Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

2020 elején dől el, kiadják-e Assange-ot az USA-nak

2019.06.14. 19:13

Egy londoni bíróság elrendelte, hogy 2020. február 25-től ötnapos kiadatási meghallgatást kell tartani Julian Assange ügyében, akkor dőlhet el, hogy kiadják-e a Wikileaks alapítóját az Egyesült Államoknak. Az csütörtökön derült ki, hogy Sajid Javid brit belügyminiszter aláírta Assange kiadatását, a végső döntést azonban a bíróságnak kell majd kimondania.

A hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élő Assange-ot végül idén április 11-én vették őrizetbe, miután Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot. Már aznap bíróság elé állt, amely bűnösnek is találta a szabadlábra helyezés feltételeinek megsértésében, ezért 50 hét börtönt kapott az Egyesült Királyságban.

Az Egyesült Államokban is bíróság elé akarják azonban állítani, amiért Assange az általa alapított Wikileaksen többek között több százezer amerikai diplomáciai táviratot szivárogtatott ki.

Assange egészségügyi okokra hivatkozva nem tudott megjelenni májusban a legutóbbi bírósági meghallgatásán. Pénteken videóstreamen jelentkezett be a Belmarsh börtönből. Azt mondta, hogy a Wikileaks csak publikált dokumentumokat. Assange védői azzal érveltek, hogy a kiadatási ügy felháborító és frontális támadás az újságírói jogok ellen, írja a BBC. A bíróság előtt tüntetők Assange mellett demonstráltak.

Az Egyesült Államokat képviselő Ben Brandon viszont azt mondta, bizonyítékok vannak arra, hogy Assange azért lépett kapcsolatba Manninggel, hogy illegálisan dokumentumokat szerezzen, aztán pedig egyetértett vele abban, hogy feltörjön egy jelszót egy gépen a Pentagonban. A szerkesztetlen anyag közzétételével pedig szerintük Assange azonnal komoly veszélybe sodort hírszerzőket, forrásokat, köztük újságírókat, és politikai aktivistákat.

Május végén derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium összesen már 18 vádpontot fogalmazott meg Assange ellen a kémtörvény alapján. Egyebek mellett azért, mert az Egyesült Államokat veszélynek tette ki azzal, hogy titkos és minősített dokumentumok ezreit hozta nyilvánosságra, melyekben az amerikai haderők bizalmas forrásainak nevei is szerepeltek, illetve jogszerűtlenül akart Chelsea (akkor még Bradley) Manninggel együtt hozzájutni titkos adatokhoz és terjeszteni azokat.

Mindez azt jelenti, hogy újra fellángolhat a vita arról, hogy Assange ügye a szólásszabadság ügye-e egyben. Egészen odáig ugyanis egyetlen vádpont volt ellene, mégpedig az, hogy Manningnek segíteni akart illegálisan bejutni egy kormányzati számítógépbe.