101 évesen halt meg Japán egykori miniszterelnöke
További Külföld cikkek
- Tovább gyűrűzik a válság Dél-Koreában, lemondott a kormánypárt elnöke
- Olaf Scholz megbuktatja magát, hogy így adjon magának esélyt a kormányzásra
- Helyzetbe hozná a Teslát Donald Trump, Elon Musk igényeire szabnák a szabályozását
- Kulcsszerepet szánnak az ukrajnai békében Orbán Viktornak az Egyesült Államokban
- Őrizetbe vették a férfit, aki két óra leforgása alatt öt embert agyonlőtt Franciaországban
Százegy éves korában meghalt Nakaszone Jaszuhiro egykori japán miniszterelnök, hivatkozik az MTI helyi Liberális Demokrata Pártra. A politikus 1982 novemberétől 1987 novemberéig volt kormányfő, egy tokiói kórházban halt meg péntek reggel.
Helyi hírek szerint Jaszuhiro kiállt amellett, hogy megerősítsék Japán védelmi képességeit, és ezzel összhangban módosítsák az ország alkotmányát. A japán békealkotmány tiltja hadsereg fenntartását és a "kollektív önvédelmet". Jaszuhiro sürgette az alkotmány revízióját, azért is, mert szerinte az nem tükrözi az elmúlt évtizedek világpolitikai, társadalmi változásait, és nem jut kifejezésre benne Japán "nemzeti jellege". A japán alkotmány amerikai mintára és segédlettel készült a második világháború után, azután, hogy a nácikkal szövetséges Japán uralma alá hajtotta Kelet-Ázsiai jelentős részét, ahol szövetségeseihez mérhető háborús és emberiesség elleni bűnöket követett el.
Célja volt véglegesíteni a háború utáni politikai rendszert, közigazgatási és pénzügyi reformokat kezdeményezett, komoly erőfeszítéseket tett az állami vállalatok privatizálása terén.
A kétezres években az a hír is felröppent róla, hogy a második világháború idején bordélyházat, afféle vigaszállomást létesített a fronton. Ő maga ezt akkor tagadta, bár évekkel korábbi emlékirataiban azt írta, a japán haditengerészet tisztjeként a besorozottak "pihenését és felfrissülését" szolgáló létesítményt hozott létre a Fülöp-szigeteken és Borneón állomásozó egységek számára.
Japán katonák ugyanis a háborúban szexrabszolgaként dolgoztatták a nőket. ami nagyban hozzájárult a japán–koreai konfliktushoz . A két ország megegyezett 1965-ben, hogy Japán akkori értéken 300 millió dollárnyi segélyt és 500 millió dollárnyi kedvezményes kölcsönt folyósít Szöulnak, cserébe Dél-Korea lemond minden további kárigényéről. Azonban a kényszermunka és kényszerprostitúció áldozatai nem kaptak kártérítést, emiatt jó néhány pert indítottak Japán ellen.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.