Bentről filmezték, ahogy lángol az orosz utasszállító szárnya

Villámcsapás is hozzájárulhatott annak az orosz SSJ–100-as utasszállítónak a tragédiájához, amelyben 41 ember meghalt vasárnap. A Moszkvából Murmanszkba tartó gép a Seremetyjevói repülőtéren hajtott végre kényszerleszállást, közben azonban a gép hajtóműve kigyulladt, a tűz átterjedt az utastérre. 37 ember élte túl a balesetet, három ember állapota továbbra is válságos.

A tűzről a kényszerleszállás pillanataiban felvétel is készült:

A tűz okát még kutatják, a túlélő pilóta azonban elmondta, hogy a gépbe villám csapott, ezután szűnt meg a rádió-összeköttetés, és mondták fel sorban az elektronikus műszerek a szolgálatot. A kényszerleszállás nem sikerült elsőre, a gép visszapattant. A pilóta nem tudta megmondani, miért, szerinte a leszálláshoz megfelelő volt a gép sebessége. Szerinte azonban a tűz már a landolás közben keletkezett.

A villám még kevés a bajhoz

Szakértők szerint önmagában a villám nem lehetett oka a tragédiának, egyáltalán nem szokatlan, ha viharban villámcsapás éri a repülőket. Az nem kizárt, hogy egy műszer emiatt felmondja a szolgálatot, de ez nem végzetes – mondta a Forbesnak nyilatkozó Vagyim Lukasevics. A pilóta szerint teljesen valószínűtlen, hogy a hajtóművet a villám úgy megrongálhatta volna, hogy emiatt keletkezzen a tűz.

Sokkal valószínűbb, hogy a tűz a kényszerleszálláskor történt visszapattanás miatt keletkezett. Ez a felvétel alapján is egyértelműnek tűnik:

onnan pedig már nem kell sok ahhoz, hogy a lángok felcsapjanak és tovább is terjedjenek.

Gondot okozott az is, hogy a gép hátsó kijáratát a próbálkozások ellenére nem sikerült kinyitni – a gép hátsó része hamar lángba is borult –, így a mentés csak az első ajtóhoz állított csúszdán keresztül volt lehetséges.

Пожар на борту SSJ 100 . pic.twitter.com/307NxPihTn

— Коммерсантъ FM 93,6 (@KFM936) 2019. május 5.

A tűz technikai magyarázata mellett kérdések merülnek fel a mentéssel kapcsolatban is. Nem világos, mennyire gyorsan érkeztek a landolás után a géphez a tűzoltók, és hogy lehetett volna-e gyorsabban kimenekíteni az embereket, csökkentve ezzel az áldozatok számát.

Bőröndgate is lehet a tragédiából

A mentés gyorsaságát azonban az is befolyásolhatta, hogy mennyire gyorsan mentek ki a gép elején lévők az utastérből.

A képek tanúsága szerint sok utas a fedélzetet kézipoggyászával hagyta el.

A gép feketedobozait vizsgálja a FÁK-országok légi közlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK). A berendezések műszaki állapota lehetővé teszi a dekódolást. Az eljárás 2-4 hetet vehet igénybe.

Az orosz elnök szóvivője reagált a hírekre, amelyek szerint az államfőnek alárendelt orosz emberi jogi bizottság fontolgatja, hogy kitüntetésre terjesztené fel a tragédiát szenvedett gép személyzetét, amelynek öt tagja közül egy szintén a halálos áldozatok között van.

Dmitrij Peszkov szerint azonban a bizottság hivatalos kezdeményezést még nem nyújtott be az elnöki hivatalhoz, egyébként is ezzel mindenképp meg kellene várni a vizsgálatok hivatalos eredményét.

Egykori iskolájában azonban külön megemlékeznek arról a légiutas-kísérőről, aki a gép hátuljában igyekezett kinyitni az ajtót és végül ő is életét vesztette. A 22 éves Makszim Mojszejev két éve dolgozott az Aeroflotnál, pilótának készült.

Verziók már vannak

Felmerült, hogy egyelőre felfüggesztik a Sukhoi Superjet 100 típusú utasszállítók repülését, ez azonban nem a hatóságok javaslata, aláírásgyűjtés folyik érte egy oldalon, hétfőn délig ezer támogató írta alá. A kezdeményezők szerint azonban nem valószínű, hogy a hatóságok vállalnák, hogy általános tilalmat rendeljenek el.

Az ellenzéki Dmitrij Gudkov szerint a baleset alapján érdemes volna felfüggeszteni a típus repülését, és elfogadhatatlan, hogy ezt a gazdasági érdekek felülírják.

A 2016-ig parlamenti képviselő politikus – a liberális Jabloko színeiben egyéniben akkor már nem sikerült bejutnia, a párt pedig nem érte el az 5 százalékos küszöböt – szemforgatónak tartja a kegyeletre hivatkozó csendet a hasonló tragédiák körül.

„Az áldozatokat nem hozhatjuk vissza, de válaszokat követelhetünk. Miért nem szolgálnak magyarázatokkal Oroszországban az ilyen tragédiák után?” – írta posztjában, hiányolva a nyomozás eredményét az Alekszandrov kórus halálát okozó katonai gép balesetéről vagy a felelősök megnevezését a magnyitogorszki lakóház gázrobbanása és a kemerovói áruház pusztító tüze után.

A kormány rendkívüli bizottsága hétfőn a helyszínen tartott tanácskozást – közölte a Ria Novosztyi az orosz közlekedési minisztérium nyomán.

Az orosz Nyomozati Hatóság (SZK) hétfőn megnevezte a tragédia lehetséges okait:

• a pilóták és a diszpécserek hibája,
• a gép műszaki állapotának ellenőrzéséért felelősök hanyagsága,
• műszaki hiba,
• a rossz időjárási körülmények. (Igaz, ez utóbbi további műszaki kérdéseket vethet fel.)

A balesetet szenvedett gépet 2018-ban állították forgalomba. A Sukhoi Superjet-100 az orosz Szuhoj és az amerikai Boeing közös projektje, regionális, kisebb hatótávolságú légi közlekedéshez tervezték, az elsők 2008-ban álltak forgalomba. A balesetet szenvedett gép az Aerofloté volt – az orosz légitársaságnál a tragédia miatt rendkívüli vizsgálatot rendelt el az orosz légügyi hatóság –, ezenkívül néhány orosz és egy örmény és egy mexikói légitársaság használja a darabonként 28 millió dolláros gépet.

A Szuhoj a projekttel az orosz repülőgépipar feléledését hirdette meg. A típus azonban tragikusan kezdett: 2012-ben bemutató repülés közben egy ilyen repülő Indonéziában hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember életét vesztette – azt a balesetet azonban a pilóta hibája okozta.

Az MTI az eset kapcsán megjegyezte, hogy BBC brit közmédia orosz nyelvű hírszolgáltatásának egy tavaly október 31-i online híre szerint az üzembe állított Superjetek egyharmada a legnagyobb üzemeltetőinél – az Aeroflotnál, az Interjetnél, a Jamalnál, a Gazprom Aviánál és az Azimutnál – akkor éppen több mint hat napja a földön rostokolt. Ezt a gyártó általi szervizelés és az alkatrész-utánpótlás hiányosságai okozták.

 A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette: a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein. A dokumentum az SSJ–100-asokat közepesen, az Airbusokat és a Boeingokat pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette.

Volt már gond ezzel a géppel

A tragédia miatt a repülő eredeti célállomásán, Murmanszkban és a megyében háromnapos gyászt rendeltek el. A megye költségvetéséből az áldozatok hozzátartozóinak egymillió rubel gyorssegélyt – 1 rubel kb 4,5 forint –  osztanak ki. A balesetet szenvedettek félmillió rubelt kapnak – írta a Ria Novosztyi. Emellett a biztosítótársaságok is bejelentették, hogy a kifizetéseket ők is hamarosan megkezdik. A helyi hatóságok pszichológus szakemberek segítségét is biztosítják.

A Newsru.com szerint ugyanezzel a géppel tavaly februárban már akadtak műszaki gondok. Akkor a fékezőrendszer egy része mondta fel a szolgálatot, de akkor szerencsésen földet ért és azonnal egy nyolc órás javításnak vetették alá. 

(Borítókép: A lángoló SSJ–100 repülő a Seremetyjevói repülőtéren 2019. május 5-én. Fotó: Handout / Reuters)