Mindjárt választanak, és még csak most kezdtek kampányolni
További Külföld cikkek
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
- Az Iszlám Állam németországi karácsonyi vásárok megtámadására készülhet
- Pillanatok alatt öntött el egy várost az árvíz Nagy-Britanniában
- Túlélőket és holttesteket is találtak a Vörös-tengeren elsüllyedt turistahajónál
A spanyol demokrácia legrövidebb, nyolcnapos hivatalos választási kampánya kezdődik november elsején, amit az induló pártok csütörtök este nyitottak meg – írja az MTI. A választást november 10-én rendezik, a politikusok az expresszkampány nyitányán a minél nagyobb arányú választási részvételre buzdítottak, mivel a bizonytalan szavazók aránya 32 százalék fölött van a legfrissebb felmérés szerint.
Arról, hogy ilyen rövid kampány legyen - és kevesebb kampánytámogatást osszanak szét az indulók között - a pártok 2016-ban állapodtak meg, amikor szintén megismételt választást kellett tartani.
A mostani újabb választásokhoz az vezetett, hogy áprilisban egyetlen politikai erő sem szerzett önálló kormányzóképes többséget a törvényhozásban, a győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) kormányalakítási szándékát más pártok nem támogatták, illetve sem a bal-, sem a jobboldali pártok közös tömbje sem rendelkezett az abszolút többséggel a 350 fős parlamentben.
"Ha fel akarjuk oldani a politikai patthelyzetet ebben az országban, és, hogy november 11-én egy olyan kormány legyen, amely haladó válaszokat ad Spanyolország gondjaira, minden szavazat számít" - fogalmazott Pedro Sánchez, a kormányzó PSOE főtitkára Sevillában. A legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnöke szerint a választás valójában népszavazás, ahol az a tét, hogy Sánchez menjen vagy maradjon. Mindketten úgy érveltek: pártjuk egyedüli biztosítéka annak, hogy feloldódjon a régóta óta húzódó belpolitikai patthelyzet az országban.
A kampány fő témája azonban mégsem ez, hanem a katalán krízis lehet. Katalóniában ugyanis két és fél hete folyamatosak az utcai tiltakozó megmozdulások - amelyek többször rendbontásokkal végződtek - mióta a legfelsőbb bíróság börtönre ítélt katalán politikusokat.
A két évvel ezelőtt alkotmányellenes elszakadási népszavazás megrendezése miatt indult perben kilenc katalán vezetőt ítéltek 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre zendülés miatt. Négyüket közpénz hűtlen kezelésének vádjában is bűnösnek találták.
A függetlenségi Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) párt barcelonai kampányrendezvényén Quim Torra katalán elnök arról beszélt, hogy a választ erre az ítéletre a november 10-i választás eredményével adják meg.
A legnevesebb közvélemény-kutató cégek eheti felmérése szerint a választásokat ismét a szocialisták nyerhetik, de közel azonos vagy gyengébb eredménnyel mint áprilisban. A legtöbbet a PP javíthat legutóbbi eredményén, ám ez újból csak a második helyre lehet elegendő. Az abszolút többséget ráadásul egyik politikai oldal sem tudja megszerezni, vagyis megint a korábbihoz hasonló patthelyzet alakulhat ki.
(Borítókép: Pedro Sanchez miniszterelnök, a PSOE jelültje köszönti a kampányrendezvény résztvevőit 2019. október 30-án. Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary)