Vilhelmina
5 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Dokkmunkások akasztanak be a szaúdi trónörökösnek

000 1GB5QW
2019.07.19. 14:19 Módosítva: 2019.07.19. 14:19

„A világ legrosszabb humanitárius válságának” nevezi az ENSZ a jemeni polgárháborút, ami 2014 augusztusa óta dúl az Arab-félsziget délnyugati részén. A két szemben álló fél az Irán támogatását élvező húszi síita felkelők, és a jemeni elnökhöz hű erők, akiket Szaúd-Arábia és más arab országok támogatnak. A síita lázadók 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát, és jelentős területeket tartanak ellenőrzésük alatt.

Velük szemben áll a Szaúd-Arábia vezette koalíció: a szaúdiak attól félnek, hogy regionális riválisuk, Irán a síita felkelőkkel megvetheti a lábát az Arab-félszigeten. Ennek megakadályozása érdekében pedig minden eszközt bevetnek

70 ezer jemeni halt meg 2016 óta, a szaúdi koalíció pedig kórházakat, iskolákat és piacokat is bombázott.

A jemeni lakosság kétharmada humanitárius védelemre vagy segítségre szorul, 17 millió embernek nem biztosított az élelmezése, 14,5 millióan várják, hogy tiszta ivóvízhez jussanak, 3 millió jemeninek pedig el kellett hagynia otthonát.

Szaúd-Arábia pedig fegyvereit nem akárhonnan szerzi be: a legnagyobb nyugati nagyhatalmak, mint Franciaország, Kanada és az Egyesült Államok is támogatta fegyvereivel a szaúdi vezetésű koalíciót. A fegyvereket a jemeni csatatérre hajókkal szállítják, először az észak-amerikai partoktól az Atlanti-óceán európai felére, majd onnan a Földközi-tengeren keresztül a Közel-Keletre.

Azonban egyre több hír jelenik meg lázadó dokkmunkásokról, akik nem hajlandóak segédkezni a sokszor a jemeni civil lakosság ellen is fordított fegyverek továbbszállításában.

A szaúdiak nemzeti hajóvállalatának, a Bahrinak a hajóit egyre több helyen akadályozzák, hogy ne juthassanak el az amerikai és európai fegyverek célállomásaikra. A Spanyolországból induló tiltakozási hullám elérte Franciaországot és Olaszországot is – de Észak-Amerikában egyelőre alig tud kisarjadni a mozgalom.

Nyomásgyakorlás a legalsóbb szintről

A kikötők blokádja nem ismeretlen a szaúdiak számára: a The Nation arról ír, hogy korábban ők maguk kezdték el blokkolni Hodeida kikötőjét, amivel a húszik kivéreztetésére irányuló szándék mellett útjába álltak a jemeni civil lakosság felé érkező szállítmányoknak is. Feltehetően erről vehettek példát az európai mozgalmak szervezői is, a folyamat itt viszont a legalsó szintről indult el. 

2017 környékén a spanyolországi Bilbao partjainál gyakran kötöttek ki a Bahri hajói, hogy feltöltsék őket spanyol fegyverekkel és robbanóanyagokkal. Két évvel ezelőtt azonban egy tűzoltó megtagadta, hogy segítsen átrakni a szállítmányokat a hajóra, tiltakozása pedig egy egész szerveződést indított be. Először különböző aktivisták csatlakoztak, majd egész szervezetek álltak be a kezdeményezés mögé, mint a menekültek jogaival foglalkozó Pasaje Seguro és az Ongi Etorri, a Greenpeace, és még egy helyi feminista mozgalom is. Akcióik pedig egy év után sikert értek el: a Bahri 2018 márciusában végül kivonult a bilbaói kikötőből.

De nem mentek túl messzire: a közeli Santanderbe tették át székhelyüket.

A mozgalom azonban más országoknak is példát adott: a társadalmi nyomásnak sikerült rábírnia Ausztriában, Dániában, Finnországban, Norvégiában és Németországban is a kormányzatot, hogy ne adjon el fegyvereket Szaúd-Arábiának. Nemrég pedig a brit parlament is törvényt fogadott el arról, hogy a Jemenben elkövetett háborús bűnök miatt illegális eladni fegyvereket a szaúdiaknak.

Máshol viszont tovább kereskednek az Arab-félsziget legnagyobb országával, így például Franciaországban is. A Disclose oknyomozó újságírói kiszivárogtatták, hogy a Franciaországtól Szaúd-Arábiának eladott fegyvereket a jemeni civil lakosság ellen is bevethették:

35 civil halt meg 52 bombázás során 2016 márciusa és 2018 decembere között, a bombázásokat pedig francia Caesar ágyútüzekkel hajtották végre.

A Disclose két munkatársát és a Radio France egyik újságíróját a hír kiszivárogtatásáért öt év börtönnel fenyegetik a francia hatóságok a Morning Star brit baloldali napilap szerint. A szivárogtatás hírére viszont különböző csoportok szervezkedésbe kezdtek, amihez a CGT, az egyik legnagyobb francia szakszervezet is csatlakozott.  

Blokádokat alkottak a szolidaritásért

Nem sokkal később ugyanis Le Havre kikötőjében emeltek volna a szaúdiak hajóira nyolc Caesar ágyút. Május 9-én két emberi jogi szervezet is tüntetett a kikötőben, ahol jelen voltak a CGT tagjai is. A szakszervezet garanciát kért a kikötőtől arra, hogy a fegyvereket a Fegyverkereskedelmi Egyezmény (ATT) alapján fogják eladni és szállítani. Mivel erre nem adtak garanciát, a CGT dolgozói sztrájkba léptek, így ezt a szállítmányt sem sikerült felpakolni a Bahri hajójára.

A hajó fegyverek nélkül hagyta el Le Havre-t május 10-én – két nappal később viszont a spanyol Santander kikötőjében a tiltakozások ellenére sikerült egy kötegnyi ágyút felvinni a hajó fedélzetére, a már korábban felvett amerikai és belga szállítmányok mellé.

Santanderből pedig az olaszországi Genova felé tartott a szaúdi hajó, ahol viszont a dokkmunkások a francia események hatására blokádot alkottak. Bár a hajó végül beérkezett az olasz kikötőbe, a tiltakozók nem hagyták, hogy újabb eszközöket vigyenek fel a hajó fedélzetre.

Genovának történelmi hagyománya van szolidaritásból. Ez volt az első [város], ami blokkolta a Vietnámba tartó amerikai hajókat, a chilei puccs során pedig a dokkmunkások nem engedték, hogy a [chilei] hajók fegyvert vegyenek fel, vagy akár itt állomásozzanak

– mondta a Morning Starnak az egyik helyi civil szervezet aktivistája, Giacomo Marchetti, aki történelminek nevezte az eseményt.

A május 20-i sztrájk olyan eredményes volt, hogy a lendület kitartott: május 28-án ugyanis a legnagyobb francia kikötőnél, Marseille-nél akcióztak a CGT dokkmunkásai. Annak ellenére nem vitték fel a Bahri hajójának szánt rakományt, hogy a francia kormányzat ígéretet tett arra, hogy a szállítandó fegyvereket Szaúd-Arábia nem fogja támadásra használni a jemeni polgárháborúban. 

Végül napokkal később, május 31-én francia fegyverek nélkül hagyta el a Bahri a Fos-Marseille kikötőt, június 20-án pedig újfent megakadályozták, hogy az olaszországi Genovában a szaúdiak fel tudják venni a nekik szánt generátorokat hajóikra. 

A tengerentúlon még szabadon szállíthatnak

A The Nation cikke szerint korábban a 90-es években volt már hasonló esetekre példa, ahol dokkmunkások és aktivisták egyes hajók követésével és blokkolásával sikeresen elérték céljukat.

Hasonló esetek pedig nem csak a Földközi-tengeren történtek: 2014-ben – miután Izrael elfoglalta a gázai övezetet – aktivisták széles összefogása vette blokád alá az izraeli Zim uszályát Kalifornia partjainál. Válaszul a hajóvállalat az Egyesült Államok teljes nyugati partvidékét elhagyta. Azonban a szaúdi Bahri hajói továbbra is kikötnek az észak-amerikai partokon,

a texasi Houstontól kezdve végig a keleti parton észak felé a kanadai Új-Brunswickig. 

Míg az Egyesült Államokban ilyen szerveződésekről eddig nem hallani, Kanadában már történt egy hasonló akció – itt viszont a dokkmunkások szakszervezete, a CLC nem állt be a tiltakozás mögé. Mindössze egy nyílt levélben kérte meg a szakszervezet Justin Trudeau miniszterelnököt, hogy érvénytelenítse a fegyvereladásról szóló „erkölcstelen és etikátlan” döntést – azóta viszont a szervezet inkább hallgat.

Sőt, egy kanadai tiltakozás során maga a CLC lépett fel fenyegetően: 2018 decemberében aktivisták egy csoportja vette körül St. John kikötőjét, a blokádot pedig a kikötő munkatársai nem számolták fel. Erre a szakszervezet jogi lépésekkel fenyegette meg a kikötő dolgozóit, mert szerintük a blokád békén hagyásával egy törvénytelen politikai sztrájkban vettek részt, ami Kanadában illegális. 

Hivatalos álláspontjában persze szinte az összes nyugati nagyhatalom elítéli Szaúd-Arábiát a civileket is érő támadások miatt, kivéve az Egyesült Államokat: Donald Trump amerikai elnök május végén egyenesen nemzeti szükségállapotot hirdetett, hogy fegyvert adhasson el a közel-keleti országnak. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezt azzal indokolta a döntésről szóló levelében, hogy Irán „rosszindulatú aktivitása” miatt volt szükség a fegyverek azonnali eladására.

A nyolcmilliárd dollár (azaz 2327 milliárd forint) értékű fegyverszállítmányt viszont bevethetik a jemeni civilek ellen is az elemzők szerint. 

A polgárháború tehát nem áll le a jemeni felek és szövetségeseik, így Szaúd-Arábia és Irán között – akkor sem, ha a Földközi-tengeren valamivel nehezebb lesz eljuttatni hozzájuk a fegyvereket.

(Borítókép: Bahri Yanbu, a szaudi teherszállító hajó vár, hogy beengedjék a francia Le Havre kikötőbe 2019. május 9-én. Fotó: Loic Venance / AFP)