Dollármilliókkal dotálták az oroszok a moldovai elnök pártját

Az ügyészség közölte, hogy olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek megkérdőjelezik a pártok bevételeinek tisztaságát. A vizsgálat célja, hogy felgöngyölítsék az ügy részleteit, összegyűjtsék a bizonyítékokat és kihallgassák a tanúkat.

A nyomozást azt követően indították meg, hogy a Vladimir Plahotniuc moldovai oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párthoz (MDP) köthető Publika tévécsatornán vasárnap közzétettek egy videót, amelyen Dodon és Plahotniuc egy új kormánykoalíció létrehozásáról tárgyal.

A felvételen Dodon arról beszél, hogy Moszkva korábban havonta 700 ezer és egymillió dollár (203-290 millió forint) közötti összeggel járult hozzá a Szocialista Párt működéséhez, de április 1-je óta teljesen elapadtak ezek a források. A moldovai elnök ezt követően elárulta, hogy június 6-án megkérdezte Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettest, mihez kezdjen az ügyben. Kozak állítólag megígérte neki: beszél Plahotniuccsal, hogy bocsássa rendelkezésére a szükséges forrásokat.

Dodon hétfőn azt állította: a felvételt megvágták, kiforgatták szavait és kiemelték őket eredeti szövegkörnyezetéből. Az államfő ugyanakkor kitérő választ adott az újságírók kérdésére, hogy kapott-e pénzt az oroszoktól.

Egy hétfő esti politikai beszélgetős műsorban Dodon elmondta: attól tart, hogy politikai gyilkosság áldozatává válik. Elemzők szerint ez csak egy elterelő művelet volt az elnök részéről. Moldovai médiaértesülések szerint Dodon az orosz nagykövetségen éjszakázott vasárnap, mert félt a letartóztatástól. Az államfő tagadta a hírt.

Moldova belpolitikai válságba került azt követően, hogy az alkotmánybíróság vasárnap felfüggesztette tisztségéből Dodont, mert az elnök az egyértelmű előírásokat figyelmen kívül hagyva nem oszlatta fel a parlamentet. A testület Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előre hozott választást írt ki.

A moldovai pártok a február végi választások óta nem tudtak kormányt alakítani. Az alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy amennyiben a választási eredmények közzététele után kilencven naptári nap, vagyis június 7-éig nem alakul meg az új kormány, a törvényhozást fel kell oszlatni. A nyugatbarát ACUM/Most pártszövetség június 8-án megegyezett a kormányalakításról az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal. A tömörülések azzal indokolták az egynapos késést, hogy úgy értelmezték: három naptári hónapot kaptak a kormányalakításra, vagyis a határidő nem június 7., hanem 9. volt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!