Megkínoztak és megöltek egy katonatisztet Venezuelában

A venezuelai védelmi minisztérium helyi idő szerint vasárnap megerősítette a halálhírét Rafael Acosta katonatisztnek, akit az ellenzék és családtagjai szerint halálra kínoztak, miután fegyveres emberek elhurcolták június 21-én, majd egy hétre rá katonai bíróság elé állították egy Nicolás Maduro elnök elleni összeesküvésben részvétel vádjával. Az MTI tudósítása szerint az ügyben

A korábban Acosta ügyében eljáró Alonso Medina Roa Twitteren megerősítette a katonai elhárítás tagjai őrizetbevételének hírét, hozzátéve, hogy a két embert "órákon belül" ki fogják hallgatni.

Rafael Acosta korvettkapitány halála miatt tiltakozott az Egyesült Államok, továbbá a Kanadát és több latin-amerikai országot tömörítő szervezet, a Limai Csoport, valamint az Európai Unió is.

Acosta halála nem sokkal azután következett be, hogy Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa július második felében Caracasban járt, számon kérni a Maduro rendszere által elkövetett jogsértéseket, köztük a törvénytelen gyilkosságokat és eltűnéseket. Ezzel szinte egy időben Maduro bejelentette, hogy a hadsereg tisztjei ellenzéki politikusok és külföldi politikai vezetők támogatásával összeesküvést szőttek kormányának megdöntésére.

A korvettkapitányt Bachelet látogatásának utolsó napján, június 21-én hurcolták el fegyveres emberek, és egy hétre rá katonai bíróság elé állították.

A venezuelai védelmi tárca vasárnap kiadott rövid közleménye szerint Acostát június 28-án állították katonai bíróság elé, de elájult, mielőtt megkezdődhetett volna a meghallgatása, s ezért a bíró a kórházba szállításáról rendelkezett.

Bár biztosították számára a megfelelő kórházi ellátást, életét vesztette

- tette hozzá a közlemény.

"Nem ez az első eset, hogy a Maduro-rezsim erőszakot alkalmazott politikai foglyaival szemben" - hangsúlyozta nyilatkozatában Morgan Ortagus külügyi szóvivő.

Az Egyesült Államok felszólítja a világ minden demokráciáját, hogy velünk együtt ítéljék el az emberi jogoknak ezt a legutóbbi megsértését, és nyomásgyakorlással kényszerítsék ki az elkövetők elszámoltathatóságát

- állt a washingtoni nyilatkozatban.

Az áldozat felesége, Waleska Perez a Miami televíziónak adott interjújában azt mondta, hogy a férje ügyvédjétől kapott információk alapján Acosta alig volt eszméleténél, miután az őrizetben megverték és megkínozták. Acosta családja és jogvédők a katonai elhárítás (DGCIM) embereit vádolják a férfi halálra kínzásával, miután több korábbi ellenzéki személyiség megöléséért is a DGCIM-et tették felelőssé.

Tiltakozott Acosta halála miatt a több mint egytucatnyi latin-amerikai országot és Kanadát tömörítő Limai Csoport is. Nyilatkozatukban elítélték a Maduro-rezsim ellenfeleivel szemben alkalmazott önkényes letartóztatásokat és kínzásokat is. Felemelte hangját az ügyben Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára is.

"A venezuelai hadsereg korvettkapitányának, Rafael Acosta Arévalónak a biztonsági erők őrizetében bekövetkezett halála újabb bizonyítéka az igazságszolgáltatás önkényes jellegének az országban, s annak, hogy hiányoznak a fogva tartottaknak járó garanciák és jogok", jelentette ki hétfő hajnali rövid közleményében az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS). Mint aláhúzták, a korvettkapitány halála nem maradhat észrevétlen és büntetlen. Teljes körű és független vizsgálatra van szükség a felelősök megnevezése érdekében.

Az Európai Unió teljes mértékben támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ENSZ emberi jogi főbiztosa tesz annak biztosítására, hogy valamennyi venezuelai emberi jogai teljes védelemben részesüljenek

- húzták alá.

Számtalanszor írtunk arról, hogy Venezuelát a politikai mellett társadalmi krízis és súlyos gazdasági válság is sújtja, amely hiperinflációban, az ellátórendszerek összeomlásában, a gáz- és áramellátás, valamint a személyszállítási szolgáltatások és a vízellátás ingadozásában nyilvánul meg. Az ország kizárólag kőolajszármazékokat exportál, és az olajárak pár évvel ezelőtti jelentős csökkenésének hatására a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett.

A belpolitikai válság azután mérgesedett el, hogy a legutóbbi választásokon az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, amelynek megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte. Maduro tavaly újabb elnöki mandátumot nyert el az ellenzék választási bojkottja ellenére. Az Egyesült Államok támogatta ellenzéknek pedig nem sikerült meggyőznie a hadsereget arról, hogy forduljon Maduro ellen, és távolítsa el őt a hatalomból.