A szlovák választás előtt 50 nappal lehet nyilvánosságra hozni az utolsó felméréseket

Jövő év február 29-én tartják Szlovákiában a következő parlamenti választásokat, jelentette be hétfőn a voksolás hivatalos időpontját Andrej Danko, a pozsonyi törvényhozás elnöke.

Az ország történetében nyolcadik parlamenti választás hivatalos kampánya akkor kezdődik, amikor a szavazás időpontja megjelenik a közlönyben, azaz kedden. A jövő évi választás lesz az első, amelyre már vonatkozni fog, hogy a szavazás előtt 50 nappal kezdődő időszakban már nem lehet nyilvánosságra hozni felméréseket a pártok támogatottságáról. Ez a megkötés eddig 14 napra szólt, az 50 napra történő kiterjesztést a napokban hagyta jóvá a parlament.

A legutóbbi közvélemény-kutatások egybehangzó számai szerint a februári parlamenti választásokat ismét a jelenlegi legerősebb szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) nyerheti meg. A Smer támogatottsága a felmérések szerint 20-30 százalék között lehet.

A második helyre legesélyesebbnek egy új, parlamenten kívüli formációt, a baloldali liberális Progresszív Szlovákiát (Progresívné Slovensko) hozzák, amelynek korábban alelnöke volt a mostani szlovák államfő, Zuzana Čaputová is.

A felmérésekben többnyire a harmadik helyen szerepel a jelenleg a parlamenti ellenzék soraiban helyet foglaló a szélsőjobboldali, EU- és NATO-ellenes Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko).

A felmérések szerint bejuthat még a parlamentbe a volt államfő, Andrej Kiska alapította Emberekért (Za Ludí) jobboldali liberális formációja, a jobboldali Egyszerű Emberek és Független Személyiségek Mozgalom (OLaNO), a klasszikus liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), és a jelenlegi kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is.

A felmérések szerint igencsak kérdéses, hogy a jövő márciusban létrejövő új pozsonyi törvényhozásban lesz-e képviselete a felvidéki magyarságnak. A napokban berekesztették azt az ötpárti egyeztetést amely a felvidéki közös magyar választási lista kialakításáról indult. Ennek az egyeztetésnek a két érdemi – 3-4 százalék körüli – támogatottsággal rendelkező párton, a Magyar Közösség Pártján (MKP) és a Most-Híd, szlovák-magyar vegyespárton kívül még három további résztvevője is volt. Ezek, a Magyar Fórum, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), illetve a csak a napokban bejegyzett Összefogás nevű formáció gyakorlatilag törpepártok.

A tárgyalások megfeneklésének fő oka az volt, hogy az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum kizárta az együttműködés lehetőségét a Smerrel. A Most-Híd, és az MKDSZ viszont azon a véleményen volt, hogy erről a kérdésről majd a parlamentbe bejutott képviselőknek kell döntést hozniuk konszenzusos alapon.