Sokat gondoltam erre a gyilkosra. Kíváncsi voltam, hogy nézhet ki. A múlt héten végre megláthattam egy fotót az arcáról. Azt hiszem, több időre van még szükségem ahhoz, hogy el tudjam mondani, hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem

– mondta a dél-koreai filmrendező, Bong Dzsunho a Los Angeles Timesnak október 1-jén, amikor egy helyi filmfesztiválon hazája friss bűnügyi szenzációjáról kérdezték. Bong Dzsunho volt az, aki 2003-ban A halál jele címmel remek filmet készített a hvaszongi fojtogatóról, de messze nem ő volt az egyetlen Dél-Koreában, akit évtizedek óta nem hagyott nyugodni a megoldatlan sorozatgyilkosság, és aki most felfogni próbálja az új helyzetet: megvan a tettes, de felelősségre vonni, megbüntetni nem lehet.

A hvaszongi fojtogató olyasféle fantom volt Dél-Koreában, mint Amerikában a Zodiákus: ismétlődő gyilkosságai elborzasztották és megrémítették az embereket, maradandó traumát okozott a társadalomnak, a nyomozás pedig minden bevetett erőforrás, minden erőfeszítés dacára zsákutcába futott.

A gyilkosságsorozat 1986 szeptemberében kezdődött, és 1991-ben ért véget Hvaszongban, ebben a Szöultól úgy 50 kilométerre, délre eső városban. A gyilkos ez idő alatt kilenc áldozatot szedett, legalábbis ennyit kötöttek hozzá. Valamennyien lányok, nők voltak, de az életkoruk nagyon széles skálán mozgott: a legfiatalabb csak 14, a legidősebb 71 éves volt. Támadójuk megerőszakolta és megfojtotta őket. A brutális elkövetési mód ismétlődött:

Legenda a piros ruhákról és az esőről

A gyilkos mindig sötétben csapott le. Hvaszong elhagyatottabb helyein ólálkodott, és olyan nőkre vadászott, akik késő éjjel vagy hajnaltájt egymaguk mentek hazafelé. A holttestekre homályos sikátorokban, rizsföldeken találtak rá. A sehová sem vezető nyomozás éveiben a félelem legendákat szőtt a gyilkos köré. Beszélték, egyébként alaptalanul, hogy az áldozatok mind viseltek valamilyen piros ruhadarabot, hogy a gyilkos mindig esős időben indul portyára, és amikor vadászatra készül, betelefonál a helyi rádióba, hogy egy számot kérjen, mindig ugyanazt. 

Még ma, harminc évvel később is rekordnak számít, hogy 2 millió dél-koreai rendőr kapcsolódott be a hajszába a hvaszongi fojtogató után. Ismerték az emberük vércsoportját, és egy, a gyilkost megpillantó buszsofőr tanúvallomása nyomán volt egy személyleírásuk is: vékony testalkatú, 170 centi körüli, pisze orrú, metsző tekintetű, a 20-as éveiben járó férfit kerestek.

Több mint 21 ezer embert hallgattak ki, 3 ezren jöttek szóba gyanúsítottként. Eredményt azonban nem hozott semmi. Az ügyből döglött akta lett, de a rendőrség sohasem adta fel teljesen, hogy egyszer megtalálják a tettest. A dél-koreai sajtó szerint az is hajtotta őket, hogy bebizonyítsák: tökéletes bűntény ebben az országban nem létezik. Legutóbb júliusban kérték fel az igazságügyi szakértőket, hogy teszteljék újra a helyszínekről nyert mintákat.

Idén szeptember 18-án robbantották a bombát: egy sajtótájékoztatón bejelentették, hogy megvan a sorozatgyilkosság gyanúsítottja egy ötvenes éveiben járó, jelenleg börtönben ülő férfi személyében. A gyilkost a DNS-e segítségével azonosították: az igazságügyi szakértők egyezést találtak az egyik áldozat alsóneműjéről származó mintával.

Gyanús volt, de futni hagyták

Azóta sok részlet nyilvánosságra került már a férfival kapcsolatban. Egész pontosan 56 éves,  Li Csondzsénak hívják, és Puszan város börtönében életfogytiglani büntetését tölti 1995 óta. Azért ítélték el, mert 1994-ben megerőszakolta, és egy kalapáccsal megölte 20 éves sógornőjét Csongdzsuban, kevesebb mint 100 kilométerre Hvaszongtól.

A New York Times közölt néhány, már tudható információt a férfi életéről. 1986-ban azután kezdte el a gyilkosságsorozatot, hogy hazatért Hvaszongba a kötelező sorkatonai szolgálat után. Építkezési cégnél dolgozott. Képbe került ugyan a nyomozáskor, de elveszett a gyanús figurák tengerében.

Li Csondzse 1991-ben megnősült, és nem sokkal később fia született. A család 1993-ban Csongdzsuba, a feleség szülővárosába költözött, de a házasság tönkrement, Li Csondzsét elhagyta a felesége. A sógornője meggyilkolásáért azután tartóztatták le, hogy az áldozattól származó vérfoltokat találtak a fürdőszobájában.

Könnyen kezelhető mintarab volt

Mintarabként ismerték. A vele kapcsolatba kerülők beszámolói szerint csöndes volt, betartotta a szabályokat, nem keveredett balhékba. A börtönben, ahol négy kategóriába sorolják az elítélteket a viselkedésük szerint, ő a legjobban kezelhetők csoportjában volt. Még arra is volt esélye, hogy egyszer majd feltételes szabadlábra bocsássák, de ennek most persze búcsút mondhat. Egy börtönbeli tisztségviselő korábban azt mondta: látszólag a régi nyugodt önmaga maradt azután is, hogy meggyanúsították a sorozatgyilkossággal.

Li Csondzse kezdetben tagadott. Védelmébe vette az anyja és a környéken lakó, egykori felszínes ismerősei is, mondván egy olyan „jó ember", mint ő, nem lehet a máig kísértő, borzalmas gyilkosságsorozat elkövetője. Az azonosítása után még 13 nap kellett hozzá, hogy megtörjön. Kilenc alkalommal hallgatták ki az erre a feladatra specializálódott profi, veterán nyomozók, így sikerült szóra bírni. 

Li Csondzse végül nemcsak a sorozatgyilkosság kilenc hvaszongi áldozatának a megölését ismerte el, hanem bevallott öt további gyilkosságot és harminc végigvitt vagy megkísérelt szexuális erőszakot is. Az utolsó két gyilkosságot állítólag Csongdzsuban követte el. Ott is fiatal nőket ölt, a rendőrség szerint a jellegzetes elkövetési módszerén sem változtatott.

Ártatlanul ültek miatta?

Eredetileg tíz gyilkosságot írtak a hvaszongi fojtogató számlájára, de a nyolcadik áldozat, egy 13 éves kislány ügyében annak idején kideríteni vélték, hogy őt valójában a sorozatgyilkos egy utánzója ölte meg. Ez a 22 éves férfi viszonylag hamar rendőrkézre került, és el is ítélték. Most azonban Li Csondzse elismerte ezt az 1988-as gyilkosságot is. Az utánzónak tartott, és 1989-ben letartóztatott férfi közel két évtizedet ült, 2009-ben szabadult jó magaviselettel. 

Az ügyvédje már bejelentette, hogy kártérítési pert indítanak majd. A férfi azt állítja, a rendőrök a nyolcvanas években kínzással csikartak ki belőle beismerést. A rendőrség azonban egyelőre köti az ebet a karóhoz, mondván erős tárgyi bizonyítékuk is volt, a férfitól származó szeméremszőrt találtak a tetthelyen, nem szorultak hát rá kierőszakolt vallomásra. A többszörös gyilkos Li Csondzse szerintük ez ügyben hazudik.

A nyomozók most azon dolgoznak, hogy utánamennek minden részletnek, amit hallanak, próbálják kitölteni a hézagokat, előcsalni az utolsó, részletekre vonatkozó emlékeket is. A kétely szikráját sem akarják hagyni, mindent fel szeretnének tárni, beleértve a rendőrség által esetlegesen elkövetett hibákat is, nyilatkozta Ban Giszu, a sorozatgyilkosságra ráállított nyomozócsoport vezetője.

2006-ban minden elévült

A dél-koreai sajtó a lelepleződés hírével egyidőben azt is megírta, hogy jogi értelemben elévült már a sorozatgyilkosság. Az utolsó gyilkosság esetében is már 2006-ban lejárt az elévülési idő, és ezért nincs mód Li Csondzse bíróság elé állítására. Amikor a hvaszongi fojtogató áldozatokra vadászott, az akkor hatályban lévő jogszabály 15 éves elévülést határozott meg gyilkossági ügyekben. Az elévülési időt aztán 2007-ben felemelték 25 évre, majd 2015-ben teljesen megszüntették a gyilkosságok elévülését, de visszamenőleg ez nem érvényes.

Az elévülési probléma nemcsak a büntetőjogi szálat érinti. Egy szöuli ügyvéd, Kim Gvangszam azt mondta a CNN-nek: az sem lehetséges, hogy az áldozatok hozzátartozói polgári kereseteket indítsanak, mert azoknál is lejár 10 évvel a bűntény után az elévülési idő.

A hatósági eljárás ennek ellenére folytatódik az ügyben a maga medrében. Október 15-én egy rendőrségi sajtótájékoztatón közölték, hogy előző nap Li Csondzse státusza gyanúsítottról vádlottra változott, miután sikerült igazolni a tetteiről szóló állításait. Vagyis az ügyészekhez kerül át az ügy. A státusz változásának az a következménye, hogy a további kihallgatásokat ezentúl hivatalos dokumentumként kell jegyzőkönyvezni és aláíratni Li Csondzséval, és hivatalosan is nyilvánosságra hozzák a teljes nevét, illetve személyes részleteket róla. (Ezeknek egy részét a sajtó már úgyis megírta.)

Önként nem állt volna le

A bizonyítékok egyre gyűlnek. Azóta már nemcsak egy, hanem öt áldozathoz tudják kötni a DNS-én keresztül, és még nem értek a tesztek végére. Az egykori szemtanú, a buszsofőr is felismerni véli benne a gyilkost, akit harminc éve meglátott.

Pár éve egy másik, börtönben ülő dél-koreai sorozatgyilkos is megosztotta a maga véleményét a hvaszongi ügyről. Azt mondta: szerinte a gyilkos vagy meghalt már, vagy rács mögött van valami más bűntény miatt, különben kizárt, hogy önként abbahagyta volna a gyilkolást. Úgy tűnik, igaza volt.

Bong Dzsunho 2003-as filmjét,  A Halál jelét a Koreai Filmfesztivál keretében október 26-án 18 órakor vetítik a Corvin moziban.

(Borítókép: Részlet A halál jele című filmből / IMDb)