Teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget a szerb elnök

Teljes harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget Aleksandar Vučić szerb elnök kedden, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban, írja az MTI a szerbiai közszolgálati televízió értesülése alapján. A Rosu öt szerbet fogott el, akit szervezett bűnözéssel gyanúsítanak.

Közben egy frissebb MTI hír szerint

A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint azonban nem bűncselekmények miatt, inkább megfélemlítésből léptek be a koszovói különleges rendőrök a szerbek lakta területre, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.

A helyszíni beszámolók szerint a koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, és elfogta a gyanúsítottat.

Aleksandar Vucic szerb elnök, miután teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, valamint felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót.

Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, és segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát. Hozzátette, a szervezett bűnözés elleni harc Koszovó európai uniós csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő a közösségi médiában azt írta, az illegális cselekmények elkövetői rács mögé fognak kerülni. Hozzátette: az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult. Ramush Haradinaj kormányfő pedig arra kérte Belgrádot, hogy ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

Aleksandar Vucic azt mondta, azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén, vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek, Belgrád azonnal tudjon reagálni. Mint mondta, az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb-koszovói határt, de Szerbia ezt meg fogja akadályozni, és a helyzet súlyosbodása esetén, Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győzni fog. A felvetett határmódosítással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Hashim Thachi államfő a múlt hét végén ismét felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál.

Az államfő a televízióban sugárzott beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is. Mihail Krasznoscsenkov az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Aleksandar Vucic szerint az orosz férfit azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. A szerb államfő nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az Egyesült Államokra, illetve a NATO-ra utalt, korábban többször is hangoztatta ugyanis, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak.

Oroszország az ENSZ-alkalmazott haladéktalan szabadon bocsátását követelte Pristinától. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden Moszkvában a nem albán nemzetiségű lakosság megfélemlítését célzó provokációnak nevezte, hogy a koszovói albán rendőrség őrizetbe vett 13 helyi szerbet. Zaharova a történtekért és a koszovói vezetés bátorításáért az Európai Uniót és az Egyesült Államokat tette felelőssé.

A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, és nem a szerbek ellen irányul.

Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.

A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb–koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, ahogyan azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.

Hétfőn írtuk meg, Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök szerint Szerbiának el kell fogadnia, hogy Koszovó már nem az ország része, és törekedni kell rá, hogy normális viszony alakuljon ki a vitatott köztársasággal. 

El kell ismernünk, hogy legyőztek minket. Elvesztettük a területet (...) Nem szeretnék többé részt venni a hazudozásban és a megtévesztésben. Kimondom mindenki előtt: nincs szerb fennhatóság Koszovóban, leszámítva a kórházakat és az iskolákat

– mondta a szerb elnök. 

Két lehetőségünk van: vagy megpróbáljuk rendezni a helyzetet, vagy maradunk a fagyos viszonynál

– mondta a szerb elnök, aki elsőnek a védővámok megszüntetését szeretné elérni. 

Vučić arról is beszélt, hogy ha nem rendeződik a szerb–koszovói viszony, akkor benne van egy újabb összecsapás lehetősége.