Miért az egész világ ügye, ha lángol a brazil esőerdő?

Tavaly novemberben pusztított Kalifornia legnagyobb erdőtüze. Mint minden évben, idén nyáron is erdőtüzek tomboltak Horvátországban, Portugáliában, Görögországban, a Kanári-szigeteken, és a nyáron két hónapon át próbálták leküzdeni a szibériai tajgán folyamatosan újraéledő lángokat. Tüzek pusztítják az Amazonas esőerdőit is, és bár ez is szinte minden évben megtörténik, a világ figyelme most mégis Brazília felé fordul.

Az ügyet már világpolitikai villongások, kölcsönös vagdalkozások jellemzik, Jair Bolsonaro brazil elnök Németországot és Norvégiát támadja, és mindenféle bizonyíték nélkül azzal is előállt, hogy szerinte civil szervezetek gyújtották fel szándékosan az amazonasi esőerdőt. A brazíliai erdőtüzek ügye már rég nem egy megoldásra váró katasztrófavédelmi probléma. Politikai, szuverenitási, gazdasági kérdéseket vet fel, és globális környezetvédelmi üggyé vált.  

Hogy gyullad ki egy esőerdő?

Bár az elmúlt években szinte mindig voltak ebben az időszakban erdőtüzek az Amazonas-medence őserdőiben, a helyzet idén különös aggodalomra ad okot. Az őserdőt műholdakról megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE) idén 72 843 erdőtüzet regisztrált az Amazonas vidékén, ami rekordnak számít. 

Ezen a közel valós időben frissülő térképen bárki követheti az Amazonas erdőiben keletkező tüzeket>>>

Az esőerdőkről felületesen annyit tudunk, hogy ott sok az eső, a levegő párás, az altalaj pedig nedves. Hogy lehetnek itt mégis erdőtüzek? Úgy, hogy Brazíliában a száraz évszak során a levegő alacsony páratartalma és a szélmozgás kedvező feltételeket biztosít ehhez. A farmerek pedig felégetik a fákat, hogy termőterülethez jussanak, még akkor is, ha ez ilyenkor illegális, épp a kontrollálhatatlanná váló tüzek veszélye miatt. Ritkábban előfordulhat, hogy a tűz természetes úton keletkezik, a forróság vagy villámcsapás okozza. Az aljnövényzet szintjén fellobbanó tüzeket nagyon nehéz észrevenni, ezek a láthatatlan tüzek hatalmas területeket képesek felperzselni, de ez szükséges és természetes jelenségnek számít, mert segíti az erdők megújulását.  

Az INPE műholdas képei alapján jól megfigyelhető, hogy az erdőtüzek száma Mato Grosso és Para államokban emelkedett, ahol az brazil mezőgazdasági területek érintkeznek az Amazonas-medencével. Júniusban 

Asensio Rodríguez, a Greenpeace Brazília ügyvezető igazgatója az Indexnek adott interjúban azt mondta:  Amazónia olyan hely, ahol nincsenek törvények, nincsenek bűnüldöző szervek.  Környezetvédők hosszú ideje vádolják azzal Jair Bolsonaro brazil elnököt, hogy nyilatkozataival szabályosan bátorítja a farmereket az amazonasi őserdő pusztítására. Bolsonaro válasza erre ez volt:

Korábban Láncfűrész Kapitánynak, hívtak, most épp Néró vagyok, aki felgyújtja az Amazonast.

Hamis képek terjedtek a neten

A közösségi médiát világszerte elárasztották az erdőtűzről készült képek, jól látható, hogy ez már rég nem brazil belügy. A BBC szerint a Twitteren csütörtök óta 3 millió bejegyzésben szerepelt a #PrayForAmazonia hashtag. A netezők sorra osztották meg a környezeti katasztrófáról keringő a képeket – amelyek egy részéről viszont kiderült, hogy nem igaziak. A legnépszerűbb illusztráció egy kölykét sirató majom volt, de nagyot ment még egy megégett nyuszi képe is. Csakhogy ezek a virális képek nem a mostani tűzről készültek, van köztük olyan is ami több éves. A majmos kép Indiában készült, Jamalpurban, a nyulat tavaly novemberben fotózták le Kaliforniában, és az állat még csak nem is erdőtűz áldozata volt, írja a Le Soir.

Egy másik elhíresült képen egy egészen elszenesedett erdőt látunk a még zöld fákra terjedő tűz mögött. Ez a fotó ugyan Brazíliában készült, de két éve, és akkor egy államilag szervezett, felügyelet alatt végzett erdőirtást ábrázol. A legmeglepőbb mégis talán az az erdőtüzet ábrázoló kép, ami harminc éve készült, mégis a mostani erdőtűznek állította be mindenki.

Megjelentek olyan hírek is, hogy a füstölő esőerdők miatt kedden már olyan sötét volt az ég São Paulóban, hogy fel kellett kapcsolni a közvilágítást. Csakhogy São Paulo 2700 kilométerre fekszik az Amazonas-medencétől. Sok meteorológus úgy véli: az alacsony és sűrű felhőzet normális ebben az évszakban, de olyanok is vannak, akik szerint Paraguayból érkezhetett a várost beborító  sötét fellegrengeteg.

A Föld tüdeje

Mindezektől függetlenül a probléma létezik, az esőerdő ég, és tényleg nem csak Brazília belügyéről van szó. Mi köze a világnak ahhoz, ha brazil farmerek újabb termőterületek meghódítása érdekében elkezdik felégetni ezt a területet? Az amazonasi esőerdőt nem véletlenül nevezik a Föld tüdejének. Ez a világ legnagyobb egybefüggő erdősége, amelynek kétharmada Brazíliához tartozik. Ennek a hatalmas erdőségnek a Föld teljes éghajlata szempontjából meghatározó szerepe van:

Az esőerdő fái a globális csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak. A gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebből keletkező esőfelhők az egész Földön szétterülnek, még Észak-Európa fölé is eljuthatnak.

Az esőerdők szerepe a biológiai sokféleség szempontjából is meghatározó: bár az esőerdők a Földnek csak 6-7 százalékát borítják, a fajok több mint fele itt él. Az amazonasi esőerdő több mint 40 ezer növényfajnak ad otthont, 2200 különböző hal található meg vizeiben, 427 emlőst írtak le eddig, a rovarfajok számát pedig 2,5 millióra becsülik.

Miután az esőerdőből kihasított földek általában nem jó minőségűek, hamar kimerülnek, a brazil gazdák is előszeretettel gyakorolják az égetéses földművelést, ami nyílegyenesen vezet a Föld erőforrásainak vészes feléléséhez. Az üvegházhatás egyik fő okozója ma épp az esőerdők égetése, amivel jelentős mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid-mennyiségének egyharmadára becsülik.

Az erdőpusztítás távlati hatásai még drámaibbak: ha kevesebb az erdő, a fák egyre kevésbé tudják megkötni a szén-dioxidot, és kevesebb oxigént termelnek. Az erdők irtásával csökken a terület csapadék- és felhőképző ereje, vízmegtartó képessége, a hőmérséklet emelkedik, a terület egyre szárazabbá válik, állatfajok élőhelye pusztul el. Az elmúlt ötven évben az esőerdő 17 százaléka tűnt el,

Kutatók szerint ha a veszteség mértéke eléri a 20-25 százalékot, a Föld zöld tüdeje hatalmas szavannává változhat.

A gazdaság mindenek előtt

Bár Bolsonaro kormánya a párizsi klímaegyezmény keretében vállalta, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét, és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat, a valóságban nem ez történik. 

Brazília gazdasága a mezőgazdasági exportra épül. Bolsonarót már a kampányban erősen támogatta az agrárlobbi, amely folyamatosan újabb és újabb területekre tart igényt elsősorban a monokulturális szójatermesztéshez és a szarvasmarha-tenyésztéshez. Ezeknek az agrárvállalatoknak az az érdekük, hogy a brazil állam és a környezetvédelmi hatóságok a lehető legkevesebbet kekeckedjenek velük a permetezés és az újabb esőerdői területek kihasítása miatt.  

Bolsonaro már a kampányában megígérte, hogy gazdasági okokból megkönnyíti az esőerdők irtását. A kormányában a környezetvédelmi tárca vezetésével egy olyan embert bízott meg, aki szerint ez az egész klímadolog csak egy marxista összeesküvés, kínai propaganda. Az új kormány egyik első intézkedéseként lehetőséget adott a mezőgazdasági minisztériumnak arra, hogy amennyiben az gazdaságilag indokolt, megszüntesse az Amazonas-medence esőerdőinek védettségét. Ezek a területek mellesleg nagyrészt az őslakos indiánok élőhelyei. Bolsonaro mindettől azt reméli, hogy az erdőterületek privatizálása utáni iparosításból befolyó összegek jelentősen növelik majd a brazil életszínvonalat. 

Németek és norvégok, szevasztok 

Az erdőtüzek ügye akkor került világpolitikai szintre, amikor előbb Németország, majd Norvégia jelentette be, hogy felfüggeszti az esőerdők és az élővilág sokszínűségének védelmét szolgáló projektek támogatását. Az Amazonas Alapon keresztül évente 100 millió euró érkezik Brazíliába az esőerdők védelmére, de a német kormány úgy látta: hiába utalt ki 2008-ban 95 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 25 milliárd forintot) Brazíliának, csak idén júliusban kétberlinnyi területen pusztítottak el fákat. A németek ezért csaknem 35 millió euró (kb. 11 milliárd forint) támogatást befagyasztottak, csak a már elkezdett projektek folytatását hajlandók pénzelni.

Az alap fő finanszírozója, Norvégia 300 millió norvég korona (9,7 milliárd forint) támogatást vont vissza. Az indokuk az volt, hogy a brazil elnök Norvégia és Németország beleegyezésük nélkül, önhatalmúlag leállította az Amazonas Alap igazgatóságának és technikai bizottságának működését. 

Bolsanaro a rá jellemző stílusban válaszolt a két európai ország vezetésének, és világossá vált, hogy az egész ügy számára innentől szuverenitási (és egyben belpolitikai) kérdés. Angela Merkelnek azt üzente, hogy Brazíliának nincs szüksége a külföldi pénzekre, ne próbálják meg felvásárolni őket, törődjenek a maguk dolgával, és telepítsenek erdőket nyugodtan Németországban. Norvégiának pedig azzal vágott vissza, hogy ők az Északi-sarkvidéken kőolajat termelnek ki, a Feröer szigeteken pedig bálnákat ölnek, szóval ha gondolják, a pénzeiket ők is fordítsák inkább Németország újraerdősítésére.

Hasonlóan csattanós választ kapott Emmanuel Macron francia elnök is, aki kezdeményezte, hogy a brazíliai esőerdők ügyét vegyék fel a legközelebbi G7-es csúcs napirendjére. Bolsonaro szerint ez tökéletes példája a gyarmatosító gondolkodásmódnak, a legfejlettebb országok vezetői ugyanis úgy akarnak tárgyalni egy problémáról, hogy az abban érintett országok képviselői nincsenek jelen (Brazília nem tagja a G7-nek).  A brazil elnök megismételte: mindez Brazília és az amazonasi régió országainak belügye, majd bevitt még egy ütést Macronnak, aki a Twitteren szintén egy több mint tíz évvel korábban készült erdőtűz képét osztotta meg (a képet készítő fotós 2003-ban meghalt).   

A civilek gyújtogatnak?

A brazil Trumpnak is nevezett elnök azzal is bekeményített, hogy augusztus elején távozásra kényszerítette Ricardo Galvaót, a Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet igazgatóját, aki a műholdas felvételek alapján rendszeresen tett közzé jelentéseket az erdőirtások ütemének gyorsulásáról. Bolsonaro szerint ezek a kormányzati tisztségviselőkkel nem egyeztetett jelentések ártottak Brazíliának, és azzal is megvádolta a tudóst, hogy „valamilyen civil szervezet érdekeit szolgálja”. A menesztetett  tudós cserébe gyerekesnek nevezte az elnököt, aki szerinte teljességgel alkalmatlan Brazília vezetésére.

Így érkeztünk el a vagdalkozásban határt nem ismerő Bolsonaro legutolsó húzásához. Szerdán azzal állt elő, hogy az esőerdőben fellobbanó tüzeket konkrétan a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek okozzák. Bizonyítékokat persze nem mutatott be, mert állítása szerint „az ilyen akciókat általában nem írásban tervezik meg”. A civil szervezetek támadása nem új Bolsonaro részéről. Elnöki ciklusa egyik első lépéseként szigorította az országban működő hazai és a külföldi civil szervezetek tevékenységének felügyeletét, és megvonta pénzügyi támogatásaikat. Bolsonaro szerint a civil szervezetek kizsákmányolják és manipulálják a mintegy 900 ezer fős bennszülött lakosságot. Például azzal, hogy tüntetésre biztatják őket akkor, amikor az őslakosok által lakott területeken akarnak bányákat és termőföldeket létesíteni. 

Mostanra valami mégis megváltozhatott, mert Jair Bolsonaro a Facebookon közvetített beszédében először nyilatkozott úgy, hogy földművesek is okozhatják a tüzeket, és ezzel egyedül nem képes megbirkózni az ország. Újra elmondta persze, hogy az esőerdők fenntartását támogató államok be akarnak avatkozni Brazília belügyeibe: „Nem jótékonyságból küldenek ide pénzt, hanem azzal a céllal, hogy megbolygassák szuverenitásunkat.” Ezzel együtt viszont elismerte, hogy Brazíliának nincs elegendő forrása az erdőtüzek visszaszorítására:

Amazónia nagyobb, mint Európa. Hogyan küzdenének ekkora területen a bűnös gyújtogatók ellen? 

(Borítókép: Égetéses erdőirtás nyoma az Amazonasi dzsungelben, Iranduba közelében, 2019. augusztus 20-án. Fotó: REUTERS/Bruno Kelly)