Maszkos tüntetők ezrei vonultak utcára a tiltás ellenére Hongkongban
További Külföld cikkek
-
Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány - Egyre súlyosabb a konfliktus Ukrajnában, a NATO-tagállamok drasztikus lépésre készülnek
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
Ismét tízezrek vonultak vasárnap az utcára Hongkongban a "maszkot viselni nem bűn" jelszót skandálva, sokan maszkot viselve, írja az MTI.
A tüntetők a zuhogó esőben meneteltek Hongkong belvárosába, miután a bíróság másodszor is elutasította a maszkviselés tilalma elleni beadványukat. A kormányzó pénteken jelentette be, hogy szombattól tilos lesz az arc eltakarása az engedély nélküli tüntetéseken.
A POLITIKUS EGY OLYAN, MÉG A BRIT GYARMATI IDŐSZAKBÓL SZÁRMAZÓ JOGSZABÁLYRA HIVATKOZVA RENDELTE EL A TILALMAT, AMELYET TÖBB MINT ÖTVEN ÉVE NEM ALKALMAZTAK, ÉS AMELY LEHETŐVÉ TESZI, HOGY A VÁROS HATÓSÁGAI A KÖZÉRDEKRE HIVATKOZVA RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKET FOGANATOSÍTSANAK.
A lépés erőszakba torkolló tüntetésekhez vezetett a hónapok óta tartó belpolitikai válságban. Egy kamaszkorú tüntetőt péntek este meglőttek, amikor szolgálaton kívüli egy rendőr önvédelemből elsütötte a pisztolyát.
A rendőrök vasárnap egy helyen könnygázt vetettek be. Az intézkedés nem volt indokolt, mert a tüntetők békésen meneteltek.
A legfelsőbb bíróság elutasította a maszkviselési tilalom felfüggesztését, de beleegyezett, hogy októberben tárgyalja 24 parlamenti képviselő beadványát, amelyben elutasítják, hogy Carrie Lam hongkongi főkormányzó a törvényhozás megkerülésével, a szükségállapotra vonatkozó törvény alapján vezette be az intézkedést.
Szombaton az egész metró- és vonatközlekedés szünetelt Hongkongban, sok áruház és bevásárlóközpont is zárva tartott. Vasárnap 94 metróállomást megnyitottak, de több áruház zárva volt, amikor a tüntetők esernyővel és sokan a tilalom ellenére maszkban meneteltek az utcákon.
Független vizsgálatot sürgetett szombaton a hongkongi kormányellenes tüntetéseken történt erőszakcselekmények kivizsgálására Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a malajziai fővárosban, Kuala Lumpurban tartott sajtótájékoztatóján.
AZ ELMÚLT HÉT TÜNTETÉSEIN KÉT TIZENÉVEST MEGLŐTTEK, EGY ÚJSÁGÍRÓT PEDIG TELJESEN MEGVAKÍTOTTAK EGYIK SZEMÉRE.
A mostani - a kiadatási törvény módosítása elleni tiltakozással kezdődött, majd demokráciát követelő - tüntetéssorozat a volt brit gyarmat Kína számára történt visszaadása - 1997 - óta egyben a legnagyobb kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára , akit azzal vádolnak, hogy aláássa az akkor ígért "egy ország, két rendszer" elvet. Kína elutasítja a vádakat, és külföldi, elsősorban az amerikai és a brit kormányt vádolja, hogy Kína-ellenes érzelmeket szítanak.
A rendszer bírálói attól tartanak, hogy a főkormányzó szükséghelyzetben alkalmazható intézkedéseket hoz, és drákói szabályokat vezet be. A szükséghelyzetről szóló törvény segítségével állították le a brit gyarmati vezetők 1922-ben a tengerészek sztrájkját. Utoljára 1967-ben alkalmazták a jogszabályt a lázadások felszámolására.
A hongkongi tüntetésekről két ott tanuló magyar is beszélt az Indexnek.
Irdatlan tömegek vonultak, aztán jöttek a Molotov-koktélok
Két, Hongkongban tanuló magyar egyetemista mesélt az Indexnek a keddi tüntetésekről, és arról, hogyan hat az egyetemi életre a tüntetéssorozat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
