Előd
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Megbuktatták a román kormányt, átment a bizalmatlansági indítvány

2019.10.10. 13:40 Módosítva: 2019.10.10. 14:45

Megvonta a román parlament a bizalmat Viorica Dăncilă miniszterelnök kormányától a képviselők és szenátorok összevont ülésén, jelentették a román hírtelevíziók és a Maszol.ro. 233 szavazatra lett volna szükség, végül 238-an szavazták meg a szociáldemokrata román kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. Összesen 244-en szavaztak, a kormánypárt képviselői nem vettek részt a voksoláson.

A Dăncilă-kabinetet egy hónappal az elnökválasztás első fordulója előtt buktatták meg.

Nyáron kezdődött a kormányválság

Nyár vége óta tartott a kormányválság Romániában, miután a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a koalícióból, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) pedig önmagában nincs meg a többsége a parlamentben.

A PSD és az ALDE 2016-ban léptek koalícióra, a kormányfői poszton pedig a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea cserélgette az embereit. Belőle nem lehetett miniszterelnök, miután felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Dragnea és kormányai 2017 eleje óta erős népharaggal néznek szembe, a hivatali visszaélés büntetését enyhítő rendeletek miatt tüntetések alakultak ki, amelyek mellé beállt Klaus Iohannis államfő is.

Iohannis egy korrupcióellenes népszavazást is kiírt a májusi EP-választássel egyidejűleg. Az EP-választás már súlyos kudarcot hozott a kormánypártoknak, és a szavazás másnapján letöltendő börtönbüntetésre ítélték Dragneát. Viorica Dăncilă miniszterelnökként az új pártelnök is lett, de a kormány népszerűségén nem tudott segíteni. Végül az ALDE robbantotta a kormánykoalíciót.

Dăncilă próbálta ugyan menteni a menthetőt, de a szocdem kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis köztársasági elnök az általa jelölt ideiglenes miniszterek egyikét sem fogadta el. Október elsején nyújtották be  a bukaresti parlamentben az ellenzéki pártok a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A beadványt a megszavazáshoz szükséges 233-nál több, 237 képviselő adta be, köztük négy volt vagy jelenlegi PSD-s is.

A romániai politikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben>>>

A jobboldal megpróbál kormányt alakítani

A legnagyobb ellenzéki erőt, a jobboldali Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezető Ludovic Orban bejelentette, hogy pénteken reggel megkezdik a kormányalakítási tárgyalásokat a parlamenti pártokkal.

A korábban a PNL-hez köthető Klaus Iohannis államfő javasol majd új miniszterelnököt, miután egyeztetett a parlamenti frakciókkal. Iohannis szerint ideiglenes kormányra van szükség az indítvány elfogadása után.

Az egyeztetések után egy ideiglenes ellenzéki kabinet létrejötte a legvalószínűbb: ha a jobboldali pártok – akár külső támogatottsággal – többséget tudnak alkotni a parlamentben, akkor Ludovic Orban PNL-elnök lehet a legesélyesebb a miniszterelnöki posztra.

Elméletben lenne ugyan lehetőség egy új baloldali kabinetre is, de Iohannis korábban már jelezte, hogy szociáldemokrata politikusnak nem adna kormányalakítási megbízást. Papíron szóba jöhetne kormányfőként például a Pro Romania elnöke, Victor Ponta exminiszterelnök is.

Nem tudni, mikor lehet előrehozott választás

Az nem világos, hogy a Dăncilă-kabinet bukása után pontosan mikor jöhetne előrehozott választás, ami az elmúlt hetekben a legerősebb ellenzéki pártok végső célja volt. Ha hatvan napon belül kétszer sem sikerülne kormányt alakítani, akkor biztosan előrehozott választásokat kellene kiírni.

Azonban egy előrehozott választásról megoszlik az ellenzéki pártok véleménye is. Mint korábban írtuk, míg a jobboldali PNL és a liberális USR-PLUS szerint jobb lenne minél hamarabb új parlamentet választani, addig az ALDE vagy a Pro Romania inkább kivárná a 2020 decemberig tartó ciklus végét.

Dan Barna, az USR-PLUS elnökjelöltje egy ellenzéki megállapodással 2020 elején, február-márciusban oszlatná fel a parlamentet, és írna ki előrehozott választásokat, legkésőbb a jövő júniusi helyhatósági választások időpontjára.

A legutóbbi felmérések szerint a PNL stabilan vezet közel 28 százalékkal, utánuk pedig egyből a két liberális párt következik 23 százalékon (külön indulva az USR 18, a PLUS 5 százalékot érne el). A kormányzó PSD tábora 20 százalék alatt van a kutatás szerint, a főleg szakadár szocdemek alkotta Pro Romania pedig 9 százalékon áll. Rajtuk kívül bejutna még a bukaresti parlamentbe az ALDE (6,2 százalék) és az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (5,3 százalék), kiesne viszont Traian Băsescu exállamfő Népi Mozgalom Pártja (3,3 százalék).

Egy hónap az elnökválasztásig

Először viszont még november 10-én elnökválasztást tartanak, ahol Klaus Iohannis a toronymagas esélyes, 45,3 százalékkal vezet. A kormány bukását követő hetektől függően akár arra is lehet esélye, hogy már az első fordulóban megszerezze a győzelemhez szükséges 50 százalék, plusz egy szavazatot.

Három jelölt küzd azért, hogy a második fordulóba kerülhessen: Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje (14,2 százalék), az ALDE-Pro Romania támogatással induló Mircea Diaconu (16,6 százalék), és a most megbuktatott PSD-s kormányfő, Viorica Dăncilă is (12,4 százalék). Őket a Népi Mozgalom jelöltje, Theodor Paleologu követi 7,7 százalékkal, az RMDSZ színeiben induló Kelemen Hunor támogatottsága pedig 3,8 százalék.

Az biztos, hogy a novemberi elnökválasztás után mindenképpen egyértelműbb lesz egy esetleges előrehozott parlamenti választás időpontja is.