megpróbálta akadályozni a az igazságszolgáltatás munkáját, de ez végül egyszer sem jött össze, de csak azért, mert az emberei nem hajtották végre az erre vonatkozó utasításait. (BBC)
  • Donald Trump egyik emlékezetes húzása volt, hogy kirúgta az FBI vezetőjét, James Comeyt. Amikor ez történt még 2017-ben akkor a Fehér Ház azt a narratívát követte, hogy Comeyt azután menesztette Trump, hogy a legfőbb ügyész és a helyettese is ezt javasolta neki. A jelentésből viszont az derül ki, hogy Trump már azelőtt kirúgta Comeyt, hogy beszélt volna velük. „Jeff, ez szörnyű. Ez az egész amiatt van, mert visszautasítottál... egy szigeten hagytál. Semmit sem tehetek" - mondta Trump a legfőbb ügyész Jeff Sessionsnek, amikor megtudta, hogy Comey nem akart válaszolni egy kongresszusi kihallgatáson arra a kérdésre, hogy folytatott-e nyomozást az FBI az elnökkel szemben. (BBC)
  • Az Internet Research Agency nevű orosz trollfarm amerikai ügyekkel foglalkozó részlegét 2014 tavaszán hozták létre azzal a céllal, hogy a közösségi médián keresztül befolyásolják az amerikai közvéleményt. Az, hogy ez a részleg Trump kampánycsapatából kivel állt kapcsolatban és hogy pontosan mit csinált, nem derül ki a jelentésből, ugyanis az erre vonatkozó részt kitakarták. A jelentés kitakart részeihez az van írva, hogy "folyamatban lévő ügyeket érint" (harm to ongoing matter), ami arra utalhat, hogy olyan információk vannak benne, amik Trump Roger Stone nevű tanácsadójának orosz kapcsolatait kutató nyomozás miatt számítanak érzékeny információnak. Stone ügyét novemberben tárgyalják, az Igazságügyi Minisztérium pedig előre jelezte, hogy ki fogják takarni ezeket a részeket. (Quartz)
  • A vizsgálat alapján Trump kampánycsapata tudta, hogy az oroszok tevékenysége őket segíti. A jelentés szerint ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állítható, hogy a kampánycsapat együttműködött vagy egyeztetett volna (conspired or coordinated) az orosz kormánnyal. A jelentés szerint Trump és a kampánycsapatának tagjai viszont igyekeztek megtudni, hogy számíthatnak-e még arra, hogy a Wikileaks emaileket fog szivárogtatni. Trump Mueller kérdéseire írásban azt válaszolta, "nem emlékezett arra", hogy valaki azt mondta volna neki, hogy bármilyen külföldi kormány segítette, vagy kísérletet tett arra, hogy segítse a kampányát. (Quartz)
  • A jelentés alapján elég nyilvánvaló, hogy Muellerék azt gondolták, hogy Trump hazudik, például amikor nyilvánosan megkérdőjelezte, hogy lett volna orosz beavatkozás, miközben a kampánycsapata azon volt, hogy a beavatkozásból profitáljon. Trump írásbeli válaszaiban annyira nem bíztak meg, hogy felmerült, hogy személyesen tegyenek fel neki kérdéseket, de erre végül nem került sor, mert úgy döntöttek, hogy ezen kívül is elég bizonyítékuk állt rendelkezésre. (Quartz)
  • William Barr igazságügyi miniszter csütörtök délelőtt többször elismételte, hogy az oroszok nem koordináltak, tehát nem játszottak össze (collusion) Trumpékkal. A jelentés ugyanakkor nem összejátszást vizsgált, ez ugyanis jogilag nem is értelmezhető. A jelentés azt vizsgálta, hogy volt-e Trump kampánycsapata és az oroszok között "konspiráció". A nyomozás több esetben is kapcsolatot talált az orosz kormány és Trump kampánycsapatának tagjai között, de a bizonyítékok alapján nem történt büntetőjogi értelemben vett törvénysértés. (Quartz)
  • A jelentésben az igazságszolgáltatás akadályozásának kérdésében az szerepel - ahogy azt már korábban tudni lehetett -, hogy ugyan nem jutottak arra, hogy az elnök bűncselekményt követett volna el, de nem is mentették fel. Előtte azt írják benne, hogy „ha a tények átfogó vizsgálata után bizonyosak lennénk benne, hogy az elnök egyértelműen nem akadályozta az igazságszolgáltatás munkáját, azt kijelentenénk. A tények és az érintett jogszabályok alapján nem tudunk erre a következtetésre jutni." (CNN)

Barr köszönetét fejezte ki Robert Mueller különleges ügyésznek és Rod Rosenstein igazságügy-miniszterhelyettesnek, hogy kiderítették, Oroszország milyen módokon akart beavatkozni a 2016-as amerikai elnökválasztásba.

  • azonban leszögezte, hogy a terveket kivitelező orosz ügynökök „nem élvezték az elnök, vagy Trump kampánycsapatának támogatását, sőt, ami azt illeti, egyetlen amerikai konspirátoruk sem volt”.
  • Az orosz hackerek által megszerzett információk (például Clinton kampányfőnökének, vagy más befolyásos demokrata döntéshozók emailjei) terjesztésében sem volt szerepe Trump kampánycsapata egyetlen tagjának sem [bár az biztos, hogy Roger Stone kapcsolatban állt a Guccifer 2.0 hekkercsapattal]
  • és bár elismerte, hogy fennáll bizonyos fokú értelmezési vita közte és Rod Rosenstein között, állította, hogy nem áll fenn az igazságszolgáltatás akadályozásának esete – és ez nem csak a saját jogértelmezése, hanem a Mueller-vizsgálaté.
  • Barr állítja, hogy csak kicsit húztak a Mueller-jelentés teljes szövegén, Trumpnak jogában ált volna a jelenleginél több információ kitakarására is.

A jelentés megjelenését követően Nanci Pelosi, a képviselőház demokrata házelnöke Twitteren azt írta, a teljes jelentés alapján nyilvánvaló, hogy Barrnak nincs igaza abban, hogy Trump ne akadályozta volna az igazságszolgáltatás munkáját.

Trumpot felkészítették

Demokrata párti képviselők a sajtótájékoztató előtt amiatt értetlenkedtek, miért kellett még azelőtt tájékoztatót tartani, hogy a törvényhozók ténylegesen megismerhették volna a szöveget, és amiatt is többen háborogtak, hogy a New York Times - illetékesek által meg nem cáfolt - információi szerint a Fehér Ház már korábban megismerhette a szöveget, és az igazságügyi tárcával folytatott konzultációk segítségével

Trump jogászcsapata előre fel tudott készülni, hogyan kommunikáljanak a jelentés tartalmával kapcsolatban.

Az igazságügyi minisztérium által egyes részein tömörített szöveg körülbelül négyszáz oldalra rúg, és szerkesztői négyféle színkóddal különítették el a benne szereplő négyféle típusú információt:

  1. a nyilvánosságra nem hozható bizonyítékokat,
  2. a titkosszolgálati érdekek – például források és hírszerzési módszerek védelme - miatt kitakart részleteket,
  3. a jelenleg is folyó – például a dél-new-york-i ügyészséghez kiszervezett – vizsgálatokat érintő információkat,
  4. az olyan, információkat, melyek szükségtelenül megsértettek bizonyos személyiségi jogokat

Két évet meséltek el két oldalban

A csaknem két éves vizsgálat lezárását csaknem egy hónapja jelentette be Robert Mueller különleges ügyész, és pár napra rá Mueller felettese, William Barr igazságügyi miniszter (akit Trump azután nevezett ki a novemberben menesztett Jeff Session helyére, hogy a jelentéssel kapcsolatban vitatható okfejtéssel kimutatta, hogy hivatalban lévő elnököt nem lehet megvádolni).

Mi is ez a nyomozás?

Az FBI közvetlenül a 2016-os elnökválasztás után megkezdte a nyomozást a Trump-kampány orosz titkosszolgálatokkal, illetve Putyin köreihez kapcsolható oligarchákkal való esetleges együttműködéséről. A nyomozás azután lépett szintet, hogy a frissen beiktatott elnök kirúgta James Comey FBI-igazgatót, miután az nem volt hajalandó leállítani a nyomozást. A Comey kirúgása miatt kitört – kétpárti – felháborodás miatt az igazságügyi miniszterhelyettes májusban különleges ügyésznek nevezett ki egy tapasztalt (amúgy republikánus szavazó) jogászt. Robert Mueller 60 fős csapatával felvette az FBI által kezdett nyomozások fonalát, és azt is elkezde vizsgálni, hogy az elnök nyomozással szembeni ellenkezése nem merítette-e ki az „igazságszolgáltatás akadályozásá”-nak bűncselekményét. A 674 napon át tartó, 19 jogászt és 40 FBI-nyomozót alkalmazó, az amerikai adófizetőknek összesen 25 millió dollárjáába kerülő nyomozás során összesen csaknem 500 embert hallgattak ki, és 34 gyanúsított ellen emeltek vádat – közülük Trump öt egykori bizalmasa és üzlettársa is elismerte a bűnösségét bizonyos vádpontokban.

a több mint háromszáz oldalas titkos dokumentumból egy négy oldalas összefoglalót küldött a kongresszusnak.

Ebből a négy oldalból ráadásul kettő a nyilvánosságra hozatal technikai részleteiről szólt, tehát az nyomozás fő kérdéseinek Barr összesen két oldalt szentelt. Trump minisztere szerint a nyomozás két végkövetkeztetésre jutott:

  • Mueller megítélése szerint nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani azt, hogy Trump és stábja tudatosan koordinált az oroszokkal a beavatkozásról (az orosz beavatkozásra számtalan bizonyíték utal, Mueller több hírszerző ellen vádat is emelt).
  • Barr állítja, hogy Trump vizsgálattal kapcsolatos lépései nem érték el azt a szintet, hogy az „igazságszolgáltatás akadályozásá”-val lehessen vádolni, de azt írja, hogy Mueller „nem is mentette fel az elnököt”.

Az összefoglaló egyébként nem tér ki a Mueller-vizsgálat harmadik területére, az orosz beavatkozás elleni amerikai titkosszolgálati lépésekre. Az előzetes latolgatások alapján a 400 oldalnyi szövegből rengeteg muníciót lehet kibányászni a moszkvai Trump-torony tervezetének eltitkolásától a WikiLeaks-adatokhoz való hozzáférés módjáig, de azok az indoklások is érdekesek lehetnek, melyek arról szólnak, miértejtették a vádemelés ötletét mondjuk Trump veje, Jared Kushner vagy az ifjabb Donald Trump ellen.

A hiányérzetet növelte, hogy Barr-összefoglaló megfogalmazásai jogi értelemben igen pongyolának számítanak, és igen tág teret hagynak az egymástól teljesen eltérő különböző értelmezések számára.

Trump és az elnök vizsgálatban érintett családtagjai, illetve munkatársai az összefoglalót saját ártatlanságuk bizonyítékaként tálalták, és heves kirohanásokat intéztek a Mueller-vizsgálatot óriási terjedelemben tárgyaló ellenzéki sajtó ellen. A demokrata pártban viszont nagy felháborodást keltettek az összefoglaló hiányosságai (illetve a szövegen átsejlő szubjektív értelmezések), ezért azonnal a teljes jelentés nyilvánosságra hozatalát követelték.

Ahogy arról a Barr-összefoglalót követő elemzésben is írtunk, a republikánusok és Trump legfontosabb célja, hogy az elnök ne cipelje magával a 2020-as kampányba a Mueller-ügyet, demokratáknak viszont épp ellenkezőleg, az az érdeke, ha a jelentéssel kapcsolatos kongresszusi viták, meghallgatások minél tovább tartanak (a képviselőház kétpárti támogatással már március végén elküldte egy részletes beszámolóra való meghívóját Robert Muellernek).

Borítókép: William Barr és Rod Rosenstein Fotó: Win McNamee/Getty Images