Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Atomerőmű hűtőtornyát rombolták le Németországban

000 1JF6MI
2019.08.09. 22:19

Tizenötezer tonna törmelék keletkezett alig három másodperc alatt, amikor augusztus 9-én 15 óra 38 perckor lerombolták a németországi Mülheim-Kärlich atomerőmű hűtőtornyát. A bontás a terveknek megfelelően, probléma nélkül lezajlott. A szakemberek előzetesen a torony alját tartó 72 pillérből 16-ot eltávolítottak, és a torony szerkezetét is meggyöngítették azzal, hogy több ponton bemetszéseket csináltak a betonfalba, és az építmény ezután összeomlott.

Az atomerőmű melletti Weissenthurm városka polgármestere, Thomas Przybylla úgy kommentálta az eseményt, hogy

biztos szükségünk lesz némi időre, hogy hozzászokjunk az új panorámához.

A betonkolosszus pusztulásáról látványos videó is készült:

Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi állam szociáldemokrata miniszterelnöke a robbantás után a helyszínen azt mondta, boldog, hogy ez a látható "szégyenfolt" végre eltűnt, mert ez annak a jele, hogy az állam végleg leszámolt a veszedelmes nukleáris energiával. Az állam területén korábban a mülheim-kärlichi volt az egyetlen atomreaktor.

Az 1300 megawattos, vagyis a paksinál valamivel kisebb teljesítményű erőműnek igazán különös története van, ugyanis a nagy költséggel és tizennégy évig tartó munkával felépített, hatalmas létesítmény mindössze egy évig termelt áramot. 1987. augusztus 1-jén indították be, és 1988. szeptember 9-én már le is állították, bár akkor még mindenki azt hitte, hogy csak átmenetileg. Az erőmű építése ugyanis heves lakossági és civil tiltakozást váltott ki, többek között azért is, mert a terület földrengésveszélyes, és a Szövetségi Legfelső Bíróság egy panaszt megvizsgálva szabálytalanságokat talált az építési engedélyben. 

A leállítást követően hosszú jogi csatározás kezdődött, a létesítmény 1990-ben új engedélyt kapott, és úgy tűnt, hogy az erőmű elkezdheti a termelést, ezért 1993-ban a Greenpeace 120 aktivistája megrohamozta. A környezetvédők felmásztak a reaktorépület kupolájára meg a hűtőtorony tetejére, ahova egy zászlót tűztek ki, ezzel a felirattal: "Bekapcsolás helyett leszerelés".

Közben persze a jogi csata is folytatódott, az újabb engedélyt 1995-ben ismét megsemmisítették, és ezt 1998-ban a Legfelső Bíróság is helyben hagyta, mondván, hogy a földrengésveszélyt nem vették a tervezés során kellőképpen figyelembe. Közben az üzemeltető RWE mindvégig indításra kész állapotban tartotta a reaktort, de 2001-ben végül tudomásul vették a kudarcot, és a következő évben a nukleáris fűtőanyagot is eltávolították.

Az épülő erőmű 1979-ben egy légi felvételen
Az épülő erőmű 1979-ben egy légi felvételen
Fotó: Bundesarchiv / Wikipedia

Mülheim-Kärlich történetének első harminc éve tehát egy atomreaktor teljesen feleslegesnek bizonyult felépítéséről és üzemkész állapotban tartásáról szólt, a következő majdnem húsz év pedig a szétszereléséről, és a terület rehabilitációjáról.

A kapitális baklövésnek bizonyuló projekt márka- és eurómilliókat emésztett fel - teljesen értelmetlenül.

A végösszeget nyilván nehéz - főleg mai árakon - meghatározni, de nagyjából 3,6 milliárd euróra teszik. Keletkezett viszont 500 ezer tonna beton- és fémhulladék, valamint 3000 tonna radioaktív hulladék, amit egy bezárt vasércbányában helyeznek el néhány évezredre. A bontás azért is tart ilyen sokáig, mert fennáll a nukleáris szennyeződés veszélye, a munkások csak biztosított körülmények között, védőfelszerelésben, sugármérő mellett dolgozhatnak. Erre az egy dologra végül jó lett  Mülheim-Kärlich: az RWE ezen a létesítményen kísérletezte ki és tanulta meg, hogyan kell atomerőművet bontani, és erre a tudásra nagy szükség lesz, mivel 2022-re minden jelenleg még működő német atomerőművet le akarnak állítani.

Az utolsó melléképületeket 2016-ban bontották le, de a legnagyobb építmény, a 160 méter magas, gigászi hűtőtorony sokáig túl nagy falatnak bizonyult. A tornyot 2018-ban sikerült visszabontani 80 méteres magasságig, majd ennek a gépekkel már nem bontható maradéknak a lerombolása történt meg most. Felvetődött egyébként, hogy ennek valamilyen új hasznosítást keressenek, hiszen a belsejében nagyon látványos tér volt, ezért egyesek sokemeletes parkolóházat, mások multifunkciós rendezvényteret képzeltek ide, de a falakat nem erre tervezték - semmilyen plusz súly hordására nem lettek volna alkalmasak.

Az atomerőmű bontása ezzel még nem ért véget, magához a reaktor központi épülethez még nem nyúltak, és a munkálatok várhatóan még legalább egy évtizedig eltartanak. Egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a terület sorsa, bár korábban felmerült, hogy valamilyen ipari létesítményt telepítsenek ide, a hivatalos változat szerint végső soron egyszerűen egy zöld mező lesz a helyén - mint amikor az építkezés 1973-ban elkezdődött.

(Borítókép:  Thomas Frey / AFP)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.