A Frontex vezetője szerint még évtizedekig számolnia kell Európának a fokozott migrációval
További Külföld cikkek
- Az első zuhanást még túlélte a szlovéniai Alpokban meghalt magyar túrázó
- Izrael rakétatámadást hajtott végre Jemenben, kis híján a WHO vezetőjét is eltalálták
- Sikeres csúcstámadás után eltűnt két olasz hegymászó, napok óta keresik őket
- Felfoghatatlan összeget lehet nyerni egy amerikai lottón
- Legalább hárman meghaltak egy buszbalesetben Norvégiában
Évtizedekig tart még az Európai Unióra (EU) nehezedő migrációs nyomás, mondta a D ie Weltnek adott interjúban Fabrice Leggeri, a Frontex uniós határ- és partvédelmi szervezet vezetője. Leggeri szerint az EU-nak és tagállamainak szorosan együtt kell működniük az unióba igyekvő emberek hazájával, hogy "élhetőbbé váljon az élet" azokban az országokban, írja összefoglalójában az MTI.
A Frontex igazgatója szerint
A politikának nem szabad csak a határvédelemre korlátozódnia.
Az uniós szervezet egységeit már az EU-n kívül is be lehet vetni, és nemrégiben Albániában végrehajtották az első ilyen külső akciót. Egyelőre a Balkánra összpontosítanak, és az úgynevezett irreguláris - szabálytalan - migráció elleni fellépés mellett a bűnüldözésben, például a kábítószer- és a fegyvercsempészet elleni küzdelemben támogatják a helyi hatóságokat.
Rövidesen Afrikában is tevékenykedhetnek, ha az Európai Bizottság megállapodást köt bevetésükről az érintett országokkal. Legfőbb céljuk, hogy a líbiai Tripolinál kialakítsanak egy központot, ahová visszaszállítják a Földközi-tengeren az EU felé igyekvő hajókból kimentett embereket. Mindez azonban egyelőre elvi lehetőség és csak terv. A megvalósításához előbb stabilizálódnia kell a polgárháború sújtotta észak-afrikai ország helyzetének, hogy ott is érvényesüljenek az alapvető emberi jogok.
A tervezett líbiai Frontex-központ működtetéséhez jól képzett parti őrség is kell, ezért támogatják a líbiai parti őrség fejlesztését. Képzési programjaik nemcsak a tengeri mentésről, hanem az emberkereskedelem ellen a szárazföldön és a tengeren folytatott küzdelemről és az emberi jogok betartásáról is szólnak, mondta Leggeri.
A Frontex saját repülőgépeivel is jelen van a térségben. Megfigyelő repüléseket végeznek, és ha bajba jutott hajóra bukkannak, továbbítják információikat az olasz vagy a máltai hatóságoknak, vagy az észak-afrikai országoknak, hogy minél előbb biztonságba juthassanak a segítségre szoruló emberek.
Leggeri a civil szervezetek tengeri mentési műveleteiről azt mondta, hogy ha a mentőhajók túl közel vannak az észak-afrikai partokhoz, az embercsempész bűnszervezetek visszaélhetnek a helyzettel. Azonban az is egyértelmű, hogy a hajótöröttek mentése kötelesség, és a Frontex meg is akar felelni ennek a kötelességnek. Ezt mutatja, hogy tavaly 37 ezer ember kimentésében vettek részt.
A Frontex a jövőben európai határvédelmi hadtestté válik. A jelenlegi 1500 helyett 10 ezer fővel működik majd, és képességei a határvédelem és a határigazgatás valamennyi területére kiterjednek. Leggeri az interjúban azt mondta: a Frontex akarja megszervezni és irányítani a következő években a tagállami határvédelmi "kapacitások" modernizációját és a "klasszikus" határellenőrzési műveletek mellett egy sor további tevékenységet is végez majd. Például repülőgépeivel közreműködik az elutasított menedékkérők hazaszállításában és működteti nem EU-s tagállamokból származó emberek be- és kiutazásának felügyeletét szolgáló Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS).
Nem akarunk erődöt építeni Európából, a határigazgatásnak az EU külső határát legálisan átlépő évi 700 millió embert is ki kell szolgálnia, mondta a Frontex igazgatója.