A brit belügyminiszter aláírta Assange kiadatását
További Külföld cikkek
- Mégsem akar szenátor lenni Donald Trump fiának felesége
- Lezuhant egy kisrepülőgép egy brazíliai üdülővárosban
- Túlélhető az atomcsapás a saját magánbunkerünkben?
- Iszonyatos fegyverkezésbe kezdtek a görögök, Törökországot ez aggasztja
- Még két hónapot csúszik az űrben rekedt kozmonauták hazatérése, akik júniusban indultak egyhetes kirándulásra
Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta Julian Assange kiadatását, a Wikileaks alapítóját az Egyesült Államokban akarják bíróság elé állítani. A végső döntést azonban a bíróságnak kell majd kimondani, pénteken lesz az újabb kiadatási tárgyalás az ügyben, írja a Guardian.
A Washington Post kedden írta meg, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium továbbította Nagy-Britanniának Assange hivatalos kiadatási kérelmét.
Assange egészségügyi okokra hivatkozva nem tudott megjelenni májusban a legutóbbi bírósági meghallgatásán az amerikai kéréssel összefüggésben. A pénteki tárgyalás a Wikileaks-alapító egészségi állapotától függően akár a Belmarsh börtönben is lehet majd.
A hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-ot végül idén április 11-én vették őrizetbe, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Már aznap bíróság elé állt, amely bűnösnek is találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében, ezért 50 hét börtönt kapott az Egyesült Királyságban.
Az Egyesült Államokban is bíróság elé akarják azonban állítani, amiért Assange az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot szivárogtatott ki. Az Egyesült Államok nem vádolhatja Assange-ot olyan bűncselekményekkel, amik nem szerepelnek a kiadatási kérelemben, kivéve, ha a kiadatás után követte el ezeket.
Május végén derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium összesen már 18 vádpontot fogalmazott meg Assange ellen a kémtörvény alapján. Egyebek mellett azért, mert az Egyesült Államokat veszélynek tette ki azzal, hogy titkos és minősített dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra, melyekben az amerikai haderők bizalmas forrásainak nevei is szerepeltek, illetve jogszerűtlenül akart Chelsea (akkor még Bradley) Manninggel együtt hozzájutni titkos adatokhoz és terjeszteni azokat.
Mindez azt jelenti, hogy újra fellángolhat a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye-e egyben. Egészen odáig ugyanis egyetlen vádpont volt ellene, mégpedig az, hogy Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe.