Új időszámítás kezdődik Japánban

2019-04-30T023357Z 987556996 RC1C8E855000 RTRMADP 3 JAPAN-EMPERO
2019.05.01. 09:03
A császár lemondásával és az új uralkodó trónra lépésével korszakváltást hozott Japánban május elseje: az 1989 óta tartó béke korszakát a harmónia korszaka váltja fel. Ez hagyományosan történelmi számvetéssel jár, ami jelen esetben nem könnyű: az előző volt a szigetország leggazdagabb és legbékésebb időszaka, egyúttal azonban gazdasági válságok, katasztrófák és társadalmi gondok kísérték. Egy viszont biztos: a következő korszak fontos változásokat hoz majd, bár nem mindenki érzi úgy, hogy a jó irányba mennek a dolgok.

Május elsején Japánban nem a munkát ünneplik (arra van 364 másik nap az évben),  hanem hogy új időszámítás veszi kezdetét: a császár lemondásával véget ért a Heiszei-korszak, és az új császár trónra lépésével megkezdődik a Reiva (azaz kb. szerencsés/szépséges harmónia) névre keresztelt korszak.

A mostani uralkodó, Akihito kedden egy rövid, privát sintó vallási szertartáson közölte a császári család mitológiai őseivel, hogy lemond a trónról, majd ugyanezt megismételte egy 300 fős ceremónián a kormányfő és az udvar többi tagja előtt. Végül rövid tévébeszédében a nemzettel is közölte, hogy visszavonul, és békét és prosperitást kíván a világnak és Japánnak. A trónt szerdán reggel fia, Naruhito vett át egy nagyobb ünnepség keretében, ezzel ő lett Japán 126. császára.  (A lemondás hátteréről korábban részletesen is írtunk.)

Kapcsolódó
Lemondott a császár, éljen a császár

Lemondott a császár, éljen a császár

Túl öreg az uralkodáshoz, visszavonul a japán császár. Egyesek szerint politikai célja van ezzel, mások azért aggódnak, mert hamarosan kihalhat a másfél évezrede uralkodó dinasztia.

Bár a császárok már jó 800 éve nem rendelkeznek valós hatalommal, Japánban a mai napig a császári korszakokhoz igazítják a naptárt. Ez logisztikai kihívást is jelent: bár a legtöbb helyen gregorián naptárt használnak, a hivatalos dokumentumok jó része az uralkodói éra nevét követi. 

De ennél is fontosabb szimbolikus jelentősége: a korszakhatár egy-egy történelmi időszak lehatárolása (a mostani a 248. lesz), a múlttal való számvetés és a jövő kihívásainak számbavétele is egyben. Amely különösen összetett dolog Japán elmúlt harminc évét és jelenét tekintve.

Az 1989-ben kezdődött és április 30-án lezárult Heiszei (kb. a béke eljövetele) nevű korszakot, bár Japán történetének leggazdagabb és legbékésebb időszaka volt, gazdasági válságok, katasztrófák, politikai felfordulás és a hadsereg megerősödése jellemezte. Az elmúlt évek gazdasági és társadalmi változásai alapján pedig úgy tűnik, hogy a következő periódus első időszaka nagy változásokat kell majd, hogy hozzon.  

Nem indult jól

Bár vélhetően a császárok élethossza és az ország gazdasági-politikai állapota között vajmi kevés összefüggés van, Akihito trónra lépése mégis azonnal hatalmas változást hozott. Az 1980-as évek végén

  • dübörgött a gazdaság,
  • a japán cégek ellepték a nyugati piacokat,
  • elemzők arról beszéltek, hogy a szigetország lassan Amerika technológiai riválisává válik,
  • Tokióban meg annyira jól ment a szekér, hogy ha az ember taxit akart fogni, akkor egy tízezer jenes bankjegyet kellett lengetnie, hogy megálljanak neki (10 ezer jen kb. 80 dollár volt akkoriban, ami inflációval korrigálva mai értéken olyan 170 dollárnak, azaz 50 ezer forintnak felel meg). 

Ma már azért ennél jóval simábban lehet taxit fogni Tokióban, és 10 ezer jenért relatíve hosszan lehet furikázni. Ennek a legfőbb oka, hogy rögtön az új éra első évében, 1989-ben vége lett a jó világnak: az 1980-as évek banzáját egy fenntarthatatlan tőzsdei és ingatlanpiaci befektetési lufi tüzelte, amely az 1990-es évek beköszöntével kipukkadt. A tokiói tőzsdeindex összeomlott, egy sor kisebb és nagyobb cég ment csődbe. 

A másik, a fentivel összefüggő ok, amiért a 10 ezer jen ma is jó pénz a taxipiacon, hogy alig van különbség a bankjegy 1989-es és mostani vásárlóértéke között, tekintve hogy a Heiszei három évtizede alatt alig volt infláció. A pénzügyi összeomlás deflációt, azaz árcsökkenést okozott: visszaestek a beruházások, sokan kerültek utcára, azaz csökkent a kereslet, emiatt csökkentek az árak is, majd emiatt tovább estek a vállalati bevételek, a fizetések, és tovább esett a kereslet, majd így tovább.

Elveszett évtizedek

Ennek hatásait azóta is nyögi Japán: az 1990-es évek az „elveszett évtized” néven kerültek be a japán gazdaságtörténetbe, de a növekedés igazából azóta sem állt vissza a régi kerékvágásba, az inflációt sem sikerül beindítani, és a sikertelen gazdaságélénkítő programok miatt az államadósság évről-évre világrekordot dönt, éppen a GDP két és félszerese.

A gazdasági gondok miatt pedig vége lett a japán csoda egyik legfontosabb elemének, az élethosszig tartó foglalkoztatásnak, azaz hogy emberek egész életüket egy cégnél húzták le.

1989-ben a világ tíz legnagyobb cégéből hét japán volt; ma a legnagyobb japán cég (a Toyota) 12.

Ettől függetlenül messze nem olyan rossz a gazdasági helyzet, mint a letargikus visszaemlékezésekből kiderül: Japán az egy főre eső gazdasági teljesítményt nézve ma is a francia vagy a brit szinten van. És hiába tűnt el az 1990-es években még világhíres japán cégek egy jelentős része, egy csomó kevésbé látványos szektorban még ma is világverők, miközben a világ legnagyobb hitelezői és tőkebefektetői között vannak. A japán gazdaság tehát azért elég jól elmuzsikál, de azt a potenciált, amit 1989-ben hordozott, nem tudta beváltani.

Politikai káosz

A gazdasági csoda kifulladása a politikai életben is felfordulást okozott: részben a jó világ vége, részben egy-két nagy korrupciós botrány miatt az 1955-ös megalakulása óta folyamatosan kormányon lévő, nevével ellentétben konzervatív (és a vicc szerint amúgy nem is túl demokrata) Liberális Demokrata Párt (LDP) az 1990-es évek közepén ha rövid időre is, de kikerült a hatalomból, majd az LDP-ellenes sokpárti koalíció összeomlása után ősellenségükkel, a szocialistákkal voltak kénytelenek koalícióra lépni.

Ebből azonban végül mégis jól jöttek ki: a szocialisták tábora árulásnak tekintette, hogy lepaktáltak a jobboldallal, és a párt támogatottsága összeomlott. Ezzel pedig véget ért a japán politika négy évtizedes, bevett felállása (amit 1955-ös rendszer néven is emlegettek), ahol két stabil tábor állt szemben egymással: az egyik oldalon a hegemón LDP, a másikon a szocialisták és a (jóval gyengébb) kommunisták álltak.

Ettől függetlenül az LDP mindent túlél:

az ezredfordulón sikerült is találniuk egy karizmatikus reformert Dzsun’icsiró Koizumi személyében, aki kicsit helyrepofozta a gazdaságot. Ám 2006-os távozása után kifulladt a lendület, és 2009-ben a párt megint belebukott a teszetoszaságba, különböző botrányaiba és a gazdasági világválságba.

Ekkor a nem sokkal korábban alakult balközép Japán Demokrata Párt jutott hatalomra, amelyet egyébként a kor egyik legérdekesebb politikusa, a rombolónak becézett Ozava Icsiró vezetett sikerre. Ő az 1990-es évek elején még az LDP főtitkára volt, majd kilépett, és pár évvel később ő hozta létre a rövid életű LDP-ellenes koalíciót. 

Ám a demokraták hiába ígértek változást és reformokat, nem nagyon tudtak mit kezdeni Japán problémáival, és három év alatt csúnyán megbuktak. Ebben a rengeteg politikai baki mellett nagy szerepet játszott a 2011-es kelet-japán földrengés, szökőár, és az ennek hatására a Fukusima-1 atomerőműben történt katasztrófa is.

Katasztrófák

A Heiszei-korszak nemcsak politikai és gazdasági szempontból volt hányattatott, súlyos katasztrófák sújtották Japánt: 1995-ben egy földrengés Kóbe város jelentős részét lerombolta, és mintegy hatezer ember halálát okozta; ugyanebben az évben az Aum Sinrokjo nevű világvégeváró szekta szaringázzal lepte el a tokiói metrót, hatezer embert megmérgeztek, közülük 13 ember meghalt.

A 2011-es pedig az 1923-as tokiói földrengés óta a legsúlyosabb katasztrófa volt a szigetországban: a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengésben, illetve az azt követő, helyenként 40 méteres szökőárban közel 20 ezren haltak meg. A fukusimai erőmű három blokkjában magolvadás történt, Csernobil óta ez volt a legsúlyosabb atombaleset, amelynek feltakarítása azóta is csigatempóban folyik. A Fukusima kapcsán felmerült biztonsági problémák miatt pedig Japán szinte összes atomerőművét lekapcsolták, ami komoly energiaellátási gondokat okozott. 

A nagy katasztrófák mellett pedig számos kisebb volt: 2004-ben és 2018-ban is a katasztrófát jelentő írásjegy lett az év kandzsija, azaz a japánok szerint ez jellemezte a legjobban az évet. 2017-ben pedig az észak kandzsija nyert, az észak-koreai fenyegetés kapcsán: Észak-Korea sokat borzolta a japánok kedélyeit rakétakilövéseivel a Heiszei-érában, és ekkor derült fény arra is, hogy a diktatúra korábban több tucatnyi japánt rabolt el a szigetországból. 

Lett hadsereg 

Kapcsolódó
Kína és Japán a II. világháborút játssza újra

Kína és Japán a II. világháborút játssza újra

Megint japán autók égnek Pekingben, ahol Kínát megerőszakoló imperialista birodalomként tekintenek Tokióra. 345 milliárd dollár a tét.

Az utóbbi időben pedig a feltörekvő Kínára is gyanakodva tekintenek: az 1990-es években még gazdasági lehetőségként tekintettek a szomszédos ország fejlődésére, ma már a kínai kereskedelemből befolyó pénz mellett a katonai fenyegetés a közéleti téma. Ehhez az is hozzájárult, hogy 2012 óta több kisebb tengeri és légi incidens történt a két ország között egyes, vitatott hovatartozású szigetek közelében.

Ez pedig óhatatlanul is összekapcsolódott a japán védelmi politika kérdésével, ami valójában az egész Heiszei-korszakot átszőtte.

Japán 1947-es (az amerikai megszállás alatt az amerikaiak által írt) alkotmánya tiltja a hadviselést, Japán pedig a világháború utáni időszakban azt hirdette, hogy ezen pacifista eszmék mentén vesz részt a nemzetközi kapcsolatokban. A Heiszei-érában ez jelentősen megváltozott, részben az Egyesült Államok nyomására (Washington nagyobb katonai támogatást várt Japántól), részben mert a biztonsági környezet változása megtépázta a világháború után politikai tabunak számított hadseregfejlesztéssel szembeni ellenkezést.

A téma a Heiszei-korszak elején lett égető, amikor az Egyesült Államok nehezményezte, hogy Japán nem vett részt a Szaddám Huszein kuvaiti inváziója miatt 1990-ben indított öbölháborúban. Ugyanez megismétlődött Irak esetében is, ahova Japán (a hadviselést tiltó alkotmányos korlátok miatt) csak egy fegyvertelen humanitárius kontingenst küldött, akiket külön védeni kellett – bár a szigetországban még ez is kiverte a biztosítékot. 

Előjött a múlt

Azóta elég sok minden változott: ma már a japán haderő egyre több külföldi békefenntartó misszióban vesz részt, modern (nagyrészt amerikai) fegyverrendszereket és rakétavédelmet működtet (bár a védelmi költségvetés továbbra is csupán a GDP egy százaléka), a világháború óta először terveznek repülőgép-hordozót hadrendbe állítani, operatív szempontból jóval szorosabbra fonták az amerikai szövetséget, és nemrég a kollektív önvédelmet is bevezette a kormány, azaz Japán vállalta, hogy ha támadás éri Amerikát, beszáll. Eközben Tokió regionális politikai szerepre is aspirál, a Kínával szembeni pólus ázsiai vezetője akar lenni.

A szigetvitákkal kapcsolatos kínai álláspont, illetve Kim Dzsongun észak-koreai vezető durrogtatása miatt ennek egyre nagyobb a társadalmi támogatottsága is. A pacifista baloldal és a kínai diplomácia viszont azt hangoztatja, hogy a fenyegető japán nacionalizmus és militarizmus újraéledéséről van szó.

Ez utóbbi kérdéskör szintén a Heiszei-érában került elő: korábban relatíve kiegyensúlyozottak voltak Japán és Kína, illetve Japán és Dél-Korea kapcsolatai, ám főleg az ezredforduló után (részben saját megerősödésük miatt, részben a japán jobboldali politikusok az ország történelmi felelősségét tagadó kijelentéseiből fakadóan) ismét napirendre került, hogy Japán lerohanta, több tömegmészárlás árán gyarmatosította, kizsákmányolta és végigerőszakolta fél Kelet-Ázsiát a huszadik század első felében; illetve hogy ezért azóta sem kért őszintén bocsánatot. 

Kapcsolódó
Míg mindenki Kínára figyel, Japán és Korea újrajátszaná a II. világháborút

Míg mindenki Kínára figyel, Japán és Korea újrajátszaná a II. világháborút

A két amerikai szövetséges keményen egymásnak esett: katonai incidensbe, vagyonelkobzásába torkollt a fel nem dolgozott történelem, a feszültséget pedig Kim Dzsongun is manipulálja.

Nem csak balhé volt

Ha valaki, akkor Akihito császár pont elég sokat tett azért, hogy a történelmi sebek begyógyuljanak, és hiába nincs semmiféle politikai hatalma, azért a maga rendkívül visszafogott módján többször jelezte, hogy nem ért egyet a jobboldali kormánnyal.

Kapcsolódó
Elfogyott az ember, a jobboldal behozza a migránsokat. Japánba

Elfogyott az ember, a jobboldal behozza a migránsokat. Japánba

A Magyarországhoz hasonlóan az etnikai homogenitást nagy becsben tartó Japán Magyarországhoz hasonlóan munkaerőhiánnyal küzd. Úgyhogy a jobboldali kormány behívja a gazdasági migránsokat, amin mindenki kiakadt.

Mindenesetre a militarizmus újraéledését már csak az is gátolja, hogy a Heiszei nem éppen a japán társadalom erejéről szólt. Ebben az időszakban kezdődött az ország egyre súlyosabb demográfiai válsága, és a nyugati sajtóban gyakran egy szexmentes, elidegenedett, munkamániás, egyre egyenlőtlenebb antiutópiaként jelent meg a szigetország.

Mindazonáltal felmérések szerint a nagypolitikai kérdések a legtöbb japánt hidegen hagyják: inkább pozitívan ítélik meg a Heiszei-érát, és annak kapcsán a kellemesebb dolgokra asszociálnak.

Így például arra, hogy 1994-ben megjelentek a PlayStation, majd a Nintendo új konzolai, 1998-ban téli olimpiát, 2002-ben Dél-Koreával futball világbajnokságot rendeztek, és hogy ekkor indult világhódító útjára a japán popkultúra, kezdve a rajzfilmeken, például a Pokémonon vagy a Magyarországon is komoly indulatokat kiváltó Dragon Ballon keresztül a J-popon, a nehezen megemészthető tokiói divattrendeken és a Hello Kittyn át Mijazaki Hajako filmjeiig.

Más lesz  

Minden társadalmi, politikai és gazdasági válságával együtt mégis a Heiszei volt a japán történelem legbékésebb és leggazdagabb időszaka. Mindazonáltal az biztos, hogy a következő éra hasonlóan nagy változásokat fog hozni. A társadalom egyfelől öregedik, másfelől bár sok tekintetben máig végletekig konzervatív, változik is: a nők munkaerőpiaci helyzete, az idejét múlt munkakultúra, a munkaerőhiány és a bevándorlás ezzel párhuzamos felfutása mind az irányba mutatnak, hogy Naruhito uralkodása alatt jelentős változások jönnek.

Ezt propagálja egyébként a konzervatív Abe Sinzó, a Heiszei éra leghosszabb ideig regnáló kormányfője is, aki 2012-es (másodszori) hatalomra jutása óta azt hirdeti, reformjaival felrázza a stagnáló japán gazdaságot. Ez ugyanakkor csak részben sikerült eddig, bírálói szerint pedig Abe gazdasági liberalizmusa veszélyes nacionalizmussal és a hadsereg túlzott aktivizálásával párosul. A kormányfő az 1947 óta érintetlen alkotmányt is meg akarja változtatni, bár erre nem sok esélye van. 

Kapcsolódó
Vett egy 80 ezer milliárdos lélegeztetőgépet, harmadszor is megválasztották

Vett egy 80 ezer milliárdos lélegeztetőgépet, harmadszor is megválasztották

Abe Sinzó kormányfő négy éve példátlan gazdasági kísérletbe kezdett Japánban. Kim Dzsongun és egy tájfun segítségével még négy évig folytathatja.

A várakozások szerint az Oxfordban végzett, 59 éves anglofil Naruhito császár apját követve megtartja majd a távolságot Abétől és a kormányfő terveitől. Apjához, Akihitóhoz hasonlóan ő is elkötelezett pacifista, és arról is beszélt, hogy közelebb akarja hozni a monarchiát az emberekhez, és valamelyest modernizálni akarja a konzervatív és rendkívül formalizált császári intézményt. 

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
44 éves korában meghalt a Strabag vezérigazgatója

44 éves korában meghalt a Strabag vezérigazgatója

2023 óta volt az osztrák vállalat vezetője.

január 18., 12:14

  • Külföld
Súlyos állításokat fogalmazott meg egy német szociológus Németország helyzetéről

Súlyos állításokat fogalmazott meg egy német szociológus Németország helyzetéről

Aladin El-Mafaalani úgy látja: utoljára 1990-ben lett volna értelme a vitának.

január 18., 11:47

  • Külföld
Tömegbaleset Spanyolországban: leszakadt a sífelvonó kábele

Tömegbaleset Spanyolországban: leszakadt a sífelvonó kábele

Tíz sérült állapota válságos.

január 18., 14:19

  • Külföld
75 órás munkahét áll a magyar piacot is felrobbantó Shein brutális dominanciája mögött

75 órás munkahét áll a magyar piacot is felrobbantó Shein brutális dominanciája mögött

A vasárnap a pihenőnap, akkor csak 8 órát dolgoznak.

január 18., 15:11

  • Külföld
Filmbe illő jelenetek: kúszva osont jegy és iratok nélkül egy nő a Wizz Air gépéhez a belgrádi reptéren

Filmbe illő jelenetek: kúszva osont jegy és iratok nélkül egy nő a Wizz Air gépéhez a belgrádi reptéren

Senki sem figyelt fel rá – pedig biztonsági kamerák örökítették meg a szürreális jelenetet.

január 18., 14:58

  • Külföld
Rangsorolták a világ hadseregeit, mutatjuk, meddig jutott Magyarország

Rangsorolták a világ hadseregeit, mutatjuk, meddig jutott Magyarország

Több látványos változás is történt az elmúlt évhez képest.

január 18., 15:29

  • Külföld
Ha Orbán Viktor nem is, egy fideszes politikus ott lesz Donald Trump beiktatásán

Ha Orbán Viktor nem is, egy fideszes politikus ott lesz Donald Trump beiktatásán

Nem csak a kormánypártot képviseli majd Washingtonban.

január 18., 16:47

  • Címlapon
Orbán Viktor beváltotta a fenyegetését, Magyarország blokkolta a szankciókat

Orbán Viktor beváltotta a fenyegetését, Magyarország blokkolta a szankciókat

A helyzet feszült, nagy a zűrzavar Brüsszelben.

tegnap, 18:18

  • Külföld
Lelőtték Teheránban a legfelsőbb bíróság két tagját

Lelőtték Teheránban a legfelsőbb bíróság két tagját

Az elkövető indítéka tisztázatlan.

január 18., 17:53

  • Külföld
Példátlan ütemben vásárol orosz gázt az Európai Unió

Példátlan ütemben vásárol orosz gázt az Európai Unió

Hiába az ukrán tranzit leállítása, folyamatosan érkezik a tengeri LNG az orosz kikötőkből.

január 18., 06:34

  • Címlapon
Újabb településen jelentek meg a fonálférgek az ivóvízben

Újabb településen jelentek meg a fonálférgek az ivóvízben

A Pest vármegyei polgármesterek nyugtatgatják a lakosokat.

tegnap, 13:17

  • Külföld
Irgalmatlan adót vet ki Spanyolország a külföldiekre

Irgalmatlan adót vet ki Spanyolország a külföldiekre

Sokan úgy vélik, hogy gazdaságilag teljesen értelmetlen a lépés.

január 18., 19:06

  • Külföld
Az izraeli kormány jóváhagyta a gázai tűzszüneti megállapodást

Az izraeli kormány jóváhagyta a gázai tűzszüneti megállapodást

Az alku vasárnap reggel lép hatályba.

január 18., 11:02

  • Külföld
Négy év után először telefonon tárgyalt Donald Trump és Hszi Csin-ping

Négy év után először telefonon tárgyalt Donald Trump és Hszi Csin-ping

Nagy tervei vannak a két vezetőnek.

január 18., 06:34

  • Külföld
Csak a negyedik metrószerelvény sofőrje vette észre, hogy egy ember fekszik a síneken

Csak a negyedik metrószerelvény sofőrje vette észre, hogy egy ember fekszik a síneken

Nem vették észre, hogy ember van a vágányon.

január 18., 11:46

  • Külföld
Magyar származású gázai túsz szabadulhat a tűzszüneti megállapodással, Szijjártó Péter is megszólalt az ügyben

Magyar származású gázai túsz szabadulhat a tűzszüneti megállapodással, Szijjártó Péter is megszólalt az ügyben

A kétgyermekes családapát több mint egy éve tartják fogva.

január 18., 18:54

  • Külföld
A kábelekbe kapaszkodva utazott egy magyar férfi a 282 kilométer per órás sebességgel közlekedő vonaton

A kábelekbe kapaszkodva utazott egy magyar férfi a 282 kilométer per órás sebességgel közlekedő vonaton

Természetesen nem a MÁV-nál történt az eset.

január 18., 09:41

  • Külföld
Golyóként hasít a világ leggyorsabb szerelvényének prototípusa Kínában

Golyóként hasít a világ leggyorsabb szerelvényének prototípusa Kínában

Egy új technológiával a vonatok gyorsabbak lehetnek a repülőnél.

január 18., 08:31

  • Címlapon
„Puccshangulat Szlovákiában” – több tízezer ember vonult az utcára Robert Fico ellen

„Puccshangulat Szlovákiában” – több tízezer ember vonult az utcára Robert Fico ellen

„Elég volt Ficóból!” – skandálták a tüntetők.

tegnap, 20:47

  • Külföld
Donald Trump bejelentette: olyan beiktatása lesz, amire negyven éve nem volt példa

Donald Trump bejelentette: olyan beiktatása lesz, amire negyven éve nem volt példa

Sarkvidéki hideg érkezik Washingtonba, veszélybe sodorva a négynapos rendezvénysorozatot.

január 18., 07:37

  • Külföld
Joe Biden beindult, 2500 fegyenc örülhet az újabb döntésnek

Joe Biden beindult, 2500 fegyenc örülhet az újabb döntésnek

Korábban egyetlen elnök sem élt ilyen mértékben a kegyelmi hatalmával.

január 18., 06:35

  • Külföld
Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok Orbán Viktor szövetségesét

Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok Orbán Viktor szövetségesét

A boszniai szerb államfőt és „pártfogóhálózatát” a béke és a jogállamiság aláásásával vádolják.

január 18., 09:39

  • Külföld
Szívműtétet hajtottak végre a norvég királynén

Szívműtétet hajtottak végre a norvég királynén

Szűkszavúan nyilatkoztak az állapotáról.

január 18., 06:52

  • Címlapon
Ők voltak Szíria urai, most rettegésben élnek

Ők voltak Szíria urai, most rettegésben élnek

Az ország nagy részén hatalmi vákuum keletkezett, senki nem tudja, hogy lesz-e megtorlás.

tegnap, 19:51

  • Címlapon
Tízezrek életét keseríti meg ez a betegség, és a Covid csak rontott a helyzeten

Tízezrek életét keseríti meg ez a betegség, és a Covid csak rontott a helyzeten

Eluralkodik társadalmunkon a pánik.

tegnap, 21:18