Zavaros támadás után szabadult a megtámadott olajtankerek személyzete

000 1GE7ZS
2019.06.13. 11:12

Robbantásokkal kísérve támadtak meg egy panamai és egy norvég zászló alatt hajózó olajtankert az Ománi öbölben, Omán és Irán felségvizeinek határán.  A két hajó összesen 44 fős személyzetét nem sokkal később Irán szabadította ki – írta a BBC.

Nem világos azonban, milyen támadás történt, annyit tudni, hogy az Egyesült Államok haditengerészetének térségben tartózkodó egységei segélyhívást fogtak a két hajóról. Nem kizárt azonban hogy a támadáshoz Iránnak van köze. 

Az iráni állami televízió (IRIB) által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Az iráni állami televízió (IRIB) által közreadott kép a füstölgő Front Altair tartályhajóról az Ománi-öbölben 2019. június 13-án. A hajó legénységét evakuálták sajtóhírek szerint a norvég Frontline tengeri szállítmányozó cég Marshall-szigetek felségjelét viselő hajóját támadás érte.
Fotó: MTI / EPA

Négy hónappal korábban az Egyesült Arab Emirátusok négy tankerét támadták meg, akkor az Egyesült Államokkal szövetséges arab ország egy meg nem nevezett „állami szereplőt” vádolt a támadással, ami kézenfekvően csak az Egyesült Államokkal feszült viszonyban lévő, nemzetközi szankciókkal sújtott Iránt jelenthette.

A jelentések szerint a helyi idő szerint reggel hat és hét órakor érkezett segélyjelzések után az amerikai haditengerészet Bahreinben lévő egységei a helyszín közelében vannak.

A norvég zászló alatt futó hajó a tajvani CPC Corp megbízásából szállított 75 ezer tonna olajat. A cég szóvivője szerint egy torpedó találta el a hajót, bár ezt a hírt később nem erősítették meg.

A feszültség az Irán elleni amerikai kezdeményezése elfogadott szankciókkal nőtt meg a térségben – miután Donald Trump tavaly májusban felmondta az Iránnal kötött, az EU, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok által, még Barack Obama idején aláírt atomalkut, amelyben Irán vállalta, hogy atomlétesítményeibe engedi a nyugati ellenőröket, bizonyítandó, hogy polgári atomprogramja nem fedez katonai célokat. A Washington által felmondott atomalku után szankciókat vezettek be, nullára csökkentve Irán Egyesült Államokba irányuló olajexportját. Idén májusban Irán közölte az egyezményt továbbra is érvényesnek tekintő EU-s, orosz és kínai féllel, hogy a továbbiakban nem teljesítik a megállapodás bizonyos pontjait.

(Borítókép:  Fotó a szaudi Al-Marzoqah nevű hajóról a feltételezett támadást követő napon 2019. június 13-án.  Handout / Emirati National Media Council / AFP)