Újra kinyitottak a boltok Észak-Koszovóban
További Külföld cikkek
- A DK EP-képviselői nemmel szavaznak az új Európai Bizottságra
- Vizsgálhatják a TikTok romániai elnökválasztásban játszott szerepét
- Irán is reagált az Izrael és a Hezbollah között létrejött tűzszünetre
- Szijjártó Péter: Végre jó hírt kaptunk
- A tragédia után az újvidéki polgármester menesztését kezdeményezik az ellenzéki képviselők
Kétnapos zárlat után szerdán újra kinyitottak a boltok Észak-Koszovóban, írja a szerb köztévére hivatkozva az MTI. A boltok, pékségek, és trafikok még hétfőn zártak be Koszovó északi, szerbek lakta részén, ezzel az ellen tiltakoztak, hogy a pristinai kormány novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra.
A szerb kisebbség a kétnapos akció után most a nemzetközi közösséghez fordult, és nyomásgyakorlást vár, hogy a koszovói kormány minél hamarabb vonja vissza a Szerbia elleni vámintézkedést. A helyi vállalkozók egyesületének vezetője, Radoš Petrović szerdán úgy nyilatkozott: a kereskedők úgy döntöttek,
újra felveszik a munkát, hogy így jelezzék jó szándékukat és kompromisszumkészségüket a koszovói kormány felé.
Az MTI tudósítása viszont arról ír, hogy egyes elemzők szerint éppen a koszovói kormány gyakorolt nyomást az észak-koszovói szerbekre. Szerintük ugyanis azért nyitottak ki két nap után újra az üzletek, mert Ramush Haradinaj kormányfő szükség esetén az albán Dél-Koszovóból szállíttatott volna élelmiszert a szerb területekre, amit viszont az észak-koszovóiak nem tartottak volna elfogadhatónak.
Az egészségügyi intézményekben kritikus a helyzet
– mondta Kosovska Mitrovica kórházának igazgatója. Nem érkeznek meg ugyanis az államilag támogatott szerb gyógyszerek Koszovóba, egyes készítményekből pedig emiatt hiány van, másokat pedig nagyon drágán lehet csak beszerezni.
Koszovó 2008-ban szakadt el Szerbiától, ezt viszont Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. Azonban Szerbia az uniós csatlakozást tűzte ki célul, aminek elengedhetetlen eleme lenne, hogy rendezze viszonyát a többségében albánok lakta Koszovóval. Aleksandar Vučić szerb elnök tesz is lépéseket ennek irányába: nemrég elismerte, hogy nincs szerb fennhatóság Koszovóban, odáig viszont még nem merészkedett, hogy hivatalosan is elismerje a függetlenséget.
Az utóbbi hónapokban viszont egyre élesebb a helyzet Belgrád és Pristina között: május végén teljes harckészültségbe helyezte Vučić a szerb hadsereget, mire Hasim Thaci koszovói elnök Albánia és Koszovó egyesítésével fenyegetőzött. Ebben a helyzetben pedig az észak-koszovói szerb kisebbség van a legkiszolgáltatottabb helyzetben, és őket érinti elsősorban a százszázalékos büntetővám.
Vučić belengette, hogy júliusra Szerbia válaszlépést fog hozni a már hónapok óta érvényes büntetővámokra. A koszovói szerbek pedig már hónapok óta várnak a viszontválaszra Belgrádtól: Vučić ígéretet tett nekik arra, hogy egyetlen koszovói szerbnek sem kell majd éheznie.