Magyar útlevelekről beszélt Putyin Kim Dzsongunnal folytatott tárgyalása után

Jóval több szó esett Ukrajnáról, mint Észak-Koreáról Vlagyimir Putyin sajtótájékoztatóján, amelyet az orosz elnök Vlagyivosztokban adott az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalása után. Kim Dzsongun nem állt ki az újságírók elé.

Észak-Korea szempontjairól elismerően beszélt Putyin. Szerinte Kim Dzsongun érthető módon országa nemzeti érdekeit szem előtt tartva tárgyal, biztonsági garanciák megszerzésére törekedve.

A majdani biztonsági garancia megszerzésével Putyin szerint Észak-Korea éppúgy támogatná a Koreai-félsziget atomfegyvertelenítését, mint az Egyesült Államok és Oroszország. „Igen, ebben a tekintetben az amerikai és az orosz érdekek is egybeesnek. Általában is támogatjuk, hogy a nukleáris fegyverek ne terjedjenek tovább a világban” – mondta az elnök, aki odaszúrt Washingtonnak és Dél-Koreának is.

Putyin ugyanis újságírói kérdésre arról beszélt, hogy nem látja elvi akadályát annak, hogy Oroszországból, Észak-Koreán keresztül Dél-Koreába fussanak földgáz-, kőolaj- vagy villamosenergia-vezetékek.  

Dél-Koreával Moszkva többször tárgyalt is erről, ám „egy ponton a szuverenitás korlátaiba ütközött Dél-Korea, az Egyesült Államokkal szembeni bizonyos szövetségi kötelezettségei miatt” a projektek nem valósultak meg.

Egy ilyen beruházás jelentősen befolyásolná az erőviszonyokat, Oroszország jóval fontosabb szereplője lenne a térségnek, mint most. (Észak-Korea külkereskedelmében Oroszország aránya 1,4 százalék igaz, ezzel is második a 98 százalék feletti Kína után.)

Pedig Putyin szerint épp az ilyen, Észak-Koreát is bevonó fejlesztések teremtenék meg azt a bizalmi légkört, amelyben az atomfegyverek leszerelése lehetséges volna Észak-Koreában.

Óvatosan nyilatkozott arról, hogy szükség van-e a 2008-ban megszűnt hatoldalú tárgyalási fórumra. Ott Oroszország mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Dél-Korea és Észak-Korea foglalt helyet. „Ha eljutunk oda, hogy a konkrét garanciákat kell kidolgozni, akkor szerintem ehhez indokolt nemzetközi biztosítékot adni” – mondta Putyin, megjegyezve: hogyha Észak-Koreának elegendő az Egyesült Államok garanciája, akkor persze ez szükségtelen, ám Putyin nem a kétoldalú megállapodásokban látja a megoldást.

Ukrajna fontosabb lett

Túl sok konkrétum nem volt várható a Kim Dzsongunnal folytatott találkozótól, így az újságírók inkább Kelet-Ukrajnára tértek rá, miután Putyin a tárgyalások előtt rendelkezett arról, hogy a Donyeck és Luganszk szakadár területein élők könnyített módon juthatnak orosz útlevélhez.

„Fura, hogy egy ilyen döntés negatív reakciót vált ki. Lengyelország már tíz éve kiadja a lengyel kártyát. Sőt, Magyarország útlevelet is ad, Románia szintén.

Mitől rosszabbak az ott élő oroszok az Ukrajnában élő a magyaroknál, románoknál, lengyeleknél?

– kérdezett vissza az újságírónak az elnök, azt a különbséget nem említve, hogy Lengyelország, Románia, és Magyarország nem jelentek meg katonai erejükkel az országban és nem támogatnak a szakadár Donyecki és Luganszki Népköztársaságokhoz hasonló szeparatista erőket.

Szerinte egyébként is Petro Porosenko elnök – aki vasárnap csúfos vereséget szenvedett az elnökválasztáson az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkijjel szemben – kudarcos politikája vezetett a jelenlegi helyzethez, például azzal, hogy Kijev úgy döntött, nem folyósítja a béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat Donyeckbe és Luganszkba.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin (jobbra) és Kim Dzsongun találkozója Vlagyivosztokban 2019. április 25-én. Fotó: Sputnik / Reuters)