Most már tényleg vészesen ég Szibéria

Már Magyarország területének harmadával azonos méretű erdők égnek Dél-Szibériában, és semmi jele annak, hogy a tíz nap alatt háromszorosára nőtt területen pusztító tűz ereje csökkenne. 

A lángok közvetlenül településeket egyelőre nem fenyegetnek, a füst azonban akár 1500 kilométerre fekvő városokat is ellep és idővel már a lakott részek közvetlenül is veszélybe kerülhetnek.

Körmükre ég az oltás

A tüzek oltása regionális szintű feladat, de láthatóan sem ez, sem a helyzet kommunikációs kezelése nem ment. 

Utóbbiban a prímet minden bizonnyal a krasznojarszki kormányzó viszi, aki kijelentette: „Ha nálunk télen hideg van, jön a hóvihar, senkinek sem jut eszébe elolvasztani a jéghegyeket, hogy ettől nálunk melegebb legyen. Itt is ilyesmiről van szó, a kontrollálható zónában. Ez természetes folyamat, amivel teljesen értelmetlen küzdeni, helyenként akár káros is.”

Valójában Ussz szavai nem annyira alaptalanok, a több millió négyzetkilométernyi tajgán valóban nincs értelme sok ezer kilométerre a településektől, ahová út sem vezet oltani a tüzeket. Ám, mivel az égő terület gyorsan nő – amikor Ussz beszélt, még félmillió hektárral kevesebb égett – és a füst a városokat is elérte, inkább a szervezett oltás eredménytelenségének cinikus leplezésének tűnt.

Ráadásul egyre hangsúlyosabb érv volt az is, hogy a törvény lehetővé teszi a tűzoltás mellőzését a kontrollálható zónában, amelyet a régiók jelölnek ki. Ezek olyan, településektől, iparilag fontos központoktól távoli területek, amelyeken az oltás költségesebb, mint amennyi értéket fenyeget a tűz. Jelenleg a 2,8 millió hektár 90 százaléka ebbe a zónába esik, de sokak szerint ez csak szómágia, a kontrollálható zónában magára hagyott tűz végül ellehetetlenítheti az oltást ott is, ahol már törvényi kötelezettség is a tüzek megállítása.

Emiatt érezhette úgy az orosz kormány, hogy most már meg kell szólalnia, igaz, eddig inkább csak a megyei vezetés oltogatására futotta. 

A katasztrófavédelemért felelős minisztérium (MCSSZ) szerint a regionális vezetés időben megkapta az előrejelzéseket a száraz időről, tudni lehetett, hogy az oltásra készülni kell, de helyben nem tették meg a szükséges lépéseket. Szergej Abanyin elismerte, hogy „a helyzet nem az optimális forgatókönyv szerint alakul” – írta a Tassz.

A kormányfő eközben szándékos gyújtogatás lehetőségéről beszélt, ennek nyomán az orosz Nyomozati Hatóság (SZK) is vizsgálódik. Igaz, Dmitrij Medvegyev szavai a bűncselekményről és az MCSSZ nyilatkozatai arról, hogy az időjárási előrejelzésből sejteni lehetett a veszélyt, nem erősítik egymást. 

A kormányfő gyors helyzetjelentést és az oltás szövetségi szintű megszervezését kérte, és egy pontos menetrendet a hó végéig az erdőtüzek oltásáért felelős központ felállítására.

Szibéria gyorsan melegszik

Az orosz elnök optimistán úgy nyilatkozott, hogy a helyzetet kézben tartják a hatóságok. Vlagyimir Putyin a tűzoltáshoz a hadsereg bevonásáról is döntött. Eközben Donald Trump felajánlotta az Egyesült Államok segítségét is a szibériai erdőtüzek ellen. Orosz értelmezés szerint ez a gesztus Washngton és Moszkva kapcsolatának normalizálását is beindíthatja – írta az Izvesztyija.

Szakértők szerint az ökológiai következményei is súlyosak a hatalmas tüzeknek, több millió tonnára tehető a felszabaduló szén-dioxid. Ráadásul már rövid távon azzal kell számolni, hogy a szibériai tüzek egyre gyakoribbak lesznek, északon is. Egyes régiókban már most 8-10 fokkal van melegebb a korábbi évtizedek átlagánál. A tüzek azért is rendkívül károsak, mert az északi területeken a rövid vegetációs időszak miatt az erdők rehabilitációja akár száz évig is eltarthat.

(Borítókép: Légifelvétel egy Be-200-as tűzoltó repülőről az orosz Krasznojarszk régióban dúló vadtűzről 2019. július 30-án. Fotó: Ho / AFP)