Két vatikáni sírt is felnyitnak, közelebb kerülhet az Orlandi-rejtély megoldása

Két régi, Vatikánváros falain belül fekvő nemesi sírt is felnyitnak csütörtökön Rómában abban a reményben, hogy

A Szent Péter-bazilika melletti 19. századi sírok felnyitását Emanuela Orlandi fivére, Pietro Orlandi kérte a Szentszéktől, mivel egy névtelen levél szerint a vatikáni német temetőben (Campo Santo Teutonico) egy angyalszobor mutatja az eltűnt lány holttestét. Az említett márványangyalka német arisztokraták, az 1836-ban elhunyt Sophie von Hohenlohe hercegnő vagy az 1840-ben eltemetett Charlotte Friederike mecklenburgi hercegnő sírjára mutat.

Pietro Orlandi szerint leginkább az a tény jelent újdonságot, hogy a Vatikán engedélyt adott a sírok felnyitására. Ugyanis a Szentszék mindeddig elzárkózott az együttműködéstől. A férfi szerint Ferenc pápa maga is akarja, hogy pont kerüljön az ügy végére. A szomszédos sírban fekvő elhunyt exhumálására adott engedély azt jelzi, hogy ezúttal alapos lesz a vizsgálat – mondta reménykedve Orlandi.

Pietro Orlandi szerint a Vatikán azzal, hogy engedélyezte a sírok felnyitását,

Az egykori német zarándokok temetőjében fekvő sírok felnyitásánál jelen lesznek a leszármazottak, az eltűnt lány hozzátartozói, bűnügyi technikusok és nyomozók is. Egy igazságügyi orvosszakértő azt mondta a Vatican News hírügynökségnek, hogy bár a perdöntő DNS-vizsgálat hetekig is eltarthat, a sírok felnyitása után akár már órákkal elég nagy valószínűséggel kiderülhet, hogy az eltűnt lány maradványait találták-e meg, vagy sem.

Az Orlandi-család ügyvédje úgy tudja, hogy a Hohenlohe-sírt legalább egy alkalommal megbolygatták, és hogy nem egyezik a síremlék és az említett angyalszobor keletkezési ideje. Ráadásul ez az egyetlen sír a temetőben, amelyre időről időre friss virágot és égő gyertyát helyeznek.

Emanuela Orlandit 1983. június 22-én látták utoljára, amikor távozott egy zeneóráról.  Az ügy – részben titokzatos körülményeinek, egyebek mellett egy ismeretlen BMW-snek és egy vörös hajú nőnek köszönhetően – azóta sem hagyja nyugodni az olasz közvéleményt; maga II. János Pál pápa is nyolc alkalommal beszélt nyilvánosan Emanueláról, és a családot személyesen is felkereste. A Vatikán együttérzése nem véletlen, Emanuela édesapja ugyanis a vatikáni bank tisztviselője volt, és a család is az Egyházi Államban élt. 

Tavaly ősszel felcsillant a remény, hogy megoldódhat a rejtély, mivel titokzatos emberi maradványokat találtak a Vatikán olaszországi diplomáciai képviseletének területén, de a csontok DNS-vizsgálata végül kizárta, hogy a három és fél évtizede eltűnt lány maradványai kerültek volna elő a portásfülke padlózata alól.

(MTI)